Murád hercegállamcsíny eredményeként került a trónra1623-ban. Ezt anyja, Köszem szultána szervezteI. Musztafa szultán ésHalime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de több elődéhez hasonlóan hamarosan ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyek rabjává vált.[1] A kormányzást egyre inkább anyjára és Ali nagyvezírre bízta — utóbbiMagyarországgal szemben ellenséges politikát folytatott.[1]
Hamarosan háborúba keveredettPerzsiával.[1] Vezírei segítségével sikerült visszafoglalni aSzafavidáktólErivant,Tebrizt ésBagdadot[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába, és kitűnt katonai ügyességével.
1632-ben átvette a birodalom irányítását anyjától,Köszem szultána azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.
Amíg vezírei hadakoztak, ő maga jórészt ahárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1]1632 és1637 között, egyes források alapján, több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel ajanicsárok (1631-ben), aszpáhik és mások is föllázadtak uralma ellen.[1] A legnagyobb vérfürdőt azanatóliai lázadás leverése után rendelte el mintegy 20 000 kivégzéssel. 1638-banBagdadban is óriási mészárlást rendelt el.
1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette anagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni az elharapózottkorrupciót. Rendeletet adott ki többek között az oktalan költekezés ellen is (például szigorította az alkohol és dohány használatát). 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet, majd nem sokkal később két másik öccsét is.
Akárcsak apja, 27 éves korában,1640.február 9-én halt meg,májzsugorban. Halálos ágyán megparancsolta, hogy végezzék ki utolsó öccsét, Ibrahimot, az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját is, de ezt a parancsot nem hajtották végre, ígyIbrahim követhette a trónon.
Gyermekei Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:
