Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

IV. Eduárd angol király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. november 8.

Pontosságellenőrzött

IV. Eduárd
Dei Gracia Rex Anglie et Francie Dominus Hibernie

Anglia királya
Uralkodási ideje
1461.március 4.1470.október 30.
Koronázása
1461.június 28.
ElődjeVI. Henrik
UtódjaVI. Henrik
Anglia királya
Uralkodási ideje
1471.április 11.1483.április 9.
ElődjeVI. Henrik
UtódjaV. Eduárd
Életrajzi adatok
UralkodóházYork-ház
Született1442.április 28.
Rouen
Elhunyt1483.április 9. (40 évesen)
Westminster-palota[1]
NyughelyeSzent György-kápolna
ÉdesapjaPlantagenet Richárd yorki herceg
ÉdesanyjaNeville Cecília, York hercegnéja
Testvére(i)
Házastársa
Gyermekei
IV. Eduárd aláírása
IV. Eduárd aláírása
AWikimédia Commons tartalmazIV. Eduárd témájú médiaállományokat.

IV. Eduárd angol király (Rouen,1442.április 28. –‎Westminster-palota,1483.április 9.)Plantagenet Richárd yorki herceg ésCecily Neville fia. Miután apja awakefieldi csatában (1460) elesett, Eduárd mint aYork-ház (fehér rózsa) feje, magának követelte a koronát aLancaster-házból (piros rózsa) származottVI. Henrikkel szemben sTowton mellett1461-ben kivívott győzelme után az angol trónra lépett.

Élete

[szerkesztés]

Szenvedélyes, erőszakos és a sors csapásaitól vissza nem rettenő, szüntelenül élvezeteket hajhászó uralkodó volt, aki a megbuktatására támasztott mozgalmakat kegyetlen szigorral nyomta el.1470-ben ugyan a Lancaster-Warwick-párt újabb felkelése folytán kénytelen volt Angliát elhagyni, de miután sógorától,Merész Károly burgundi hercegtől segítséget kapott, már1471-ben visszatért s aBarnet mellett vívott ütközetben (április 14.) leverte Warwickot és újra az angol trónra lépett. Egy hónappal később a Margit királynő vezérlete alatt kikötött francia hadat verte le.

Ezek után aLancaster-házat csaknem teljesen kiirtotta. A fogolyVI. Henriket aTowerben megfojtatta, fiát, Eduárdot összevagdaltatta, a királynét ellenben 75 000 aranyért átadtaXI. Lajos francia királynak. Később testvérét, Györgyöt, Clarence hercegét is megölette. Amilyen kegyetlen volt a főúri és főpapi ellenzékkel szemben, épp annyira elnéző volt a városokkal szemben s ezek támogatása, valamint ügyes pénzügyi politikája kora egyik leggazdagabb és leghatalmasabb uralkodójává tették. Uralkodása alatt fellendült a kontinentális kereskedelem és teljesen eltűnt a jobbágyság.

Állítólagos házassága LadyEleanor Talbottal

[szerkesztés]

Miután a lány fiatalon megözvegyült első férjétől, Sir Thomas Butlertől 1461 tavaszán, állítólag szerelmi viszonyba kezdett az akkor frissen megkoronázottIV. Eduárd angol királlyal, akihez a pletykák szerint feleségül is ment, ám erről nem maradtak fenn hiteles, írásos bizonyítékok.IV. Eduárd halála után a feleségétől, Elizabeth Woodville-től származó trónörökös, azV. Eduárd néven rövid ideig uralkodó kisfiú nagybátyja, a néhai király öccse, Richárd hamis indokok és bizonyítékok alapján magához ragadta kiskorú unokaöccse koronáját, sIII. Richárd néven trónra lépett 1483-ban.V. Eduárdot, s annak öccsét, Richárd yorki herceget az újdonsült király a Towerba záratta, s később állítólag meg is ölette őket. Anyjuk, Erzsébet özvegy királynéIV. Eduárddal kötött frigyétIII. Richárd törvénytelenné nyilvánította, abból kifolyólag, mivel hamis dokumentumokat tudott felmutatni az egyháznak, melyek szerintIV. Eduárd már nős ember volt, mielőtt elvette volna Elizabeth-et 1464-ben. Nem csak a frigy semmissé nyilvánítását sikerült kieszközölnie Richárdnak, hanem az ún.Titulus Regius nevű törvény értelmében a királyi pár tíz gyermekét is törvénytelennek minősítette, hogy később majd egyik örökös se formálhasson jogot az angol koronára.

Címere

[szerkesztés]
  • .
    .
  • .
    .


IV. Eduárd angol király családja
Arthur Plantagenet, Lisle 1. vikomtja[d]
Yorki Erzsébet angol királyné
Yorki Mária angol királyi hercegnő
Edmund of Langley, York 1. hercegeYorki Cecília angol királyi hercegnő
Richard of Conisburgh, Cambridge 3. grófja[d]
Isabel Pérez de Castilla, York hercegnéje[d]V. Eduárd angol király
Plantagenet Richárd yorki herceg
Roger Mortimer, March 4. grófja[d]Yorki Margit angol királyi hercegnő
Anne de Mortimer[d]
Alianore Holland, March grófnéja[d]Yorki Richárd angol királyi herceg
IV. Eduárd angol király
John Neville, Raby 3. Neville bárója[d]Yorki Anna angol királyi hercegnő
Ralph de Neville, Westmorland 1. grófja[d]
Maud Percy[d]Yorki György angol királyi herceg
Neville Cecília, York hercegnéja
Genti János lancasteri hercegYorki Katalin angol királyi hercegnő
Joan Beaufort, Westmorland grófnéja[d]
Swynford Katalin lancasteri hercegnéYorki Brigitta angol királyi hercegnő
Elizabeth Plantagenet[d]
Grace Plantagenet[d]
Edward de Wigmore[d]

Források

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VI. Henrik
Következő uralkodó:
VI. Henrik
Előző uralkodó:
VI. Henrik
Következő uralkodó:
V. Eduárd
Fontosabb
szereplők
Mindkét oldalon
feltűnők
Családfák
Külső szereplők
Kapcsolódó
személyek
Csaták
Lancasteri
győzelmek
Yorki
győzelmek
Kapcsolódó
események
Érdekességek
dőlt: York és Albany hercege
  1. Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IV._Eduárd_angol_király&oldid=28522268
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp