Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

III. Ottó német-római császár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. április 5.

Pontosságellenőrzött

III. Ottó
III. Ottó bizáncias stílusú ábrázolása. Ismeretlen, reichenaui iskolához tartozó mester alkotása (1000 k.)
III. Ottó bizáncias stílusú ábrázolása.
Ismeretlen,reichenaui iskolához tartozó mester alkotása (1000 k.)

Német király
Uralkodási ideje
9831002.január 23.
KoronázásaAachen
983.december 25.
ElődjeII. Ottó
UtódjaII. Henrik
Német-római császár
Uralkodási ideje
9961002.január 23.
KoronázásaRóma
996.május 21.
ElődjeII. Ottó
UtódjaII. Henrik
Életrajzi adatok
UralkodóházLiudolf-ház
Született980. július közepe
Reichswald
Elhunyt1002.január 23. (21 évesen)
Civita Castellana
NyughelyeAacheni dóm[1]
ÉdesapjaII. Ottó
ÉdesanyjaTheophanu
Testvére(i)
  • Matilda of Germany, Countess Palatine of Lotharingia
  • Sophia I
  • Adelaide I
AWikimédia Commons tartalmazIII. Ottó témájú médiaállományokat.

III. Ottó (németül:Otto III.), (980 júliusa[2]1002.január 23.[2]) aNémet-római Birodalom harmadik császára (uralkodott983-tól haláláig, nagykorúsították994-ben),II. Ottó és abizánciTheophanu gyermeke, aLiudolfing-dinasztia sarja volt. Uralkodása alatt a „világ csodájának” nevezték, mivel jártas volt a tudományokban, latinul és görögül is beszélt, verseket írt, ami az akkori időkben szokatlannak számított.

A fiatalkorú császár

[szerkesztés]

Amikor 983-ban apja elhunyt, a trónörökös alig hároméves volt. Rokona,II. (Civakodó) Henrik,Bajorország hercege ki is próbálta használni a helyzetet, és igyekezett megszerezni arégensi tisztséget, azonbanSzent Willigismainziérseknek köszönhetően előbb az anyacsászárné, majd Theophanu991-es halálát követően II. Ottó matuzsálemi kort megért anyja,Itáliai Adelaide lett a régens.

A birodalom feltámasztása

[szerkesztés]

Ottót 14 évesen,994 szeptemberében ismerte el nagykorúnak asolingenibirodalmi gyűlés. Uralkodása alatt kiemelt fontosságot tulajdonítottItáliának és apápai állammal ápolt kapcsolatoknak.996-banXV. János pápa hívására érkezett a félszigetreII. Crescentius, egy lázadórómai nemesember ellen, azonban már csak az egyházfő halála után vonult be a városba.Május 21-én az általa trónra tettV. Gergely császárrá koronázta, de mihelyt Ottó eltávozott, Crescentius letette apápát, ésXVI. Jánost nevezte ki a helyére.998-ban a császár visszatért, Crescentiust és a lázadók többi vezetőjét kivégeztette azAngyalvárban, az ellenpápát pedig megcsonkították és megvakították.

Miután Ottó nem tért vissza aNémet Királyságba, a birodalom központja Róma városa lett, ahol aPalatinuson kezdett palotaépítésbe. III. Ottónak feltehetően az univerzálisImperium feltámasztása volt az álma, talán anyja hatására is. Felvette a „világ császára”, az „apostolok szolgája” és a „Jézus Krisztus szolgája” címeket, és aRenovatio imperii Romanorum (aRómai Birodalom felújítása) lett a programja.

A keresztény császár

[szerkesztés]

Sokatmondó volt az is, hogy V. Gergely999-es halálát követően a pápává kinevezett császári bizalmas és nevelő, a kor legnagyobb tudósának számító Gerbert d'Aurillac aII. Szilveszter nevet vette fel –I. Szilveszter pápa volt ugyanis az az egyházfő, aki a hagyomány szerint megtérítette és megkeresztelteNagy Konstantint. II. Szilveszter kiállt neveltje törekvései mellett. Szintén nagy szerephez jutott Ottó környezetébenAdalbertprágai püspök, akit997-es halála után már1000-benszentté avattak.

Uralkodóként Ottó mély vallásosságról tett tanúbizonyságot, amikor elzarándokoltGaetába ésGarganóba. 999-ben foglyul ejtetteIV. János nápolyi herceget, akit erős Bizánc-barát szimpátiái miatt jobbnak látott még1000-ben is magával vinni, amikor elzarándokolt AdalbertGnieznóban nyugvó relikviáihoz. Ottó számáraNagy Károly is követendő példa volt, ezért 1000-ben leereszkedett a sokak által szentként tisztelt hajdanifrank császár maradványai közé azaacheni palotakápolnába, hogy ereklyéket gyűjtsön.

III. Ottó

A keleti politika

[szerkesztés]

Az ún.gnieznói kongresszuson Ottó találkozottVitéz Boleszláv lengyel fejedelemmel, akitől megkapta Adalbert ereklyéinek egy részét, míg vendéglátója aSzent Lándzsa egy másolatával lett gazdagabb, egyúttal a Birodalom hűbéresévé vált, a lengyelek adókötelezettsége azonban megszűnt. Ekkor történt meg az önálló lengyel egyházszervezet kialakítása Gniezno érseki rangra emelésével.

Ottó nem csak a lengyelekkel, de a magyarokkal is jó viszonyt kívánt ápolni, ennek tudható be, hogySzent István megkoronáztathatta magát 1000-ben. Hogy Szilveszter pápa, vagy Ottó küldte-e számára a koronát, az a csekély vonatkozó forrásanyag miatt nem eldönthető, ám mivel a császár és a pápa teljes egyetértésben politizált, különösebb jelentősége sincs.

Halála, utódlása

[szerkesztés]

Lengyel- és németországi útjait követően a császár visszatért Itáliába. Szent Adalbert ereklyéinek nagy részét aTiberis-szigeten építtetettSzent Bertalan-székesegyházban (San Bartolomeo all'Isola) helyezte elSzent Bertalan bőrének egy darabjával együtt, de a karcsontokból jutott Aachenbe,Reichenauba,Liège-be,Affilébe ésTerracinába is.1001-ben egytivoli felkelést vert le, de mivel megkímélte a várost, az ellenséges rómaiak Gergelytusculumigróf támogatásával fellázadtak, és Ottó kénytelen voltRavennába visszavonulni.1002-re elegendő erőt gyűjtött az ellencsapásra, de nem sokkal azután, hogy hadjáratra indult Róma ellen, elhunyt.Haláláért nagy valószínűség szerint a ravennaimocsárvidékén szerzettmalária okolható, bár aközépkorban azt híresztelték, hogy a meggyilkolt Crescentius özvegye férkőzött a császár kegyeibe, majd megmérgeztette. Ottót Nagy Károly mellé temették Aachenben, de sírja eltűnt az idők folyamán.

III. Ottó sírja azAacheni dómban

A fiatalon elhunyt III. Ottó nőtlen és gyermektelen volt, egyébként atyjához hasonlóan bizánci feleséget keresett magának. Élete végén tárgyalásokat folytatottVIII. Konstantinnal,II. Baszileiosz bizánci császár fivérével, és halálakor márPuglia partjaira érkezett a kiválasztott hercegnő, a későbbbizánci császárnőként uralkodóZoé. A Szász-ház azonban nem vele halt ki: a trónt az Ottó uralkodása kezdetén hatalmi igénnyel fellépő Civakodó Henrik bajor herceg fia, a később szentté avatottII. Henrik – a szintén szentté avatottI. István magyar király sógora – örökölte.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. James Bryce:A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 315. oldal
  2. abWeiszhár Attila – Weiszhár Balázs:Német királyok, római császárok, Mæcenas, Budapest, 1998,ISBN 963-9025-66-6, 38. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Ottó
Következő uralkodó:
II. Henrik
Előző uralkodó:
II. Ottó
Következő uralkodó:
Arduin
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=III._Ottó_német-római_császár&oldid=27037860
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp