Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk az osztrák főhercegről szól. Hasonló címmel lásd még:III. Miksa (egyértelműsítő lap). |
| Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
| III. Miksa osztrák főherceg | |
| Maximilian von Östterreich | |
| Ragadványneve | Maximilian der Deutschmeister |
| Tirol hercegesített grófja | |
| Uralkodási évei | 1590 – 1618 |
| Elődje | II. Ferdinánd |
| Utódja | V. Lipót |
| Német Lovagrend nagymestere | |
| Uralkodási évei | 1590 – 1618 |
| Elődje | Heinrich von Bobenhausen |
| Utódja | Károly József főherceg |
| Hátsó-Ausztria főhercege | |
| Uralkodási évei | 1602 – 1618 |
| Elődje | II. Ferdinánd |
| Utódja | V. Lipót |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg-ház |
| Született | 1558.október 12.[1] Bécsújhely |
| Elhunyt | 1618.november 2.(60 évesen)[2] Bécs[3] |
| Nyughelye | innsbrucki dóm |
| Édesapja | II. Miksa német-római császár |
| Édesanyja | Habsburg Mária infánsnő |
| Testvére(i) | |
| III. Miksa osztrák főherceg aláírása | |
AWikimédia Commons tartalmazIII. Miksa osztrák főherceg témájú médiaállományokat. | |
III. Miksa (Bécsújhely,1558.október 12. –Bécs,1618.november 2.),osztrák főherceg, aNémet Lovagrend nagymestere(Maximilian der Deutschmeister).
Miksa főherceg édesapjaII. Miksanémet-római császár,magyar éscseh király volt, édesanyjaspanyolországi Mária hercegnő,V. Károly német-római császár leánya. Miksa szüleinek ötödik fiaként születettBécsújhelyen,Jagelló Anna magyar királyné unokájaként.
Bátyjához, Mátyáshoz hasonlóan Bécsben nevelkedett, amely város - II. Fülöp udvarához képest - felekezetileg sokkal nyitottabb volt, ami részben politikai érdeklődésére is hatással volt.
1585-től ő volt aNémet Lovagrend koadjutora, majd 1590-tőlnagymestere (németül:Grossmeister des Deutschen Ordens)[4] és aPorosz Hercegség kormányzója. Poroszország nagy részét eddigreszekularizálták azóta, hogy a Német Lovagrend nagymestere évtizedekkel korábban áttért a protestáns hitre.
MiksaJagelló Annának,II. („Dobzse”) Ulászlómagyar király leányának az unokája volt. UlászlónakIV. Kázmérlengyel király volt az apja, aki aPiast-ház őseitől és Jogailatól, valamint annak ősapáitól a litván nagyhercegektől származott. Ezért jelölték Miksát1587-ben aLengyel–Litván Perszonálunió uralkodójává, az előző lengyel király,Báthory István halála után. A választók azonban egy másik jelölt,III. (Vasa) Zsigmondsvéd herceg később Lengyel Zsigmond néven király felé hajlottak, aki ilyen szempontból azonos ősöktől származott. Miksa megpróbálta a maga javára dönteni a vitát azzal, hogy sereggel vonultLengyelországba, ezzel háborút robbantva ki. Ám seregei végül vereséget szenvedtek abyczynai csatában aJan Zamoyski vezette svéd seregektől. Így tehát Zsigmondot választották meg királynak. Miksát börtönbe vetették és csakV. Szixtusz pápa beavatkozásának köszönhetően engedték szabadon.1589-ben lemondott minden, a lengyel korona irányába támasztott jogáról. Bátyjának,II. Rudolf császár tétlensége ebben az ügyében hozzájárult rossz hírnevéhez. Ebből kifolyólag1593-tól1595-ig Miksa volt kiskorú unokatestvérének, Ferdinándnak,Alsó-Ausztria urának a gyámja. Ebből kifolyólag1595-ben megtámadta és legyőzte nagybátyjukat,II. (Tiroli) Ferdinánd osztrák főhercegethátsó-ausztriai birtokain, ahol azellenreformáció támogatójaként lépett fel.Melchior Khlesl menesztésén is munkálkodott, illetve belső-ausztriai Ferdinánd főherceg (a későbbiII. Ferdinánd magyar király) német-római császárrá avatásában is tevékeny szerepet töltött be.
Részt vett atizenötéves háborúban. 1594-ben Horvátországba vezetett hadjáratot, 1595-ben egy dél-magyarországi hadjáratban vett részt. 1596-97-ben ő volt a magyarországi császári hadak főparancsnoka.[5]
A Mátyás és Rudolf közötti viszályban megpróbált közvetíteni. Visszautasította Mátyás javára a választófejedelmek által felajánlott német királyi címet.[5]
Miksa legismertebb hagyatéka abarokkosztrák főhercegi korona, amit az erre kialakított kincstartó fülkében őriztek aklosterneuburgi apátságban, és csak fontos ceremóniákra hozták elő1835-ig.
| Előző uralkodó: Heinrich von Bobenhausen | A Német Lovagrend nagymestere 1590 – 1618 | Következő uralkodó: Károly József főherceg |
| Előző uralkodó: II. Ferdinánd | Tirol (hercegesített) grófja 1602 – 1618 | Következő uralkodó: V. Lipót |
| Előd: II. Ferdinánd | hátsó-ausztriai főherceg (1612 –1618.november 2.) | Utód: V. Lipót |
| Előd: II. Károly | Stájer régens | Utód: III. (Stájer) Ferdinánd |