Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

III. Gorm dán király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. november 24.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye.
III. Gorm

Dániakirálya
Uralkodási ideje
934958
ElődjeI. Hardeknut
UtódjaI. Harald
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Knýtlinga
Született888
Elhunyt958 (70 évesen)
ismeretlen
NyughelyeJelling
ÉdesapjaI. Hardeknut
HázastársaThyra
Gyermekei
AWikimédia Commons tartalmazIII. Gorm témájú médiaállományokat.

Sírköve, elülső oldal.
Sírköve, hátsó oldal.

III. Gorm Hardeknutsson vagyÖreg Gorm (888958)Dánia királya volt934 és958 között,I. Hardeknut (dánHårde-Knud) fia. Valamikor a9. század végén születhetett. Halálának időpontját a sírkamrájában talált fadendrokronológiai vizsgálatával határozták meg. Neve – talánSaxo GrammaticusGesta Danorum című őskrónikájának hatására – leggyakrabban szenilis, de kegyetlen vénembert és megrögzöttpogányt idéz fel.

Apja916-ban vagy917-ben érkezett Dániába (talán a dánok uralta Kelet-Angliából, talánNormandiából, de egyéb elméletek is vannak) és letaszította trónjáról a svéd származású fiatalSigtrygg Gnupassont. Hardeknut halála után Gorm lépett a trónra. Egyes elméletek szerint azonban csakJütland egy részét uralta.

Vannak források, amelyek szerint sem öreg, sem szenilis nem volt, hanem nagyon is pragmatikus uralkodó és nyitott Dánia déli keresztény szomszédai irányában, mások viszont esetleg összekeverhették apjával, aki élete végéig ellenállt a terjedő kereszténység nyomásának. Saxo azt írta Gormról, hogy a bevándorló keresztények templomait leromboltatta, „mintha azok istentelenek volnának" és hogy „olyan ember vala, aki ellenséges vala a kereszténységhez, a keresztényeket minden méltóság nélküli ... embereknek tartván. "

A sorok közt olvasva látszik, hogy Saxo Gorm tragédiáját is isteni büntetésnek gondolhatta. Története szerint Gorm annyira szerette Knud nevű fiát, hogy kijelentette, meghal, aki Knud halálhírét hozza. Amikor Knud elesett, Gorm felesége, az angol származásúThyra átöltöztette az öreget, aki csak később vette észre, hogy a gyászolók ruháját hordja, és bánatában meghalt.

Jelling elsőkeresztény templomában csontokat találtak, amelyek feltételezések szerint Öreg Gorm maradványai. Gorm uralkodása alatt ugyan a legtöbb dán még pogány lehetett, de fia,Kékfogú Harald a kereszténységre térítette az országot. Ha a csontváz tényleg Gormé, akkor Harald vitethette a templomba, de az eredeti helyet, ahol Gormot eltemették, meghagyta emlékhelynek.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Adam von Bremen:Bischofsgeschichte der Hamburger Kirche. Fordította Werner Trillmich. Freiherr vom Stein Gedächtnisausgabe. (= Ausgewählte Quellen zur Deutschen Geschichte des Mittelalters. 11. kötet). Darmstadt 1978,ISBN 3-534-00602-X, 137–499. oldal(németül)
  • Thomas Birkmann:Von Ågedal bis Malt. Die skandinavischen Runeninschriften vom Ende des 5. bis Ende des 9. Jahrhunderts. (= Reallexikon der Germanischen Altertumskunde, 12. kötet). de Gruyter, 1995,ISBN 3-11-014510-3
  • Sture Bolin:Danmark och Tyskland under Harald Gormsson. In:Scandia. IV. kötet (1931), S.184–209.
  • S. Otto Brenner:Nachkommen Gorms des Alten (König von Dänemark -936-) I.-XVI. Generation. Personalhistorisk Institut, Kopenhagen 1964
  • Erich Hoffmann:Beiträge zur Geschichte der Beziehungen zwischen dem deutschen und dem dänischen Reich für die Zeit von 934 bis 1035. In:850 Jahre St.-Petri-Dom zu Schleswig 1134–1984. (=Schriften des Vereins für Schleswig-Holsteinische Kirchengeschichte. Reihe I, 33. kötet). Schleswig 1984,ISBN 3-88242-086-3, 105–132. oldal
  • Janine Köster:Sterbeinschriften auf wikingerzeitlichen Runensteinen. de Gruyter. 2014,ISBN 978-3-11-034198-0
  • Inge Skovgaard-Petersen, Aksel E. Christensen, Helge Paludan:Danmarks Historie 1. kötet. Kopenhagen 1977,ISBN 87-01-53441-6
  • Marie Stoklund:Die Inschriften von Ribe, Hedeby und Schleswig und die Bedeutung der Schwedenherrschaft. In: Klaus Düwel, Edith Marold, Christiane Zimmermann (szerk.):Von Thorsberg nach Schleswig. (= Reallexikon der Germanischen Altertumskunde. 25. kötet). de Gruyter, 2001,ISBN 3-11-016978-9, 111–126. oldal


Előző uralkodó:
I. Hardeknut
Következő uralkodó:
I. (Kékfogú) Harald
III. Gorm dán király családja
Gamle Eirikssen[d]
Ragnhild Eriksdotter[d]
Gunnhild, Mother of Kings[d]
II. Harald norvég király
Gudrod Eriksson[d]
Sigurd Hring[d]
Tyra of Denmark[d]
Ragnar Lothbrok
Álfhildr Gandálfsdóttir of Álfheimr[d]
Gunhilde[d]
Kígyószemű Sigurd[d]
I. Harald dán király
Szigfrid
I. Svend dán király
Aslaug[d]I. Hardeknut dán királyIII. Gorm dán király
Toke Gormsson[d]
Brünhild
Håkon Haraldsson[d]
Ælla[d]Blaeja[d]
Harald Knutsson[d]
Canute Danaást[d]
I. Svend dán király
Sigvaldi Strut-Haraldsson[d]
Strut-Harald[d]Thorkell the Tall[d]
Hemming Strut-Haraldsson[d]
Jelling-ház
Yngling-ház
Astridsson-ház
Valdemár-ház
Folkung-ház
Griffin-ház
Wittelsbach-ház
Oldenburg-ház
Glücksburg-ház
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=III._Gorm_dán_király&oldid=28558936
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp