Fülöp az apjával ellentétben flegmatikus és középszerű, de kötelességtudó bürokratának bizonyult. Sokat foglalkozottokkultizmussal, erre bizonyíték a könyvtára, amely tele van ilyen könyvekkel. Rettegett a betegségektől, önbizalma ingatag volt. Görcsös megfelelni akarással vitteKasztília ügyeit. Szigorú katolikusként rendeleteivel könnyítette azinkvizíció dolgát, ezért többezer ember esett annak áldozatául – pedig amoriszkók (átkeresztelkedett mórok) nem voltak a török Porta szövetségesei, így az inkvizíció fölöslegesen üldözte őket.
1561-benMadridot tette birodalma fővárosává, majd fölépíttette azEscorialt; ez a kolostorpalota sok-sok évig maradt a spanyol uralkodók lakhelye. Miután a királyi család beköltözött az Escorialba, Fülöp rendeletekkel kormányzott – valószínűleg azért, mert a fenyegetve érezte magát – kemény politikai stílusának is ez lehetett az oka. Ez az érzés nem volt alaptalan: az ismert világ fele meg akarta buktatni. Areformáció is állandó ellenfél volt. Keleten a törökök okoztak gondot, északon a németalföldi lázadók, nyugaton a perui spanyolok, akik egymással is harcoltak. Otthon az aragóniai nemesség kapálózott azabszolutizmus ellen. Belső ellenfelei ellen hatásos fegyvernek bizonyult az inkvizíció. Külső ellenfelei ellenAlba herceget és önnön féltestvérét,Don Juan de Austriát küldte, rájuk bízva a sereg és flotta vezetését. A hatalmas sereget csak erősen centralizált ország tudta eltartani. Az ország ügyeit tizenkét tanács intézte, ezek többségét területi alapon szervezte. A kivételek: a Haditanács, a Lovagrendek Tanácsa és az Államtanács; ezek Madridban székeltek.
A spanyol gazdaság egyre rosszabb helyzetbe került, ahogy a hazai termékeket kiszorították a beáramlónemesfémek és egyéb olcsó termékek. Az árak mindig magasabbak voltak a folyton emelkedő európai áraknál. A fordított merkantilista politika miatt a nemesfém kiáramlott az országból. A spanyol nemesek ehelyettprotekcionizmust szerettek volna. Fülöp látványos politikájának lényegeként állandó sereget állomásoztatott mindenütt, ahová a spanyol korona hatalma elért. A birodalom hatalmas kiterjedése miatt közvetlenül vagy közvetetten érdekelt volt szinte minden konfliktusban, szinte minden háborújában részt kellett vennie. II. Fülöp idején a spanyol birodalom a világ legerősebb, leghatalmasabb monarchiája volt; európai hegemóniára (túlhatalomra) tett szert.
A spanyol-török háború az után kezdődött, hogy a török birodalom megtámadtaMálta szigetét. Ez a háború1565-től1571-ig tartott. A spanyolok alepantói csatában megtörték a török birodalom erőfölényét a mediterrán térségben. E háború közben,1568-ban a moriszkók is föllázadtak az1491-esgranadai szerződés megszegése miatt. A lázadást1570-ben verték le, ekkor rengetegmoriszkót kivégeztek, és elkezdték széttelepítésüket.
AmikorPortugália koronáját megszerezte, az ország már hadban állt a törökökkel. A spanyolok ugyan békét kötöttek a szultánnal, de Fülöpnek Portugália királyaként (1585-től már nyíltan) újra szembe kellett néznie a törökkel. Ez aharc azIndiai-óceánon súlyos portugál vereséggel zárult.
1575-ben pénzügyi csődben volt az ország, ennek ellenérePortugália ésAnglia meghódítását tervezgette.
A portugál trónra anyja révén pályázhatott, aki portugál királyi hercegnő volt. Nagybátyja,I. Henrik portugál király halála után,1580-ban legyőzte a fő riválisát,I. Antalt, akit az angolok támogattak, és1580.szeptember 9-énportugál királlyá kiáltották, majd a következő évben,1581.április 16-ánTomarban Portugália királyává koronázták. Fülöp erről így írt a lányainak: „Amint tudjátok, kifejezett akaratom ellenére akarnak selyembrokátba öltöztetni.”[2]
Az angol trónon kezdetben sógornője,Erzsébet trónigényét támogatta, miutánI. Mária angol királynővel kötött házasságából nem született életképes utód, hiszenStuart Máriaskót királynő angliai trónigényét a Habsburgok ellenfelei, a Valois-k használták fel. Miután azonban a francia–skót szövetség meglazult Stuart Mária ésII. Ferenc francia király gyermektelen házassága és a skót reformáció térnyerése miatt, amelyet Erzsébet erőteljesen támogatott, Fülöp egyre inkább szembekerült egykori angol sógornőjével. Stuart Máriának Erzsébet királynő által jóváhagyott kivégzése1587-ben adta meg Fülöpnek az ürügyet az Anglia elleni invázióra. ANagy Armada, az egyesült spanyol–portugál flotta felkészült az angliai tengeri haderő felmorzsolására.1587-benFrancis Drake, a kalóz admirális saját hajóival rajtaütött a gyülekezőhelyén tartózkodó inváziós flottát, és sikeresen elpusztított néhány horgonyzó hajót. Ennek ellenére a flotta1588-ban elindult az Anglia elleni invázióra. Itt mutatkozott meg először az angol flotta erőfölénye, mely nem a nagyobb tűzerőben, hanem a hajók kisebb méretében, nagyobb mozgékonyságában állt. A kisebb hajókkal könnyen körbejárták a hatalmas spanyol gályákat. Az összecsapásokban elpusztult a Nagy Armada fele, ehhez hozzájárultak a kegyetlen tengeri viharok, amelyek szintén Anglia előnyét növelték.
Fülöp ezután sem mondott le Anglia meghódításának tervéről. Ebben egy újabb anyagi csőd akadályozta meg1596-ban. Nagyratörő terveinek megvalósítását (az Angliától elszenvedett vereségek és afrancia vallásháborúkban való költséges részvétel mellett) aIV. Henrik francia királlyal folytatott kimerítő, vesztes háború akadályozta meg.1598-ban II. Fülöp és IV. Henrik aláírták avervins-i békeszerződést, amelyben az idős II. Fülöp lemondott francia trónigényéről és csapatait kivonta Franciaországból. Ugyanezen év szeptemberében Fülöp meg is halt.
Gyermekei közül nyolc született élve, de sokuk még hétéves kora előtt meghalt. A trónon fia,III. Fülöp követte, aki valóban kisszerű politikus volt és kegyenceivel irányíttatta az országot.
Károly, Asztúria hercege (1545. július 8. – 1568. július 24.), nem házasodott meg és nem születtek gyermekei. Mentálisan zavart volt és apja életére tört, ezért, és a trónra való alkalmatlansága miatt elzáratta
Második felesége szintén az unokatestvére volt, méghozzá aTudor-házból származó, a később csak „Véres Mária” néven elhíresültI. Mária angol királynő. MáriaVIII. Henrik angol király ésAragóniai Katalin királyné (Fülöp apjának nagynénjének) lánya volt. Házasságuk 1554. július 25-én zajlott awinchesteri székesegyházban. A házassággal FülöpAnglia és Írországiure uxoris (felesége jogán) királya lett, ám tényleges hatalommal nem rendelkezett, és koronázása sem volt. Kapcsolatukból nem született gyermek, és Mária négy évvel később, 1558-ban meg is halt, amellyel Fülöp az angol királyi címet is elvesztette.
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III. Budapest, Akadémiai − Osiris Kiadó, 1996.
Cortázár, F. G. de–J. M. Gozález Vesga:Spanyolország története, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
Parker, Geoffrey: David or Goliath? Philip II and his world in the 1580s, in Richard L. Kagan and Geoffrey Parker (eds.):Spain, Europe and the Atlantic. Essays in Honour of John H. Elliott, 245–266, 1995. URL: L. További információk
Vincet, Mary–R. A. Stradling:A spanyol és portugál világatlasza, Helikon Magyar Könyvklub, Budapest, 1997.