Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 áprilisából) |
AzIEEE 802.3 azIEEE szabványokkal meghatározott,Ethernet kábelezést használófizikai ésadatkapcsolati rétegek megvalósításait leíró szabványgyűjtemény. Általánosan használtLAN technológia, néhányWAN alkalmazással. Fizikai kapcsolatot hoz létre a hálózati csomópontok és/vagy az infrastruktúra eszközei (hubok,switchek,routerek) között, különböző és sokféle réz- ésoptikai kábelek segítségével.
A 802.3 technológia támogatja azIEEE 802.1 szerinti hálózati architektúrát.
Az Ethernet maximáliscsomagmérete 1518 byte, ennek ellenére megengedi a „Q-tag” használatát aVirtual LANok és prioritás adatok használatát a802.3ac szabványban, és a csomag méretének az 1522 byte-ra való bővítését. Ha az alsó szintű réteg protokollja egyPDU-t (Protocol data unit) küld, ami rövidebb, mint 64byte, a 802.3 feltölti az adatmezőt, hogy az elérje a minimális 64 byte-os hosszúságot.
Bár technikailag nem helyes, a „csomag” kifejezést és a „keret” kifejezést gyakran összekeverik. A ISO/IEC 8802-3 ANSI/IEEE 802.3 szabvány szerint a MAC al-réteg kerete a „rendeltetési hely cím”, „forrás cím”, „hossz/típus” és „FCS (keret sorrend ellenőrző összeg)” mezőkből áll. Az úgynevezett „Preambulum” és az „SFD (Start keret elválasztó)” (általában) egy MAC keret fejlécében helyezkedik el. Ez a fejléc, valamint a MAC keret alkot egy „csomag”ot.
Az eredeti Ethernetet "Kísérleti Ethernet"-nek nevezik ma. Bob Metcalfe tervezte, és a drót nélküli Alohanet protokollon alapult. Kevés helyen használták, de a gondolat többek fejébe szeget ütött. Az első "Ethernet", amit a Xerox-on kívül használtak, a DIX Ethernet volt. Tulajdonképpen a DIX Ethernet a Kísérleti Ethernet "leszármazottja" lett, és a szabványok jelentős része a DIX Etherneten alapult, a technikai emberek pedig az Ethernet kifejezés használatátmindenre elfogadták. Ezért az "Ethernet" kifejezés használható hálózatokra, a következő szabványokra és funkcionalitásokra egyaránt:
| Ethernet szabvány | Dátum | Meghatározás |
|---|---|---|
| Kísérleti Ethernet | 1972 (1978-ban szabadalmaztatták) | 2.94Mbit/s (367 KB/s) koaxiális kábelen kábel busz |
| Ethernet II (DIX v2.0) | 1982 | 10 Mbit/s (1.25 MB/s) vékony (thin) koaxiális kábelen (thinnet) – A keretekben van Típus (Type) mező. Ez a keretformátum használatos azInternet protocol suite minden Ethernetes formájánál. |
| IEEE 802.3 | 1983 | 10Base5 10 Mbit/s (1.25MB/s) vastag koaxiális kábelen – azonos a DIX-szel, kivéve, hogy a Típus (Type) mezőt a Hossz (Length) helyettesíti, és egy 802.2 LLC keret követi a 802.3 fejlécet |
| 802.3a | 1985 | 10Base2 10 Mbit/s (1.25 MB/s) vékony koaxiális kábelen (thinnet vagy cheapernet) |
| 802.3b | 1985 | 10Broad36 |
| 802.3c | 1985 | 10 Mbit/s (1.25 MB/s) ismétlő egység meghatározás |
| 802.3d | 1987 | FOIRL (Fiber-Optic Inter-Repeater Link) |
| 802.3e | 1987 | 1Base5 vagy StarLAN |
| 802.3i | 1990 | 10Base-T 10 Mbit/s (1.25 MB/s) csavart érpáron |
| 802.3j | 1993 | 10Base-F 10 Mbit/s (1.25 MB/s) optikai szálon |
| 802.3u | 1995 | 100Base-TX,100Base-T4,100Base-FX Fast Ethernet 100 Mbit/s(12.5 MB/s) auto-egyeztetéssel |
| 802.3x | 1997 | Teljesen duplex és adatáramlás ellenőrzéssel; együtt tud működni a DIX keretekkel |
| 802.3y | 1998 | 100Base-T2 100 Mbit/s (12.5 MB/s) alacsony minőségű csavart érpáron |
| 802.3z | 1998 | 1000Base-X Gbit/s-os Ethernet fényvezető szálon 1 Gbit/s (125 MB/s) |
| 802.3-1998 | 1998 | Az alap szabvány felülvizsgálata a fenti korábbi kiegészítésekkel és hibajavítások |
| 802.3ab | 1999 | 1000Base-T Gbit/s-os Ethernet csavart érpáron 1 Gbit/s (125 MB/s) |
| 802.3ac | 1998 | A maximális keretméret bővítése 1522 byte-ra (a "Q-tag" megengedése). A Q-tag tartalmazza a 802.1QVLAN információkat és a 802.1p szerinti prioritás információkat. |
| 802.3ad | 2000 | Link aggregation párhuzamos kapcsolatokhoz |
| 802.3-2002 | 2002 | Az alap szabvány felülvizsgálata a három korábbi kiegészítéssel és hibajavítások |
| 802.3ae | 2003 | 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet fényvezető szálon;10GBASE-SR,10GBase-LR,10GBase-ER,10GBase-SW,10GBase-LW,10GBase-EW |
| 802.3af | 2003 | Power over Ethernet PoE, tápfeszültség szállítása Ethernet hálózaton |
| 802.3ah | 2004 | Ethernet in the First Mile |
| 802.3ak | 2004 | 10GBase-CX4 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet iker axiális kábelen |
| 802.3-2005 | 2005 | Az alap szabvány felülvizsgálata a négy korábbi kiegészítéssel és hibajavítások |
| 802.3an | 2006 | 10GBase-T 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet árnyékolatlan csavart érpáron (UTP) |
| 802.3ap | 2007 | Backplane Ethernet (1 and 10 Gbit/s (125 és 1,250 MB/s)nyomtatott áramköri lapokon) |
| 802.3aq | 2006 | 10GBase-LRM 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet többmódusú optikai szálon |
| 802.3ar | 2005 | torlódás menedzsment |
| 802.3as | 2006 | keret bővítés |
| 802.3az | 2007 | Energy Efficient Ethernet, energiatakarékos Ethernet |
Amit a korai IEEE 802.3 szabványok meghatároztak, az gyakran ellentétes a gyakorlatban használtakkal: a legtöbb Ethernetes hálózatban megtalálhatók a DIX keretek, azóta azinternetprotokoll használja ezt a formát, a típus mezőt a IETF protokoll szerinti típusokra állítják be. Az IEEE 802.3x-1997 megengedi egy 16 bites mezőt a MAC címekre (típus és hossz mezők), így a DIX keretek szintén érvényesek a 802.3 keretekként a 802.3x-1997-es és az IEEE 802.3 Ethernet szabvány későbbi változataiban.
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap