Ez a lap egy ellenőrzött változata
| I. Szobeszláv | |
![]() | |
| Csehország fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1125 –1140.február 14. | |
| Elődje | I. Ulászló fejedelem |
| Utódja | II. Ulászló fejedelem |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Přemysl-ház |
| Született | 1187 körül Prága |
| Elhunyt | 1140.február 14. Chvojen vára[1] |
| Nyughelye | Szent Péter és Pál bazilika (Vyšehrad) |
| Édesapja | II. Vratiszláv |
| Édesanyja | Lengyelországi Świętosława |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Adelhaid |
| Gyermekei |
|
AWikimédia Commons tartalmazI. Szobeszláv témájú médiaállományokat. | |
I. Szobeszláv (csehül:Soběslav I.), (1087 körül –1140.február 14.[1][2]) cseh fejedelem1125-től.
II. Vratiszláv és Svatava fiaként született.[1] A cseh örökösödési rend nem sok esélyt adott Szobeszláv számára, hogy trónra kerüljön.[1]II. Břetiszláv halála utánII. Borivojt támogatta.[1] Számkivetésében külhoni udvarokat látogatott, hadjáratokban vett részt, különösenIII. Boleszláv lengyel fejedelem ügyeibe ártotta bele magát, amikor a cseh fejedelem annak ellenlábasát,Zbignievet pártolta.[1]I. Ulászló fejedelemtől elnyerte Brünn és Znaim hercegségét (1115–1123).[1] Később ismét számkivetés lett a sorsa (1124), ekkor a szász herceg, a későbbiII. Lothár fogadta udvarába.[1] A bárók végül a legidősebb Přemysl-ház legidősebb hercege, a jog szerinti örökös II. (Fekete) Ottó ellenében hívták meg a trónra.[1] Ezután az előzetes megállapodást megszegve elvette Ottótól Brünnt,[1] és azt Vratiszlávnak (Brünni Konrád unokájának) adta.[1]
OttóIII. Lothár német-római császárhoz fordult segítségért,[1] magára haragítva a hazafias gondolkodású előkelőket.[1]1126-ban azÉrchegység (csehül:Krušné hory) lábánál fekvőChlumec erődítménye mellett[3] vívottcsatában Szobeszláv győzött. Ottó holtan maradt a csatatéren,[1] Lothár pedig fogságba esett.[4] Szabadulása érdekében elismerte Csehország függetlenségét és azt, hogy a hűbérbirtokok adományozása a bárók szavazásán múlik.[1] Szobeszláv támogatta Lothárt aStaufenek ellen, hatalmas építkezésekbe kezdett a prágai várban és más erősségekben,[1]1130-ban pedig elfojtotta az ellene szőtt összeesküvést.[1] 1135-ben rendelte el az az időben a cseh uralkodók (Vyšehrad után) második rezidenciájának számítóprágai vár teljes újjáépítését; ekkor építették egyebek közt arégi királyi palota ma „román szintnek” nevezett termeit is.
Uralma alatt kiterjesztette Csehország határait és megalapozta az ország nemzetközi tekintélyét, amiért hagyományosan őt tekintik a cseh nemzet alapító atyjának.Vyšehradban temették el.

| I. Bretiszláv * 1002 † 1055. I. 10. | Schweinfurti Judit * 1003 † 1058. VIII. 2. | I. Kázmér * 1016. VII. 25. † 1058. XI. 28. | Kijevi Dobronega * 1016 † 1087 | ||||||||||
| II. Vratiszláv * 1032/1033 † 1092. I. 14. | Piast Szvatava * 1046/8 † 1126. IX. 1. | ||||||||||||
| I. Szobeszláv * 1087 k. † 1140. II. 14. | Árpád-házi Adelheid * 1107 † 1140. IX. 15. OO 1123 | ||||||||
| Ulászló * ??? † 1165 után | Mária * 1124/1125 † 1172 után | II. Szobeszláv * 1128 † 1180. I. 29. | Ulrik * 1134 † 1177 után | II. Vencel * 1137 † 1192 után | |||||
| Előző uralkodó: I. Ulászló fejedelem | Következő uralkodó: II. Ulászló fejedelem |