Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Péter latin császár | |
 | |
| Konstantinápolyi Latin Császárság császára | |
| Pierre I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1216. –1219. június után | |
| Koronázása | Róma 1217. április 9. |
| Elődje | I. (Flandriai) Henriki |
| Utódja | I. (Flandriai) Jolán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Courtenay-ház |
| Született | 1150-es évek |
| Elhunyt | 1219 Epirusz |
| Édesapja | Peter I of Courtenay |
| Édesanyja | Elisabeth de Courtenay |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazPéter latin császár témájú médiaállományokat. | |
Courtenay Péter (1167 körül –Epirosz,1219. június után),latin császár,Courtenay Jolán magyar királyné ésCourtenay Mária nikaiai császárné apja, valamintII. András magyar király apósa.
Wertner Mór így adja meg a származását: „courtenayi II. Péter, (1216. konstantinápolyi [latin] császár, [...]) a Capetingok házából.”[1] Hóman–Szekfű Magyar története (1928) Capet-Courtenay Péter konstantinápolyi császárnak nevezi.[2]VI. Lajos francia király unokája lett a következő császár, Courtenay Péter és Erzsébet fia. Első felesége,Nevers-i Ágnes révén három tartományt örököltFranciaországban, Nevers-t,Auxerre-t ésTonerre-t. A Latin Császárság élére második felesége,Flandriai Jolánta, a későbbiBalduin ésHenrik császárok nővére révén került. Előtte még részt vett a harmadik keresztes hadjáratban unokatestvére,II. Fülöp Ágost oldalán, majd küzdött azalbigensek ellen, illetve1214-ben jelen voltBouvinesnél, ahol a király legyőzteIV. Ottó német-római császárt és Ferrand flandriai grófot, ezáltal biztosította különféle szerzeményeit (Bretagne,Normandia,Maine,Anjou ésTouraine, amiket Ottó szövetségesétől,Földnélküli János angol királytól ragadott el nemrég, ld.Bouvines-i csata).
1216-ban, miután I. Henrik latin császár törvényes gyermek nélkül hunyt el, Pétert választották örököséül. El is indult kis sereg élén Franciaországból,RómábanIII. Honoriusz pápa császárrá szentelte, majd 1217-ben hajókat kölcsönzött avelenceiektől. Cserébe megígérte, hogy elfoglalja számukraDurazzót, ám elbukott, így szárazföldön volt kénytelen fővárosába menni. Útközben azonbanepiruszi fogságba esett, ésTheodor Angelosz despota börtönében halt meg két év múlva, valószínűleg szándékosan gyilkolták meg. Felesége és gyermekei azonban elértékKonstantinápolyt, és el is nyerték annak trónját. Franciaországi tartományait Ágnestől származó lánya, Maud örökölte.
| Előző uralkodó: Henrik | Következő uralkodó: Jolánta |
Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap