Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Africanus Senior Augustus, általánosan elterjedt névenI. Gordianus császár, születettMarcus Antonius Gordianus (Phrügia,159 körül –Karthágó,238.április 12.) ellencsászár aRómai Birodalomban238 március–április hónapokban fia,II. Gordianus társcsászáraMaximinus Thrax uralkodásának idején.
Eredeti teljes neve:Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus. Születésének idejét 159 évre teszik, de ez, mint ahogy nevének eredete is bizonytalan. A legvalószínűbb, hogy nevét a kis-ázsiai Gordium (Gordion) városáról, születési helyéről kapta, a kutatók szerint a Romanus nevet csak később vette fel.Vagyonos földbirtokos volt. Feljegyezték irodalmi érdeklődését és családi kapcsolatát az athéniHéródész Attikosz neves szofista filozófussal.
Szenátori hivatalokat töltött be és viszonylag idősen választották meg konzulnak. ElőszörAlsó-Britannia provincia helytartója volt, majd már közel a 80. életévéhez a császárMaximinus Thrax 237-benAfrica provincia helytartójának nevezte ki.
A 'Maximinus császár Africa provinciában külön megbízottat rendelt ki a birodalmi adók behajtására, mert a hadsereg fenntartásának költségei nőttek. A megbízott procurator célja az adók behajtásán túlmenően a gazdag földbirtokosok javainak elkobzása volt. A fiatal földbirtokosok egy csoportja önvédelemből összeesküvést szervezett a procurátor ellen, mozgósították bérlőiket és a császári megbízottat meggyilkolták. Mivel a lázadás megtorlásától tartottak igyekeztek mozgalmukat az egész provinciára kiterjeszteni és egy ellencsászárt akartak szembeállítaniMaximinus Thrax uralmával. Erre célra Gordianust kívánták megnyerni.
KezdetbenGordianus vonakodott ugyan, de 238. március 19-én elfogadta azAugustus címet. Szertartásos keretek között katonái és az ifjú nemesek kíséretében bevonult a provincia fővárosába Karthágóba. A városban Godianus nevű fiát társcsászárrá nevezte ki és mindketten felvették azAfricanus nevet. Rövid időre Karthágó külsőségekben Rómához vált hasonlóvá.
I.Gordianus sestertiusa
A városba érkezésükkor a szárnysegéd vezetésével küldöttséget utaztattak a szenátushoz a programjuk ismertetésére Rómába, akik egyes szenátoroknak magánlevelet is továbbítottak amiben kérték támogatásukat. A küldöttség legfontosabb feladata aMaximinus rendíthetetlen hívének ismertVitalianus praefectus praetorio eltávolítás volt, akihez hamis üzenettel bejutottak és megölték.
A trónra lépést követően nyilvánosságra hozott programjukban a száműzöttek visszatérését, a besúgók megbüntetését ígérték és a légióknak külön jutalmat helyeztek kilátásba. Április 2-án a szenátus megerősítette a társcsászárok címeit,Maximinust közellenségnek nyilvánították s a városban tartózkodó ismert híveit meggyilkoltatták. A szenátus korábban konzuli címet viselt tagjaik sorából egy húsz főből álló bizottságot hozott létre, akik azt a feladatot kapták, hogy védjék meg Itáliát Maximinus várható támadásával szemben. A szenátus megbízottakat küldött ki a provinciákba azzal, hogy elismertessék a Gordianusok császárságát, amit azokPannonia,Dacia és Hispánia kivételével meg is tettek.
A társcsászárok nem mozdultak ki a provinciából, mert a szomszédos provincia Numidia helytartójával egy pereskedés miatt rossz viszonyban voltak. Numidia helytartója nem volt hajlandó elismerni uralkodásukat és a rendelkezésére álló légiókkal megtámadta Gordianusok csapatait. Az ifjabb Gordianus a csatában elesett, apja még a csatát megelőzően öngyilkos lett. A Gordaniusok uralma nem terjedt ki az egész birodalomra és mindössze 22 napig tartott.
