I. Eadmund vagyEdmund (921[2][3]/922 –946.május 26.[1][2][3]), melléknevei:Idősebb,Nagyszerű.939-től haláláigAnglia királya volt. Rövid, ám eseményekkel teli uralkodása alatt sikerrel harcolt a vikingek ellen Közép-Angliában és Northumbriában.[2]
Idősebb Edward fia ésAthelstan féltestvére volt. Ott harcolt bátyja mellettBrunanburghi csatában937-ben.[1] Athelstan halála után örökölte a trónt. Nem sokkal királlyá koronázását követően több katonai támadást kellett kezelnie.II. Olaf dublini király elfoglaltaNorthumbriát és bevonult Közép-Angliába[3] (Midlandsbe). Mikor942-ben meghalt, Edmund visszafoglalta Midlands területét.[3]943-ban ő lettOlaf yorki király keresztapja.944-ben sikeresen visszafoglalta Northumbriát.[3] Ugyanebben az évben szövetségese, York királya elvesztette a trónját, sDublinba menekült. Olaf lettOlaf Cuaran néven a dublini király, és ezután innen segítette keresztapját. 945-ben Edmund meghódítottaStrathclyde-ot, de átadta uralkodói jogaitI. Malcolm skót királynak.[1][3] Cserébe megállapodtak, miszerint kölcsönösen támogatják egymást háború esetén.[3] Így Edmund létrehozott egy biztonságos határsávot és békés külpolitikát folytatottSkóciával.[3] Uralkodása idején kezdődött a X. századikolostori újjáéledés is Angliában.[3] Legismertebb tette, hogy ő nevezte kiGlastonbury apátjává Dunstant.[1]946-ban tárgyalásra küldte embereit Franciaországba Lajos királyhoz,[1] aki Athelstan udvarában nevelkedett,[1] de a tárgyalás eredményeit már nem tudhatta meg.[1]
Leofa, egy száműzött tolvaj ölte meg Edmundot palotájában.[3] Ünnepségen voltPucklechurchben, mikor észrevette a tömegben Leofát. Miután megpróbált a tolvaj elmenekülni, a király és a tanácsadói elfogták. Edmund és Leofa mindketten meghaltak. A trónon946 és955 között öccse,Edred követte.
↑abcdefghijDavid Hilliam:Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő,ISBN 978 963 7054 396, 25. oldal
↑abcdefghijkUralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,ISBN 963-9075-12-4, 146. oldal
