Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a közgazdász, statisztikus Huszár Istvánról szól. Hasonló címmel lásd még:Huszár István (egyértelműsítő lap). |
| Huszár István | |
| Született | 1927.július 15.[1] Hernádkak |
| Elhunyt | 2010.szeptember 11.(83 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem(–1951) |
| AKözponti Statisztikai Hivatal elnöke | |
| Hivatali idő 1969–1973 | |
| Előd | Péter György |
| Utód | Bálint József |
| AzOrszágos Tervhivatal elnöke | |
| Hivatali idő 1975–1980 | |
| Előd | Lázár György |
| Utód | Faluvégi Lajos |
Huszár István (Hernádkak,1927.július 15. –Budapest,2010.szeptember 11.)közgazdász,statisztikus, aKözponti Statisztikai Hivatal elnöke 1969-től 1973-ig. Az egykoriOrszágos Tervhivatal elnöke, aPárttörténeti Intézet igazgatója. Címzetes egyetemi és főiskolai tanár.
Előbb asárospataki tanítóképző hallgatója volt 1943 és 1947 között. 1947-től aMagyar Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult, 1951-ben szerzettdiplomát. 1949 és 1953 között az egyetem statisztika tanszékén demonstrátorként, majdtanársegédként is dolgozott. 1953-tól 1963-ig azMDP KV, illetve azMSZMP KB tagja volt. 1961 és 1963 között osztályvezető-helyettes, ezután 1963-tól 1969-ig aKözponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, majd 1973-ig elnöke, egybenállamtitkár.
1973 és 1980 közöttminiszterelnök-helyettes, 1975 és 1980 között pedig aPolitikai Bizottság tagja volt. 1980. júliustól azMSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatója. AzOrszágos Tervhivatal elnöke 1975-től 1980-ig.
1980-tól 1985-ig, majd 1988-tólországgyűlési képviselő, közben 1985 és 1988 közöttpótképviselő.
1984-től azAlkotmányjogi Tanács tagja, 1985-től 1988-ig aPárttörténeti Intézet igazgatója volt.1988–1989-ben aHazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, 1989-ben elnök-főtitkára.
1956-tól 1989-ig MSZMP-tag.
AMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára, 1987-től nyugalomba vonulásáig asárospataki Comenius Tanárképző Főiskola címzetes főiskolai tanára.
A Minisztertanács elnökhelyetteseként töltött időszakából (az 1973–1975 közti évekből) 0,27 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga (1 doboz és 3 kötet) került az Országos Levéltár, mai nevénMagyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-A-2-oo törzsszámon kutatható.[3] Az Országos Tervhivatal elnökeként töltött időszakában (pontosabban az 1975–1981 közti években) keletkezett iratai közül további 0,36 iratfolyóméternyi (3 doboznyi) iratanyaga kutatható ugyanott, az a XIX-A-16-m törzsszámon.[4]
Több mint 200publikációja jelent meg, főleg tanulmányok:szociológia,statisztika, tervezés témában.
AKözponti Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei | ||
|---|---|---|
|  | |