Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Horvátország földrajza | |
 | |
| Horvátország műholdképe | |
 é. sz. 45° 15′ 00″,k. h. 15° 28′ 00″45.25,15.46666745.250000°N 15.466667°E | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Délkelet-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | Balkán-félsziget |
| Teljes terület | 56 594 km² |
| Szárazföldi határ | 2 197 km |
| Környező országok |  Magyarország, Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina |
| Tengeri terület | 32 068 km |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Dinara, 1831 m |
| Leghosszabb folyó | Száva, 562 km |
| Használatban levő terület | |
| Egyéb jellemzők | |
 AWikimédia Commons tartalmazHorvátország földrajza témájú médiaállományokat. | |
HorvátországKözép-Európa ésDélkelet-Európa találkozásánál fekszik. Területe 56 594 km², továbbá tartozik 32 068 km²-nyi tengeri terület is. Az országpatkó alakú. Öt országgal határos:Szlovénia (670 km),Magyarország (329 km),Szerbia (252 km),Bosznia-Hercegovina (932 km) ésMontenegró (14 km) a szomszédai. AzAdriai-tenger hosszú partvidéke az ország különlegessége.
Éghajlat szempontjából három részre osztható: kontinentális, hegyvidéki és mediterrán.
A Dráva-Száva-vidék(Nizinska Hrvatska) az országi északnyugati és keleti részét foglalja el. ASzávától északra eső részétDráva-Száva közének nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk.
ADinári-hegység(Dinaridi) északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznekBosznia-Hercegovinával.
A horvát földrajzban Északi-tengerpart és Déli-tengerpart vagy Dalmácia felosztásban tárgyalják (Sjeverno primorje -Južno primorje/Dalmacija). A horvát tengerparthoz két nagyfélsziget is tartozik: északi részén azIsztriai-félsziget, déli részén,Split és Dubrovnik között aPelješac-félsziget.
Horvátország területe 56 594 km².[1]
| Horvátország határainak hossza (beleértve a határfolyókat is)[1] | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szomszédos ország | Közös határ hossza (km) | |||
| Szlovénia | 600 | |||
| Magyarország | 348 | |||
| Szerbia | 314 | |||
| Bosznia-Hercegovina | 956 | |||
| Montenegró | 19 | |||
| Összesen | 2237 | |||
Geopolitikai szempontból az ország két fő részből áll, amelyek további nagyobb régiókra oszthatók:[2]
A fentieken kívül előfordul aKözép-Horvátország(Središnja Hrvatska) elnevezés is, amely történelmileg Északnyugat- és Délnyugat-Horvátországot együttesen jelölte (azIsztriai-félsziget nélkül), míg ma már többnyire szűkebb földrajzi fogalomként használják Északnyugat-Horvátország belső,Kárpát-medencei területére.
 | Lásd még:Horvátország hőmérsékleti rekordjainak listája |
Az ország éghajlata a belső vidékekenmérsékeltkontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesenhegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokonmediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Azátlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 C, augusztusban 13-26 C körül alakul. Az ország három eltérő éghajlati zónára osztható:
A táj az ország kis területe ellenére változatos. Az éghajlati felosztással megegyezően három markánsan kirajzolódó tájegység különíthető el.
A Dráva-Száva-vidék(Nizinska Hrvatska) az ország északnyugati és keleti részét foglalja el. ASzávától északra eső részétDráva-Száva közének nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton aZágrábi-medence(Zagrebačka kotlina) és aHorvát-középhegység(Zagorje), keleten aSzlavón-röghegység(Slavonske planine), aDrávamellék(Podravina) és azAlsó-Száva-síkság(Posavska ravnica) nyugati része. Geopolitikai okoknál fogva aSzerémség horvátországi részét (Nyugat-Szerémség) és aDrávaközt is ide sorolhatjuk. A területet a horvát földrajzban Közép- és Kelet-Horvátország felosztásban tárgyalják (Središnja Hrvatska -Istočna Hrvatska). Utóbbi magyar neve:Szlavónia
ADinári-hegység(Dinaridi) északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznekBosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzetemészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegységeGorski kotar ésLika hegyvidéke. A területet a horvát földrajzban Hegyvidéki Horvátország(Gorska Hrvatska) néven tárgyalják.
A Dinári-hegység fő horvátországi vonulatai:
AHorvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatsko primorje,Hrvatska obala) a szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A horvát földrajzban Északi-tengerpart és Déli-tengerpart vagy Dalmácia felosztásban tárgyalják (Sjeverno primorje -Južno primorje/Dalmacija).
Szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei aKvarner-öböl és aŠibeniki–öböl.
Horvátország legnagyobb szigetei:
A horvát tengerparthoz két nagyfélsziget is tartozik: északi részén azIsztriai-félsziget, déli részén,Split és Dubrovnik között aPelješac-félsziget.
Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-partkarsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja.
Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható:
Az ország tengerifelségvizeinek felszíne: 31067 km².
Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken aDuna (188 km), aDráva, és aSzáva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről aKulpa, aMura és aNeretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint aMirna, aKrka, aZrmanja és aCetina.
Az országban körülbelül harminc természetestó van, közülük a legnagyobbak: aVranai-tó(Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és aPerucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: aDráva-víztározók (kb.30 tó) és aKrusčicai-víztározó.
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Horvátország azészaki flórabirodalom(Holarktisz) része: a közvetlen tengerpartmediterrán, a hegyvidéki részek aszubmediterrán flóraterületnyugat-balkáni flóratartományához(Illiricum) tartoznak.
Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékénkeménylombú erdők, magasabban mediterránfenyvesek alkották. Amagyaltölgy,aleppóifenyő,virágos kőris, illetvefeketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyekentölgyfajok alkottaszubmediterránlombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki.[3]
Őshonos madarak a sirály, tengeri fecske, kormorán, poszáta, fülemüle, gém, kócsag. Számos északi madárfaj telel a Brijuni szigeteken. A nagy szigeten van egy mocsár. Itt költik ki a fiókáikat a fürj és a vadkacsa. Őshonos állatok a barna medve, őz, mezei nyúl. Turistamentes időszakban delfineket és tengeri teknősöket is felfedezhetünk a tengerben.
| Lásd még:Kategória:Horvátország állatvilága |
Horvátország természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolcnemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védettrezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
Horvátországban 425 település és 123 város van, amelyek 20 megyében találhatók.
Zágráb az ország fővárosa és egyben egy makrorégiós központ. Az országban még három makrorégiós város van:Split,Fiume,Eszék. A makrorégiókon belül további régiókat találhatunk. A zágrábi makrorégiót négy régió alkotja. ezek központjai:Károlyváros,Varasd,Sziszek ésBelovár. A spliti makrorégió részeinek központjai:Zára,Šibenik ésDubrovnik. Az eszéki makrórégiót aBródi,Pozsegai,Vinkovce és aVukovári régió alkotja.
Horvátországban az1870-es évekig céhek működtek, majd ezeket a manufaktúrák váltották fel. A szocialista időszakban az iparosodás jellemezte a területet. A függetlenség óta nagy tranzit ország lett.
A horvát gazdaság fő energiaforrása akőolaj és aföldgáz, kisebbrészben a különböző hidroenergiák, a fa és a nukleáris energia. A Drávamentén elvétve található földgázlelőhely.
AzAdriai-tenger partján a turizmus a gazdaság húzóágazata. A tenger közelsége miatt több cementgyár is ide települt, ugyanis a kavicsot, a kaolint és a homokot is itt lehet a leggyorsabban beszerezni.Pagon,Ninben ésStonbantengeri sót állítanak elő.
Horvátország 37%-aerdő. A legnagyobb erdőkGorski kotarban ésSzlavóniában (Kelet-Horvátország) találhatók.
