FővárosaZágráb, amely az ország politikai, kulturális, tudományos és gazdasági központja. Továbbinagyobb városokSplit,Rijeka (Fiume) ésEszék (Osijek). A történelem során a legjelentősebb kulturális hatások a közép-európai és mediterrán kultúrkörből származtak.
Az ország aBalkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniávalvitában áll a tengeri határait illetően.[8]
Az ország éghajlata a belső vidékekenmérsékeltkontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesenhegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokonmediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.
A szeszélyes határoktól közrefogott ország alakja a térképen ferde „n” betűhöz hasonlít. A táj az ország kis területe ellenére változatos.
Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
ADráva-Száva-vidék(Nizinska Hrvatska)Szávától északra eső részétSzlavóniának, illetveDráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton aZágrábi-medence(Zagrebačka kotlina) és aHorvát-középhegység(Zagorje), keleten aSzlavón-röghegység(Slavonske planine), aDrávamellék(Podravina) és azAlsó-Száva-síkság(Posavska ravnica). A fiatal beltengeri-tavi üledékekből álló szelíd halomvidékből az Alpok végső nyúlványai és a kristályos alapzat rögei (Medvednica,Papuk stb.) középmagas szigethegységek formájában bukkannak felszínre.[9]
Az északnyugat–délkelet irányúDinári-hegység(Dinaridi) északon kettéosztja az országot, délebbre hosszú szakaszon vonulatai mentén fut Horvátország ésBosznia-Hercegovina határa. A bosnyák határ mentén emelkedik az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m), amely az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. Amészkőhegységben változatos felszíni és felszín alatt karsztformák figyelhetők meg. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A hegység horvátországi szakaszának két fő tájegységeGorski Kotar ésLika hegyvidéke.
Horvát tengerpart vagyHorvát Adria(Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei:Krk,Cres,Brač,Hvar,Pag,Dugi Otok ésRab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei aKvarner-öböl, és aŠibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagyfélsziget is tartozik: északi részén azIsztriai-félsziget, déli részén,Split és Dubrovnik között aPelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-partkarsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl ésDalmácia tengerpartja.
Az ország tengerifelségvizeinek felszíne 31 067 km².Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken aDuna (188 km), aDráva (505 km), és aSzáva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről aKulpa, aMura és aNeretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint aMirna, aKrka, aZrmanja és aCetina.
Az országban körülbelül harminc természetestó van, közülük a legnagyobbak: aVranai-tó(Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és aPerucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: aDráva-víztározók (kb. 30 tó) és aKrusčicai-víztározó.
Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékénkeménylombú erdők, magasabban mediterránfenyvesek alkották. Amagyaltölgy,aleppói fenyő,virágos kőris, illetvefeketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyekentölgyfajok alkottaszubmediterránlombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki.[10]
Ezeken túl 2020 táján tíz természeti parkja, két szigorúan védettrezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
1918-ban, azelső világháború után rövid időre a szlovének, horvátok és szerbek államszövetségéhez kapcsolódott, amely kikiáltotta függetlenségét Ausztria-Magyarországtól, majd társalapítója a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak (1929-tőlJugoszláv Királyság). Amásodik világháború alatt rövid ideigfasisztabábállamként létezett. 1945-ben aJugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik alapító tagja lett. Fennállásának kezdetén ez az állam a Szovjetunió által uraltkeleti blokkkal szövetséges volt, bár nem csatlakozott aVarsói Szerződéshez.1991-ben, a többpárti politika és a demokrácia bevezetését követően Horvátország (Szlovéniával együtt) kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, és független szuverén állammá vált. A jugoszláv szövetségi kormány nem volt hajlandó elismerni ezt a nyilatkozatot, ésháborút indított a szövetségi állam megőrzése érdekében. A háború után 2004-ben megszerezte azEurópai Unió tagjelölt státuszát, majd2013-ban az EU,[11]2023-ban pedig azeurózóna és aschengeni övezet tagja lett.[12]
Azállamfő aköztársasági elnök(Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.
A horvát parlament, aszábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.
A horvát kormány(Vlada RH) vezetője aminiszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.
Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van:Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.
A közvélemény-kutatások alapján a kormánnyal és a parlamenttel szemben is alacsony a közbizalom.[15] AzEurobarométer 2016 és 2020 közötti közvélemény-kutatási adatai szerint Horvátországban volt a legalacsonyabb a közbizalom a bíróságok és a bírák iránt. A horvát cégvezetők kevesebb mint 20%-a gondolta úgy, hogy azigazságszolgáltatás független a politikai vagy magánérdekek beavatkozásától.[15]
2021 elejénZdravko Mamić(wd) futballmenedzser, miután a Legfelsőbb Bíróság megerősítette elítélését adócsalás és sikkasztás miatt, nyilvánosan megvádolt több bírót az ügyében azzal, hogy kenőpénzt követeltek tőle.[15] Ez számos fegyelmi vizsgálathoz vezetett, és újjáélesztette a nyilvános vitát az igazságszolgáltatás függetlenségéről és minőségéről.[15]
A törvényt megszegő éskorrupcióban részt vevő tisztviselők ellen általában büntetőeljárás indul, ez azonban gyakran hosszú időt vesz igénybe. A 2010-es években számos korrupcióellenes bírósági eljárás indult a kabinet miniszterei és más magas rangú tisztviselők ellen.[15] A legkiemelkedőbb példaIvo Sanader volt miniszterelnök elleni vádemelés. Bírósági eljárása azonban egyévtizede tart, az elsőfokú ítéleteket később hatályon kívül helyezte, majd felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság.[15] Az a tény, hogy a magas rangú, magas rangú tisztviselőket érintő korrupciós ügyek ilyen sokáig tartanak, és ritkán születnek végleges ítélet, erősen befolyásolja a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmát és a jogállamiság méltányos alkalmazását.[15]
A Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Iroda (USKOK) az elmúlt években javított munkáján, az Állami Ügyészség (DORH) pedig növelte az ilyen ügyek vádemelési sebességét és mennyiségét. A DORH által készített vádiratok azonban gyakran terjedelmesek, több ezer oldalnyi bizonyítékot tartalmaznak, ami negatívan befolyásolja az ilyen ügyek bíróságok általi hatékony kezelését. Emellett a tisztviselők jogvédői rendszeresen élnek a joghézagokkal az elsőfokú ítéletek fellebbezése vagy a bírósági ügyek teljes felülvizsgálata érdekében.[15]
Azemberi jogokat a horvát alkotmány 14-től a 69-ig paragrafusig tartó szakasza határozza meg. Az országban számos civil szervezet működik, továbbá a kormánynak is van egy külön emberi jogi hivatala és külön ombudsmanok alakultak az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a gyerekek és a fogyatékkal élők érdekeinek biztosítására. A Tuđman-korszakban Horvátország megítélése az emberi jogok tekintetében kedvezőtlenebb volt, mint napjainkban:1991-től1999-ig aFreedom House csakrészben szabad országok között tartotta számon Horvátországot.[16]
AFreedom Speech szerint az Európai Unióban Horvátországban a leggyakoribb, hogy újságírókat rágalmazási perek formájában akarnak elhallgattatni.[17] Ritkán előfordul erőszakos fellépés is újságírókkal és riporterekkel szemben.[18]
Azeurópai migrációs válság kapcsánMagyarországhoz hasonlóan több bírálat érte a horvát hatóságokat az menekültekkel szembeni rossz bánásmód miatt. Ugyancsak bírálatok érték az országot aromákat érődiszkrimináció és fizikai erőszak miatt. Nem ritka a cigányok megkülönböztetése lakhatás, munkavállalás és egészségügyi ellátás terén. Egy2013-as kutatás szerint az ország lakosságának mintegy 44%-a előítéletes acigányokkal szemben.[19]
2016 januárjáig az alábbi országok nem ismerték el az ország függetlenségét: Bahama-szigetek, Burundi, Bhután, Dzsibuti, Dél-Szudán, Kiribati, Libéria, Marshall-szigetek, Niger, Ruanda, Szomália, Közép-Afrikai Köztársaság, Szváziföld, Saint Kitts és Nevis, Tonga és Tuvalu.[20]
A munkanélküliség változása (százalékban) 1996–2019 között[38][39]HajógyártásMandarinültetvény aNeretva torkolatánálFiume
HorvátországSzlovéniával együtt az egykoriJugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az1980-as évek végén becslések szerint Jugoszlávia nemzeti össztermékének 25%-a innen származott.
1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. Adélszláv háború kitörésekor,1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése. A balkáni háború által okozott anyagi kár az országban a becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.[40]
2015 elején egy újabb válság elé tekintett az ország. A márciusi hitelfelvétel után az államháztartás hiánya a GDP 90%-a fölé ugrott. A 4 millió lakos közül csak 1,3 milliónak volt munkája.[41] 2016 végére a munkanélküliség 10,9%-ra csökkent.[42] 2019 júniusára ez az érték tovább csökkent 7,2%-ra,[43] majd 2024 nyarára 4,8%-ra.[33]
2020 júliusában Horvátország csatlakozott azeurópai árfolyam-mechanizmushoz, így megnyílt a lehetőség, hogy két éven belül bevezetheti azeurót.[44] Ahorvát parlament 2022. májusában elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt. Az Európai Unió Tanácsának júliusi döntése után, 2023. január 1-től az ország hivatalosan bevezette az eurót.[45]
2024-re megelőzte Magyarországot az egy főre esőGDP-ben, nominális ésvásárlóerő-paritás értéken számolva is.
Az egy főre esőGDP-jének változása (nominális),USD-ban, 2019 és 2024 között,[4] összehasonlítva Magyarországéval.[46]
A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva-köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is, leginkább azIsztriai-félszigeten. A déli parti területeken megterem adohány és acitrusfélék. A legkeresettebb horvát mezőgazdasági termékek abor, azolívaolaj és alevendula. Az állattenyésztésben főleg aszarvasmarha, abirka és asertés tenyésztésére koncentrálnak. Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent ahalászat.[forrás?]
Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, acink és asó, ígygrafitot ésgipszet is előállítanak.Fiume a kereskedelem és a hajógyártás mellett azAdria-kőolajvezetéknek köszönhetően egyben akőolaj-finomítás egyik központja is.[51] (A többiSziszek és Zágráb.) A legnagyobb horvát kőolajipari cég azINA. Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek,cement, beton, fémáruk és textilipari termékei. A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.[forrás?]
Az1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. ADélszláv háború idején ugyan súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú adriai tengerpart idővel visszanyerte vonzerejét. Azeurópai uniós csatlakozást követően is a turizmus maradt a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat: 2015-ben aGDP 24,7%-át, a (közvetlen és közvetett) foglalkoztatás 23%-át adta, 2023-ra pedig 25,8 százalékot ért el.[52] Az idegenforgalom erősen szezonális: a külföldiek 75%-a jellemzően a júniustól szeptemberig tartó nyári főszezonban érkezik az országba. Közeli elhelyezkedése miatt a magyarok körében is kedvelt úti cél.[53]
Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötő üzemel rajta. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.
Dalmácia tengerparti sávjában2001-től rekordmértékűvé vált az idegenforgalom. Minden évben több mint 10 millió turista látogatja. A legtöbbenNémetországból,Szlovéniából,Ausztriából ésCsehországból érkeznek és átlagosan 4,9 napot töltenek el Horvátországban.[54]
A horvát állami televízió és rádiószolgáltató aHrvatska radiotelevizija (HRT). A televíziót és rádiótműholdról is foghatjuk. Az ország állami rádióállomásaira (amik jórészt Magyarországon is foghatók) jellemző, hogy színvonaluk az EU-ban megszokotthoz képest rendkívül alacsony, műsorstruktúrájuk elavult, ezzel együtt hallgatottságuk is - a vételkörzetet figyelembe véve, meglehetősen kicsi, ez főleg a kereskedelmi rádiók megjelenésével szinte nullára csökkent. Megújításukra voltak különböző kísérletek, mégsem valósultak meg. Egyébrádiók:Otvoreni radio (ez az országosan leghallgatottabb),Narodni radio (2022-től bravo!, korábban csak horvát zenét játszott, a névváltással azonban nemzetközivé vált).
2004 óta azRTL Csoport is jelen van az országban, azRTL Televizija, az RTL II. és még néhány másik csatorna üzemeltetői. A másik népszerű magántelevízió aNova TV. Ezenfelül még több helyi televízió is van:Z1,OTV,NeT.
Két sportágban nagyon kiemelkedő Horvátország:kézilabda és síelés. A férfi kézilabdások olimpiai bajnokok, illetveJanica Kostelić síelőnő is olimpiai, illetve világbajnok. Jók még vízilabdában, illetve futballban is.
Az ország eddig hét aranyérmet nyert a játékok során. A nyári olimpián akézilabda, a téli olimpián pedig azalpesisí a legeredményesebb sportág a horvát sportolók körében.
A horvát férfi és női kosárlabda válogatott egyaránt kiemelkedően eredményes a világversenyeken. A férfiak 1992-ben ezüstérmesek lettek a Barcelónai olimpián ahol a NBA sztárokkal felálló Egyesült Államok győzte le. 1994-es VB-n bronzérmes, 1995-Eb-n pedig szintén bronzérmesek lettek. Leghíresebb kosárlabdázóik:Dražen Petrović, Dino Radja,Toni Kukoć. A hölgyek is rendszeres résztvevői az Európa Bajnokságoknak, illetve a 2012-es Londoni olimpiára is kijutottak ahol 10-ik helyezettek lettek.
A horvát férfi kézilabda válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat a világon kézilabdában. Szinte minden világversenyen ott vannak, és eredményesek, egyedül a 2000-es Sydney olimpiáról maradtak le. Az 1996-os és 2004-es olimpián aranyérmesek lett, valamint a 2012-es Londoni olimpián bronzérmes lett. Legismertebb játékosaik, Ivano Balić, Domagoj Duvnjak, Igor Karačić, Luka Stepančić, Luka Cindrić. A hölgyek kevésbé sikeresek, de Európa Bajnokságok nagy részén ott vannak. Legnagyobb sikerük a 2020-as Eb-n megszerzett bronzérem.
A horvát női röplabda válogatott az 1995-es, 1997-es, 1999-es Eb-n ezüst érmet szerzett. Világbajnokságokon négyszer 1998-ban, 2010-ben, és 2014-ben és 2022-ben szerepelt. Olimpián 2000-ben voltak. A férfi válogatott egyszer volt világbajnokságon 2002-ben, Eb-n pedig ötször 2005-ben, 2007-ben, 2015-ben, 2021-ben és 2023-ban.
Válogatott szinten nem sikeresek, de klub szinten igen. A Medveščak Zagreb 2013 és 2017 között rendszeres résztvevő volt a KHL-ben (Orosz jégkorong liga).
Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest 2003.)
Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001-2002.)
Renato Cristin (Hg.) / Italienisches Kulturinstitut Berlin: Die Foibe. Vom politischen Schweigen zur historischen Wahrheit. Berlin u.a. 2007
Paolo De Franceschi, Foibe, prefazione di Umberto Nani, Centro Studi Adriatici, Udine 1949
Giancarlo Marinaldi, La morte è nelle foibe, Cappelli, Bologna 1949
Luigi Papo, L'ultima bandiera. Storia del reggimento Istria, L'Arena di Pola, Gorizia 1986
Roberto Spazzali, Foibe: un dibattito ancora aperto. Tesi politica e storiografica giuliana tra scontro e confronto, Lega Nazionale, Trieste 1990
Franco Razzi, Lager e foibe in Slovenia, E.VI, Vicenza 1992
Roberto Spazzali, Tragedia delle foibe: contributo alla verità, Grafica goriziana, Gorizia 1993
Eno Pascoli, Foibe: cinquant'anni di silenzio. La frontiera orientale, Aretusa, Gorizia 1993
Giampaolo Valdevit è curatore, Foibe, il peso del passato. Venezia Giulia 1943-1945, Istituto regionale per la storia del movimento di liberazione nel Friuli-Venezia Giulia, Trieste 1997
Fulvio Salimbeni, Le foibe, un problema storico, Unione degli istriani, Trieste 1998
Luigi Papo, L'Istria e le sue foibe, Settimo sigillo, Roma, 1999
Arrigo Petacco, L'esodo. La tragedia negata degli italiani d'Istria, Dalmazia e Venezia Giulia, Mondadori, Milano 1999
Giorgio Rustia, Contro operazione foibe a Trieste a cura dell'Associazione famiglie e congiunti dei deportati italiani in Jugoslavia e infoibati, 2000
Guido Rumici, Infoibati. I nomi, i luoghi, i testimoni, i documenti, Mursia, Milano 2002
Giovanna Solari, Il dramma delle foibe, 1943-1945: studi, interpretazioni e tendenze, Stella, Trieste 2002
Roberto Spazzali-Raoul Pupo, Foibe, B.Mondadori, Milano 2003
Gianni Oliva, Foibe. Le stragi negate degli italiani della Venezia Giulia e dell'Istria, Mondadori, Milano 2003
Claudia Cernigoi, Operazione Foibe - Tra storia e mito, Edizioni Kappa Vu, Udine, 2005
Raoul Pupo, Il lungo esodo. Istria: le persecuzioni, le foibe, l'esilio, Rizzoli, Milano 2005
Giacomo Scotti, Dossier Foibe, Manni, San Cesario (Le), 2005
Sessi Frediano, Foibe rosse. Vita di Norma Cossetto uccisa in Istria nel '43, editore: Marsilio, 2007.
Jožko Kragelj, Pobitim v spomin: žrtve komunističnega nasilja na Goriškem 1943-1948, Goriška Mohorjeva, Gorizia 2005
Johann Wuescht: Jugoslawien und das Dritte Reich; eine dokumentierte Geschichte der deutsch-jugoslawischen Beziehungen von 1933 bis 1945. Seewald, Stuttgart 1969.
Klaus Schmider: Partisanenkrieg in Jugoslawien 1941-1944. Mittler Verlag, Hamburg 2002.ISBN 3-8132-0794-3
Petar Kačavenda: Nemci u Jugoslaviji 1918-1945. Institut za savremenu istoriju, Beograd 1991.ISBN 86-7403-037-8
Milan D. Ristović: Nemački novi poredak i jugoistočna evropa. Službeni glasnik, Beograd 2005.ISBN 86-7549-397-5
Theresia Moho: Marjanci. Eine Kindheit in Kroatien. Piper Verlag.ISBN 3-492-03608-2
Theresia Moho: Weil die Nacht keine Augen hat. Als Deutsche in Kroatien 1945-1955. Drava Verlag Klagenfurt, 2006.ISBN 3-85435-469-X
Kosáry G. Domokos: Bevezetés a Magyar történelem forrásaiba és irodalmába II. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1954, Budapest
Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1979,ISBN 963-05-1595-4, Budapest
Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. Magyar Történelmi Társulat, 1927
Florin Curta: Southeastern Europe in the Middle Ages, 500-1250. Cambridge University Press, 2006,ISBN 0-521-81539-8
John Van Antwerp Fine, Jr.: When ethnicity did not matter in the Balkans. University of Michigan Press, 2006,ISBN 0-472-11414-X
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
