Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Hollandia kultúrája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2026. február 4.

Pontosságellenőrzött

Hollandia kultúrája sokszínű, tükrözve a regionális különbségeket, de ma már transznacionális holland kultúráról beszélhetünk.A 17. században az ország politikai és gazdasági sikerei nyomán virágzó kultúra bontakozott ki, amelyetholland aranykor néven is ismernek. A hollandok büszkék kulturális örökségükre, gazdag művészettörténetükre és a nemzetközi ügyekben való részvételükre.[1]

Asorozat témája a

Történelem
Nyelv

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

A kötelező iskolai oktatás (leerplicht) Hollandiában ötéves korban kezdődik, de a gyakorlatban a legtöbb iskolába már négyéves kortól járnak a gyermekek.[2] 6 éves kortól zajlik strukturális keretek (olvasás, írás, aritmetika) között az oktatás.[3] Az alapfokú oktatásban való részvétel után (általában 12 éves kortól) a gyerekek középiskolába mennek. Tizenhat éves kortól részleges kötelező oktatás (partiële leerplicht) van, ami azt jelenti, hogy a tanulónak legalább heti két nap részt kell vennie az oktatásban valamilyen formában. A kötelező oktatás véget ér a tizennyolc éves korban vagy amikor a tanuló VWO, HAVO vagy MBO szinten kap oklevelet.

Kulturális intézmények

[szerkesztés]
Kinderdijk-elshouti malomrendszere

Múzeumok

[szerkesztés]

A múzeumok, például a

Hollandia kulturális örökségének fontos részét képezik.

Kulturális világörökség

[szerkesztés]

AzUNESCOvilágörökség listájára a következő hollandiai helyszínek kerületek fel:

Bővebben:Hollandia világörökségi helyszínei

Művészetek

[szerkesztés]

Építészet

[szerkesztés]
  • Sint-Servaasbasiliek, Maastricht (román stílusú)
    Sint-Servaasbasiliek, Maastricht (román stílusú)
  • Vleeshal, Haarlem (1603)
    Vleeshal, Haarlem (1603)
  • Királyi palota (Amszterdam) (1648–1665)
  • Amszterdam 17-18. sz.-i épületei
    Amszterdam 17-18. sz.-i épületei
  • Rijksmuseum (Amszterdam) (19. sz.)
    Rijksmuseum (Amszterdam) (19. sz.)
  • A Groningeni Egyetem főépülete, az Akadémia épület (neoreneszánsz, 1907-1909)
    A Groningeni Egyetem főépülete, az Akadémia épület (neoreneszánsz, 1907-1909)
  • Utrecht épületei
    Utrecht épületei
  • Rietveld Schröder Ház (1924)
    Rietveld Schröder Ház (1924)
  • Rotterdami Kockaház (Kubuswoning) (1984)
    Rotterdami Kockaház(Kubuswoning) (1984)
  • MVRDV, Amszterdam
    MVRDV, Amszterdam
  • Zuidas, Amszterdam üzleti negyede
    Zuidas, Amszterdam üzleti negyede


A legjelentősebb holland építészekJacob Bakema,Petrus Belage,Johannes Brinkman,Hendrik van den Broek,Jo Coenen,Willem Marinus Dudok,Michael de Klerk,Rem Koolhaas,Pieter Kramer,Cornelius Van Eesteren,Aldo Van Eyck,Jan Wils,Piet Zwart.

Képzőművészetek

[szerkesztés]

Festészet

[szerkesztés]

Neves holland képviselőiHieronymus Bosch,Jan Vermeer van Delft,M. C. Escher,Vincent van Gogh,Rembrandt ésPeter Paul Rubens.

Lásd még:Kategória:Holland festők

Irodalom

[szerkesztés]
Lásd még:Holland irodalom
Lásd még:Holland költők, írók listája

A legfontosabb és nemzetközileg elismert írók a következők:

16. század:

17. század:

19. század:

20. század:

Az olcsó és elnyűhetetlen fapapucs régen népszerű lábbeli volt

Filmművészet

[szerkesztés]
Lásd még:Kategória:Holland színészek

Zene

[szerkesztés]

Klasszikus

[szerkesztés]

Főbb zeneszerzők:

Könnyűzene

[szerkesztés]
Tiësto 2017-ben

Hollandiának több zenei hagyománya van. A kortárs holland könnyűzene (Nederpop) nagymértékben befolyásolta az 1950-es években az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban kialakult zenei stílusokat. Az 1960-as és 1970-es években a dalok szövegei többnyire angol nyelvűek voltak. Az olyan együttesek, mint aShocking Blue, aGolden Earring és aFocus, nemzetközi sikert élveztek. Az 1980-as évek óta egyre több pop-zenész kezdte meg a holland nyelvű munkát, részben a Doe Maar együttes nagy sikere által inspirálva. Ma a holland rock és a popzene mindkét nyelven virágzik, néhány művész mindkettőn felvételt készít.

Hollandia azelektronikus zene fellegvára, innen került ki rengeteg híres DJ:Tiësto,Hardwell,Armin van Buuren,Nicky Romero,Afrojack,Martin Garrix,Ferry Corsten,Sander van Doorn, Don Diablo,Fedde le Grand, Showtek, Oliver Heldens,Headhunterz, Ran-D stb.

A holland nyelvűhip-hop (nederhop) nagyon népszerű Hollandiában és Belgiumban.

Eurovíziós Dalfesztivál

[szerkesztés]

A hollandDuncan Laurence a2019-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese volt.

Lásd még:Hollandia az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Hagyományok

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Vallás

[szerkesztés]

Akereszténység jelenleg a legnagyobb vallás Hollandiában.Észak-Brabant ésLimburg tartományai történelmileg erősen római katolikusak voltak, és népeik továbbra is a katolikus egyházat tekinthetik kulturális identitásuk alapjául. Aprotestantizmus Hollandiában számos egyházból áll, ezek közül a legnagyobb a Holland Protestáns Egyház(PKN, de Protestantse Kerk in Nederland).[4]

Aziszlám az állam második legnagyobb vallása. 2012-ben kb. 825 ezer muszlim volt Hollandiában (a népesség 5% -a).[5]A muzulmánok száma az 1960-as évhez képest növekedett a bevándorlók nagy száma következtében. Ide tartoztak a volt holland gyarmatokból, például Surinameból és Indonéziából származó bevándorlók, de elsősorban Törökországból és Marokkóból érkező migráns munkavállalók. Az 1990-es évek során menekültek érkeztek olyan iszlám országokból, mint Bosznia és Hercegovina, Irán, Irak, Szomália és Afganisztán.[6]

A többi vallás a holland emberek mintegy 6% -át képviseli. Ahinduizmus körülbelül 215 ezer hívővel(a népesség valamivel több mint 1% -a) kisebbségi vallás Hollandiában. A híveik többsége indo-surinamese. Jelentős számban vannak még indiai és Srí Lanka-i hindu bevándorlók, valamint a hinduizmus új vallási mozgalmainak nyugati hívei, például aHare Krishnások. Becslések szerint Hollandiában 250 ezerbuddhista van és kb 45 ezer zsidó.

2015-ös felmérés alapján a lakosság[7]

Sport

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]
Van Persie 2014-ben

A futball a legfontosabb sportág Hollandiában. Aholland labdarúgó-válogatott megnyerte az1988-as labdarúgó-Európa-bajnokságot, és számos más európai és világbajnokságon gyakran megnyerte a tiszteletbeli helyeket. Az olyan volt futballisták, mintJohan Cruijff ésMarco van Basten, valamintGuus Hiddink ésLouis van Gaal külföldön dolgozó edzők hozzájárultak ahhoz, hogy Hollandia világszerte ismertté váljon ezen a területen.

Egyéb

[szerkesztés]

Más népszerű sportágak közé tartozik agyeplabda, korcsolyázás, kerékpározás, lovaglás, röplabda, kézilabda,korfball, tenisz, golf és úszás. Mintegy 2000 óta adarts is fontosabb pozíciót foglal el a holland sportok világában.

Olimpia

[szerkesztés]

Amszterdam rendezte az1928. évi nyári olimpiát; 1980-banArnhemben került sor aParalimpiai Nyári Játékokra.

Gasztronómia

[szerkesztés]
A goudai sajtpiac

A holland tejipar termékei, a sajt, a vaj, a sűrített tej és a csokoládé kiváló minőségűek. Hollandia évszázadok óta készít és exportál sajtot. Már Nagy Károly udvarát is ellátták vele. Minden héten rendeznek sajtpiacot, a legismertebbekGouda,Edam ésAlkmaar. Itt olyan sajtfajtákat találhatunk, mint a Mariolles,Gouda, Edami, Maasadami, Leerdami vagy az Amszterdami. A hagyományos ruhába öltözött kereskedők látványosságot jelentenek a turisták számára.

További jellegzetességek

[szerkesztés]
  • Vla puding.
  • Hagelslag: csokoládédarabkák, amiket vajas kenyérre tesznek, általában reggeliként fogyasztva.
  • Frikandellen: alacsony tápanyagtartalmú, nyomokban húst, tejport tartalmazó készítmény, ami rúd alakú, fagyasztott állapotban kapható, és általában hasábburgonyával eszik.
  • Appelmoes: ez afféle édes almaszósz, amit húsokhoz esznek.
  • Roomboterkoekjes: általában édes tésztájú sütemények, almával, marcipánnal, lekvárral stb. töltve. Gyakran fogyasztják kávézásnál.
  • Stroopwafel: keksztészta, aminek két lapja közé égetett cukrot kennek. Népszerű holland édesség.
  • Hollandse Nieuwe: nyers hering, amit jellemzően hagymával és uborkával esznek.[8]

A hollandok hagyományos égetett szesze ajenever, az angolgin elődje.

Társadalom

[szerkesztés]
Bővebben:LMBT-jogok Hollandiában

Hollandiában a társadalmi toleranciának igen régi múltja van, és igen liberális országnak tekintik, tekintettel drogpolitikájára és azeutanázia legalizálására.2001. április 1-jén Hollandia lett az első nemzet, amely legalizálta azazonos neműek házasságait.[9]

Kábítószerek és prostitúció

[szerkesztés]

Hollandiában akannabiszszármazékok kis mennyiségű, magáncélú felhasználása engedélyezett. Egy 18. életévét betöltött személy maximum 5 g szárított kannabiszt tarthat magánál. Az ún.coffee-shopokban vásárolható kis mennyiségű szárítottkannabisz, varázssüti (space cake, azaz hasistartalmú sütemény). A coffee-shopban vásárolt termékeket illik ott felhasználni, alkoholt nem fogyasztanak pszichedelikus szerekhez, inkább az üdítőt preferálják.

A prostitúció engedélyezett (piroslámpás negyedek).

Környezetvédelem

[szerkesztés]

Összességében 2018-tól kezdve Hollandiában az egy főre esőszén-dioxid-kibocsátás az EU-ban az egyik legmagasabb, Németország, Franciaország vagy Belgium felett.[10] Hollandia mindazonáltal vezető szerepet játszik akörnyezetvédelem terén.[11] 2015-ben és 2016-banAmszterdam ésRotterdam az első húsz város között foglalt helyet afenntartható városok Arcadis indexében, amely számos várost hasonlított össze a világban.[12][13]

Az ország környezetét az emberek erősen befolyásolták, elsősorban az árvízvédelem miatt. A legismertebb példák erre az Zuiderzeewerken, azAfsluitdijk és aDeltawerken nevű gátrendszerek. AKinderdijki szélmalmok 1997 óta avilágörökség részét képezik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Colin White & Laurie Boucke (1995). The UnDutchables: An observation of the Netherlands, its culture and its inhabitants (3rd Ed.). White-Boucke Publishing.
  2. https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/leerplicht
  3. Archivált másolat. [2019. március 23-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  4. "Kerkelijke gezindte en kerkbezoek; vanaf 1849; 18 jaar of ouder". 15 October 2010.
  5. "Een op de zes bezoekt regelmatig kerk of moskee". Central Bureau of Statistics, Netherlands. 2012. Retrieved 30 March 2014.
  6. "Godsdienstige veranderingen in Nederland" (PDF). Archived from the original (PDF) on 25 January 2007. Retrieved 17 May 2010.
  7. "Ongelovigen halen de gelovigen in[halott link]". Trouw. Retrieved 2 August 2017.
  8. Egyél jókat Amszterdamban. iranyamszterdam.hu. (Hozzáférés: 2016. november 22.)
  9. Same-Sex Marriage Legalized in Amsterdam”,CNN, 2001. április 1.. [2016. március 3-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. március 11.) 
  10. Fossil CO2 emissions of all world countries - 2018 Report. EU Science Hub, 2018 (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  11. IAMEXPAT News. Iamexpat.nl. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
  12. Arcadis Sustainable Cities Index Report”, 2015. február 4.. [2016. augusztus 30-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. január 25.) 
  13. SUSTAINABLE CITIES INDEX 2016. [2019. november 22-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 25.)


Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben aCulture of Netherlands című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollandia_kultúrája&oldid=28762735
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp