Területének mintegy 26%-a a tengerszint alatt van, amit gátakkal védenek, a tengertől pedig területeket hódítanak el apolderek képzésével.[8][9] A 2020-as évek elején a világ második legnagyobb gabona és mezőgazdasági termék exportőre.[10]
Társadalmi és gazdasági fejlettsége globális szinten is kiemelkedik és a világ legélhetőbb országai között van.[13] A világegyik legboldogabb országa.[14]A hollandok a legtöbb más nemzettel szemben jobban állíthatják, hogy ők „találták fel” aglobalizációt.[15]
Hollandia domborzati térképeMűholdkép Észak-Hollandiáról, a Zuiderzee zárógátjáról
Hollandia azÉszaknémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán azóidei kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, azArdennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevőHolland-alföldön a mai felszíntpleisztocén ésholocén képződmények borítják. A süllyedés mindmáig tart, az ország területének harmada már a tengerszint alatt van. A Holland-alföld a mai felszínt kialakító erők – a szél, a folyók és a jég munkája – három, jól elkülöníthető részre osztja:
Apartidűnék végigkísérik azÉszaki-tenger partját. A 3–5 km széles, helyenként az 50–60 m magasságot is elérő dűnesort délnyugaton és északon avihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Nyugati Fríz-szigetek. Mögöttük aWatt-tenger húzódik. A dűnék sivár, sós homokja terméketlen.
Marsch – a dűnesor mögött szélesedő sávban a folyami eredetű 'marsch' helyezkedik el. Ezt a területet aSchelde, aMaas és főként aRajna egykorideltái töltötték fel. Jellemző e tájra a folyóágak és az azokat összekötőcsatornák hálózata. A terület legnagyobb része mára a tenger szintje alá süllyedt. Legmélyebb pontja (-6,7 m)Rotterdamtól északra található.
A hollandok a vihardagályok ellen először magaslatokat emeltek, majdgátakat építettek, ésszélmalmokkal szivattyúzták vissza a tengerbe a vizet. A tengertől tartósan visszahódított területek nevepolder.
A 'marsch' Hollandia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része, de az ott élőket folyamatosan veszélyeztetik a vihardagályok. Védelmükre a 20. században két nagy létesítményt építettek:
A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km hosszú gátat, az úgynevezett zárógátat építettek. A Zuiderzee ezzel beltengerré vált, és ettől kezdve IJsselmeer (IJssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát elzárta, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. AzIJssel-tóban négy nagypoldert építettek, és ezzel 1650 km² területet nyertek. Ez a terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.
1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. A katasztrófában sok száz ember vesztette életét. Világossá vált, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tengeröblök elzárását tűzte ki célul. Mára minden tengeröböl zárt, kivéve az Új Víziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyekRotterdam, illetveAntwerpen (Belgium) kikötőinek elérését teszik lehetővé.
A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszú, 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból álló zsiliprendszerrel zárták le. Rendesen ezek a kapuk nyitva vannak, viharban azonban leeresztik őket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylók halászatát, ami a dagály áramlásától függ.1986.október 4-énBeatrix királynő avatta fel a gátat.
A „geest”-et aRajna és aMaas egy északi és egy déli részre bontja. A területen találhatóvégmorénák magassága helyenként eléri az 50-60 métert. A mélyebb területek lefolyása sokszor nagyon rossz, ezért gyakoriak amocsarak,lápok. Aszántóföld kevés, sok arét és alegelő.
Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlantiGolf-áramlat mérsékelttengeri klímát biztosít. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozása is kicsi. Az átlaghőmérséklet januárban +2 °C, júliusban pedig közel +17 °C. Ez nem jelenti azt, hogy soha ne fordulnának elő extrém hőmérsékletek: a Hollandiában valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 °C, a legmagasabb pedig +36,8 °C volt. A csapadék időben viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm.
Az egyes régiók közötti éghajlati különbségek csekélyek, az északi és déli rész távolsága – több mint 300 km – azonban némileg érezteti hatását.
Vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók mind azÉszaki-tengerbe ömlenek. AMaas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg aRajna már az országba lépése előtt több ágra bomlik. Egyik ága délen a Waal, ami a Maassal közös tölcsértorkolatba ömlik. A főág nyugat felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még az IJssel is.
Hollandia magasabban fekvő részeinek ('geest') talaja (keleten és délen) apleisztocén idején alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek ('marsch') talaja (északon és nyugaton) fiatalabb: aholocén idején rakódott le; főleg agyagból és tőzegből áll.
Az IJssel-tó és aRajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. Aföldgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.
A holland mezőgazdaság vezető ága azállattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka, fríz fajtájútehenek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas (6000 liter/év fölött), ami a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Ezen kívülbúzát,árpát,burgonyát,cukorrépát,lent termesztenek. Asertés- és abaromfitenyésztés is jelentős.
Hollandia népsűrűsége magas, ami erősen megterheli a környezetet. Régóta intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik, a felhasznált vegyszerek szintén rombolják a környezetet. E káros hatások csökkentése, következményeik enyhítése az egyébként fejlett holland környezetvédelem feladata.
Az ország adottságai, történelme és gazdasági- társadalmi szerkezete miatt rendkívül kevés természeti funkciót ellátó természetes, vagy természetszerű területtel rendelkezik. A folyótorkolatokban, az árapály területeken, a belső területek kisebb lápjain maradtak olyan természeti értékek, amelyek védelmet érdemelnek. Az utóbbi 25 évben húsz nemzeti parkot jelöltek ki, amelyek tulajdoni viszonyai kevésbé kötöttek. A nemzeti parkokon kívül Hollandiában más védett területi kategória nem létezik. A két legrégebbi magántulajdonban van:[16]
De Hoge Veluwe Nemzeti Park (Nationale Park De Hoge Veluwe): 5500 hektár fele erdő, fele legelő és vízfelület, szarvas, muflon, vaddisznó él itt;
Veluwezoom Nemzeti Park –végmorénák vidéke 5000 hektáron. Erdő és legelő.
A mai Hollandia1609-ben alakult meg, de független államként csak1648-ban, avesztfáliai békében ismerték el. A maiBelgiumot alkotó déli tartományok1830-ban váltak ki. Az ország azelső világháború idején semleges maradt,1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).
Hollandia területét az ókorbankelta ésgermán törzsek népesítették be. A római hódítás (i. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az5. században aFrank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupánII. Pippin kényszerítette behódolásra689-ben, de a frank uralom csak a8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a7. századtól kezdett terjedni. A9. században rendszeressé váltak avikingek támadásai. AFrank Birodalom feloszlása után,925-től aNémet Királyság, majd aNémet-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, Liège) kezdtek kialakulni a területén.
A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket aBurgundi-dinasztia hozta létre, amelyII. (Merész) Valois Fülöp (1342–1404) ésMale-i Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egészNémetalföldre. Burgundia hercegei a franciaValois-ház mellékágát képviselték. Az első Valois herceg így Burgundia hercegeként ura lett Flandriának, Artois-nak, Rethelnek, Burgundiának és Nevers-nek.1421-benNamur,1430-banBrabant ésLimburg,1432-benHainaut,Holland ésZeeland,1441-benLuxembourg,1473-banGelderland került ellenőrzésük alá. Burgundia hercegei központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, aHabsburg-háziI. Miksa császárra, majd az ő unokájára,V. Károlyra szálltak, aki1555-ben, birodalmának kettéosztásakor a németalföldi tartományokat fiára,II. Fülöp spanyol királyra hagyta.
Burgund Mária halálával (1482) férje, aHabsburg-házból valóI. Miksa császár kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül aNémet-római Birodalomhoz. A tartományok területe magában foglalta a mai Benelux államokon kívülFranciaország kisebb északi részét, és egy kis szeletetNémetországból.
A tartományok:
Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zutphen grófság. A Liègei püspökség nem volt tagja a 17 tartománynak. Miksa halála után unokájáraV. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly mint német-római császár kapta meg és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományokat.
Spanyol Németalföld (Dél-Németalföld, 1556/1581–1815)
Az1580-ból származó térképen jól látható, hogy a terület akkoriban még kis szigetekből állt
V. Károly német-római császár és spanyol király1555-ben fiának.II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat. A katolikus spanyolok rossz szemmel nézték a terjedőkálvinizmust, amitkormányzósága (1567–73) idejénAlba herceg több ezer kivégzéssel torolt meg, illetve próbált visszaszorítani.Hoorne ésEgmont grófok lefejezése (1568) után kirobbant anémetalföldi szabadságharc, amelynek éléreOrániai Vilmos, több tartomány helytartója állt. Adéli tartományok1576-ban csatlakoztak a lázadó északiakhoz. Németalföld egysége a belső ellentétek és a spanyol támadások miatt bukott el.1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti uniót, és1581-ben felszámolt minden kapcsolatot II. Fülöppel. A déli tartományok az Arrasi unióba tömörültek, de a spanyolok1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük.
A déli tartományokból:Flandriai grófság,Artois grófság,Turnai városa,Cambrai,Luxembourg hercegség,Limburg hercegség,Hainaut grófság,Namur grófság,Mechlin,Brabant hercegség ésGuelders hercegség déli része lettSpanyol Németalföld, a mai Belgium elődje, Brüsszel székhellyel. A tartományokJámbor Fülöp haláláig (1621) részleges önállóságot élveztek,Nagy Fülöp alatt azonban visszatért a szoros spanyol ellenőrzés egészen1633-ig. Afrancia–holland–spanyol háborúban (1672–1678) a spanyolok több tartományt elvesztettek; azok francia befolyás alá kerültek.
A spanyolok elleni harcok folyamán1579-ben megalakult azUtrechti Unió,1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött aHét Egyesült Holland Tartomány köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok:Holland,Zeeland,Utrecht,Gelderland,Friesland,Overijssel,Groningen. A tartományok függetlenül intézték belügyeiket, a had- és külügyeket, valamint az adózást ahágai általános rendi gyűlés szabályozta. A végrehajtó hatalom anagypenzionáriusnak nevezett polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló, az Orániai–Nassaui-házból kikerült helytartó kezében összpontosult.1609-ben 12 évre szóló fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A17. században az európai nagyhatalmak átmeneti meggyengülése miatt Hollandia tengeri nagyhatalommá válhatott, ez volt aHolland aranykor.
Jean-Léon Gérôme:A tulipán láz. 1634 és 1637 között a tulipán ára több mint ötvenszeresére nőtt, Amszterdamban egy egész házat adtak három tulipánhagymáért[17]
AHolland Kelet-indiai Társaság (1602) és aHolland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták aCsendes-óceánt, felfedeztékAusztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kaptakJapánban, és több külbirtokot szereztek Ázsiában, Amerikában és Afrikában. Ezek legnagyobbika aFokföld volt;Fokvárost a Holland Kelet-indiai Társaság megbízásából 1652-ben alapítottaJan van Riebeck. A külbirtokokat kezdetben a Holland Kelet-indiai Társaság és a Holland Nyugat-Indiai Társaság kormányozta; mindkettő magánvállalkozás volt. Három évszázaddal később ezek a társaságok pénzügyi zavarba kerültek, és területeik igazgatását a holland kormány vette át (1815-ben, illetve 1791-ben). Ekkor a külbirtokok hivatalosan is gyarmatokká váltak.
1648-ban, avesztfáliai békében a spanyol kormány hivatalosan is elismerte Hollandia függetlenségét, és egyúttal azt is deklarálták, hogy nem tartozik aNémet-római Birodalomhoz. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték Hollandia erősödését. Ez az időszak volt a
visszavetették az ország fejlődését, és a 18. században másodrangú hatalommá süllyedt. Azamerikai függetlenségi háború idején sikertelenül kapcsolódott be aNagy-Britannia elleni küzdelembe (1780–83). Ekkor kiújultak a konzervatívabb hagyományos uralkodó réteg és a demokratikus törekvések képviselőinek ellentétei. A polgárháborús helyzetnekPoroszország vetett véget, amikor 1787-ben megszállta az országot.
A francia forradalom és anapóleoni háborúk idején a franciák szállták meg. Eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit ésBatáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795–1806).1806-banNapóleonöccse, Louis Bonaparte számára létrehozta aHolland Királyságot, majd1810-ben a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák1813-ban vonultak ki az országból.
A forradalmi és a napóleoni háborúk után a holland gyarmatok (Fokváros,Ceylon,Guyana egy része), Hollandia, a későbbiBelgium illetveLuxemburg egyesítésével létrehozták aHolland Királyságot. Az uralkodót azOránia–Nassaui-ház adta. Első királyaI. Vilmos lett. A király a parlament szerepét a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadósság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekek, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt1830-ban kikiáltotta függetlenségét, amit a nagyhatalmak már1831-ben elismertek, Hollandia azonban csak1839-ben.
II. Vilmos uralkodása alatt liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát,1848-ban brit és belga mintára Hollandiaalkotmányos királysággá alakult. A19. század folyamán a szomszédos országokhoz képes Hollandia lassan iparosodott. Modernizálták viszont azinfrastruktúrát, a víziutak kiterjedt hálózatát hozták létre, az iparban nagy jelentőséget kapott a szélenergia. A század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere.1890-ig Hollandiaperszonálunióban állt Luxemburggal.
A katolikusok számára visszaállították a püspökséget.1917-ben a férfiak,1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az első világháborúban Hollandia megőrizte semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az1921-es és 1929–33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is.
1940.május 10-énNémetország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család Nagy-Britanniába menekült.1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet-Indiát. A megszállás alatt több mint 100 000 hollandzsidót szállítottak a nácikkoncentrációs táborba Németországba,Lengyelországba ésCsehszlovákiába. Az elhurcoltak közül csak 876-an érték meg a táborok felszabadítását. Holland munkások kényszermunkán dolgoztak német gyárakban. Német katonák országszerte rekviráltak élelmiszert, amit Németországba szállítottak. Bár sok holland életét kockáztatva rejtegette előlük a zsidókat – amint eztAnna Frank naplója is példázza – mások a megszállókkal együttműködve segítettek felkutatni őket. Holland nácik és antibolsevisták aWaffen-SS-hez csatlakozva a keleti fronton is harcoltak. Hollandia felszabadítását a brit–amerikai szövetséges haderők1944 szeptemberében kezdték meg, és1945.május 5-én fejezték be.
1949-ben Hollandia lemondott Holland Kelet-Indiáról, amelyIndonézia néven új állammá alakult, és1956-ban minden alkotmányos kapcsolatát megszakította Hollandiával.1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége,1949-ben Hollandia aNATO alapító államai között volt. Az ország azEurópai Unió elődjének, azEurópai Szén- és Acélközösségnek (aMontánuniónak) is alapító tagja.1963-ban Indonéziának átengedteÚj-Guinea nyugati holland részét. Az1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és aKarib-tengeren. Holland-Guyana(Nederlands Guiana)1975-benSuriname néven függetlenné vált. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált,1994-től a korlátozotteutanáziát is engedélyezték,2001-től az azonos neműek is házasodhatnak,1974-ben engedélyezték egyes könnyű drogok, amarihuána és a kendergyanta (hasis) korlátozott használatát. 2010-ben, az öt szigetből álló egyesített közigazgatási egység aHolland Antillák, a Holland Királyság tengeren túli területe közigazgatásilag megszűnt.Curaçao ésSint Maarten szigete a Holland Királyság két új társult állama lett.Bonaire,Saba ésSint Eustatius szigetei pedig autonóm területként Hollandia közvetlen részeivé váltak és holland megyei jogokat kaptak.[18][19]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A hollandparlament (Staten-Generaal) legfontosabb része az Alsóház(Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. 2021. január 15-én aharmadik Rutte-kormány együttesen lemondott a hollandiai gyermekgondozási támogatások botránya körüli kutatások publikációja után.Mark Rutte felajánlotta lemondását a királynak, vállalva a botrány felelősségét. Mindannyian azonban hivatalukban maradtak a 2021. márciusi általános választásokig.[21]
A 2021-es holland választásokon a Rutte vezette VVD egy mandátummal többet szerzett, mint az előző választáson, koalíciós partnerei közül a D66 is megsokszorozta parlamenti helyeinek számát 5 képviselővel, a CDA viszont 4 mandátumot elvesztett, a CU pedig maradt 5 mandátumon a Képviselőházban, így hosszas tárgyalások után, de gyakorlatilag ugyanaz a kormány folytatódhatott, csakNegyedik Rutte-kabinet néven.
A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság négy részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozóAruba,Curaçao ésSint Maarten. Ez a négy alkotmányos részegység egyenlőtlen szövetséget alkot abban az értelemben, hogy bár a három részegység autonóm belügyeiket illetően, a szövetséget érintő közös kérdéseket a szövetség egyik részegysége, a szűkebb értelemben vett Hollandia intézi.
2010.október 10-igBonaire,Curaçao,Saba,Sint Eustatius,Sint Maarten egy közigazgatási egységet, aHolland Antillákat alkották. A Holland Antillák felbomlásáról2008.december 15-i népszavazás döntött. Az alkotó szigetek más-más utat választottak, Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság autonóm részeivé váltak, a többi sziget,Bonaire,Saba,Sint Eustatius pedigKaribi Hollandia néven csatlakoznak Hollandiához, az ország egy-egy új községét képezve(bijzondere gemeente), melyek nem tartoznak egyetlen tartományhoz sem, és tulajdonképpen „köztestületek”(openbaar lichaam).
A tartományok alapfokú közigazgatási egységekre, azazközségekre (önkormányzatokra)(gemeenten) vannak felosztva. Összesen 441 ilyen önkormányzat van. Egy önkormányzat általában több településből áll, neve pedig megegyezik a legnagyobb település nevével.
A településekpolgármestereit más országoktól eltérően nem a település polgárai választják, hanem álláshirdetés útján kerülnek a pozícióba, az illető tartomány királyi biztosa (Commissaris van de Koning, CdvK) dönt a személyéről.[22] A karibi kormányzókat(gezaghebbers) a kormány nevezi ki, akiket aKaribi Hollandia királyi biztosának megfelelő az ún. királyság képviselője(rijksvertegenwoordiger) terjeszt fel.
Hollandia a világ egyik legnagyobbnépsűrűségű országa; 2019-ben átlagosan 420 fő éltkm²-ként (ha csak a szárazföldeket vesszük figyelembe, akkor kb. 500 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).
2006-ban 185 124 gyermek született és 135 809 ember halt meg, így a természetes szaporodás megközelítette az 50 000 főt, ezzel azon kevés európai ország közé tartozott, ahol a természetes szaporodás a pozitív tartományban van.[23] A 132 682 kivándorló és a 101 489 bevándorló egyenlege azonban negatív, így a népesség növekedése mérsékelt maradt. A kivándorlók közel fele a kisebbségek közül került ki.
Az úgynevezett „Randstad” („Peremváros”) alkotja Hollandia legsűrűbben lakott részét. Az ide tartozó városok (Amszterdam, Hága, Rotterdam és Utrecht agglomeráció) majdnem egy összefüggő körkörös területet alkotnak, viszont közöttük kimarad egy ritkán lakott zöld terület, aGroene Hart, azaz Hollandia „zöld szíve”.
AThe Scream, azaz A Sikoly című 4,5 méteres szoborAmszterdamban az Oosterparkban, amit a 2004-ben brutálisan meggyilkolt holland filmrendező, Theo van Gogh emlékére emeltek[25][26][27]
Hollandiában az évszázadok során mindig jelentős volt a ki- és bevándorlás. Eleinte a középkorban a kivándorlás dominált. Sajátos módon ma a mintegy 28 millió főt számláló holland etnikum nagyobb része, körülbelül 15 millió holland, külföldön él.[28] Ötmilliónyian az Egyesült Államokban, sokan Kanadában, Franciaországban, Németországban, de egy sor más európai országban és szerte a világon. Magyarországon is[29] szép számmal találhatók holland letelepülők.
A középkor első kivándorlási hulláma12. században alakult ki, amikor a gyakran pusztító tengeri árvizek okozta földínség és a kor gazdasági viszonyaihoz képesti viszonylagos túlnépesedés elől menekültek hollandok a környező európai országokba, Angliába, Franciaországba, a különböző német tartományokba. Például hollandok csapolták le a mocsarakat és építettek csatornákat Berlinben és környékén.[28]
A16. században, a gyarmatbirodalom kiépítésekor a holland kereskedők, tengerészek és gyarmatosítók alapították adél-afrikaiFokvárost, illetve a maNew Yorkként ismert Új-Amszterdamot. Dél-Amerika, Afrika és Ázsia számos pontján hoztak létre elsősorban kereskedelmi jellegű telepeket, gyarmatvárosokat. PéldáulTajvanon a 21. századig megmaradtak a genetikai nyomai az egykori holland telepeseknek a néha születő világos vagy vörös hajú gyerekek képében. Eredetileg a dél-afrikaibúrok is főleg holland származásúak.[28]
Amásodik világháború után a súlyos gazdasági válság miatt az akkori holland kormány is támogatta a kivándorlást. A trend a hatvanas évek elején, a gazdasági fellendülés idején fordult meg.[28]
Az állandónak mondható jelentős kivándorlás mellett Hollandia a középkortól befogadó országnak is számított, szívesen fogadták az Európa más területeiről vallási vagy politikai okokból elűzötteket, protestánsokat, zsidókat.[30]
Az 1960-as évek gazdasági fellendülése idején vendégmunkásokra lett szükség, ekkoriban elsősorban törökök és marokkóiak érkeztek. A függetlenné váló egykori holland gyarmatok minden polgára jogot kapott az áttelepülésre az anyaországba, így például az 1975-ben önállóvá váltSuriname lakosságának egyharmada, 300 000 ember települt át. A nyolcvanas években aHolland Antillák lakosságának jó része is követte őket.[30]
Az egykori gyarmatokról érkezettek nagyrészt integrálódtak, azonban a gazdasági fellendülés elmúltával az ezredforduló óta érkezett, többségében muszlim bevándorlókkal egyelőre súlyos gondok vannak. 2004-ben az egész országot megráztaTheo Van Gogh(wd) újságíró és filmrendező erőszakos halála.[31] A filmrendezőt nem sokkal azután lőtték le és vágták el a nyakát, hogy bemutatták a holland tévében az Alávetettség című filmjét, amelyben élesen bírálta a nőknek szánt sorsot aziszlám világban.[32]
A2017-es választásokon a bevándorlás ügye központi kérdés volt. Még az is felmerült, hogy a tömegesen érkezett lengyelek, románok, bolgárok, magyarok[33] miatt fel kellene függeszteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást. A mérsékelt pártoknak azonban sikerült visszaszorítaniuk a „deiszlamizációt” követelő,Geert Wilders vezetteSzabadságpártot, hogy megígérték a bevándorlási szabályok további szigorítását, és a győztes a jobboldali liberális párt, aNéppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) lett.[30]
Hollandia etnikai összetétele meglehetősen változatos. A bevándorlók aránya igen magas, a népesség 11 százaléka született külföldön, és a lakosság ötöde betelepült családból származik. A „nem nyugati” betelepülők adják a lakosság tizedét. Különösen a négy nagyvárosban –Amszterdamban,Rotterdamban,Hágában ésUtrechtben sok a bevándorló, itt él a 30%-uk, és az itteni összlakosság 13%-át teszik ki. A népesség növekedéséhez és az etnikai összetétel változásához is nagyban hozzájárulnak a bevándorlók Hollandiában született gyerekei. Minden hatodik (16,4%) Hollandiában született gyermek szülei nem európai származásúak. Például az újszülöttek 3,8%-a volt marokkói származású, míg a 25-34 éves korcsoportban az arányuk 2,26%, a teljes népességben pedig csak 1,9%. Egyes előrejelzések szerint 2050-re az akkori 17 milliós Hollandiában a bevándorlók és utódaik száma eléri az 5 milliót.[34]
A lakosság háttere, származása a 2010-es évek elején
Az ország átlagostermékenységi rátája (TFR) 1,73. A bevándorlóknál ez a szám jóval magasabb, mint a helyben születetteknél, de a különbség rohamosan csökken. 1990-ben a marokkóiak rátája 3,35 százalékponttal, 2005-ben már csak 1,19 százalékponttal volt magasabb, mint a helyieké, míg a törökök esetében a különbség gyakorlatilag eltűnt.[35]
Hollandia szociális rendszere igen jól szervezett.
Az alacsony jövedelmű családok különböző szociális ellátásokra jogosultak. Ez jelentheti a kedvező díjú bérlakás kiutalását, melyet az önkormányzatok által ellenőrzött lakásszövetkezetek adnak. Az adóhivatalon keresztül mód van továbbá 4 féle támogatást is igényelni: lakbértámogatást, társadalombiztosítási járulékhoz való hozzájárulást, gyermekfelügyeleti díj-támogatást, illetve a gyermeknevelési támogatást. Minden 18 évesnél fiatalabb gyermek után jár a társadalombiztosító által negyedévente fizetett családi pótlék, melynek összege a gyermekek életkorával arányosan emelkedik. A jövedelmi és családi viszonyok függvényében a rászorultak adó-visszaigénylést is kaphatnak.
Az állami intézményekben az általános és középiskola ingyenes 18 éves korig, a tankönyveket is térítésmentesen kapják a diákok, de év végén vissza kell azokat szolgáltatni. 4 éves korig csak fizetős gyermekfelügyeleti intézmények vannak. Az állami könyvtárak is ingyenesek 18 éves korig.
Ezeken felül a rászorultak különféle segélyeket is igényelhetnek az önkormányzatoktól különleges esetekre, mint temetési segély, bicikli vásárlási támogatás, s egyéb váratlan kiadásokra fordítható összegek. A létminimum alatt élők a helyi adók (víz- és szennyvíz-gazdálkodási, valamint kommunálishulladék-kezelési adók) alól is kaphatnak mentességet.
Minden Hollandiában élő embernek betegségbiztosítást kell magára kötnie, melynek havi díja 90 eurótól indul és a biztosítótól, a választott önrésztől és a hozzáadott kiegészítő biztosításoktól függően emelkedik. A gyermekek a szülő biztosításával ingyenesen részesülnek orvosi ellátásban.
A mezőgazdaság a gazdaságok viszonylag kis mérete miatt (átlagosan kb. 20 hektár) Európa legbelterjesebb, egyik legmagasabb színvonalú, tőkeintenzív gazdálkodásával párosul, amelyben a 19. század vége óta az állattenyésztésé a főszerep (szarvasmarha, sertés, baromfi). Az óceáni éghajlatnak köszönhetően jelentős a takarmánytermesztése. Jelentős a virág- és zöldségtermesztése. A vágott virágok (tulipán, jácint, nárcisz stb.) és a primőráruk (paradicsom, paprika, uborka, saláta stb.) nagy része földgázfűtésű üvegházakból kerül a külföldi piacra. A 21. század elején az állattenyésztés 55%-kal, a kertgazdálkodás 35%-kal, a szántóföldi művelés 10%-kal részesült a mezőgazdasági termelésből.[50]
A jelentős földgázvagyon feldolgozására vegyipar, valamint timföldgyártás épült. Az országban található kevés ásványkincs miatt gyárai főleg külföldi nyersanyagokat dolgoznak fel. Emiatt a jelentősebb kikötők mentén (Rotterdam, Amszterdam) települtek az ipari üzemek. Legfontosabb iparágai a hajógyártás, a vaskohászat, a gépgyártás, a gyógyszergyártás, a kőolaj-finomítás, a vegyipar, valamint az elektrotechnikai ipar. A gépgyártáson belül a vízépítési munkálatokhoz szükséges gépek, szivattyúk és a kikötőforgalommal kapcsolatos berendezések (daruk, rakodógépek, hajók) gyártása mellett kiemelkedő a járműipar (repülőgépipar: Amszterdam; gépjármű és alkatrészek: Eindhoven, Born, Amersfoort; vasúti járművek: Tilburg, Utrecht), valamint az élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek előállítása.
A leggyorsabb fejlődést az elektronikai ipar mutatja (Eindhoven, Nijmegen, 's-Hertogenbosch). A valaha kiemelkedő textilipar hanyatlóban van. Az amszterdami gyémántcsiszolás a II. világháború óta elvesztette korábbi monopolhelyzetét.[50]
Hollandia kultúrája sokszínű, tükrözve a regionális különbségeket, valamint az idegen befolyásokat. A 17. században, a "holland aranykor" néven ismert időszakban, az ország kulturális befolyásának a csúcspontján a leghíresebb holland személyek:Christiaan Huygens,Baruch Spinoza,Rembrandt,Jan Vermeer ésFrans Hals.
Az ország ismert a szélmalmairól, a tulipánokról, a facipőkről és adelfti fajanszról is.
Hollandiában rendkívül népszerű adarts, a nemzetek között a második legeredményesebb az egyéni világbajnoki címek tekintetében (összesen 8 világbajnoki cím), a csapat-világbajnokságot kétszer nyerték meg (2010, 2014). Gyakran rendeznek Hollandiában nemzetközi versenyeket is. Legjobb versenyzőik közé tartozikMichael van Gerwen ésRaymond van Barneveld.
Jelenleg holland színekben versenyző pilótaMax Verstappen, aRed Bull csapatát erősíti (2021-es, 2022-es és a 2023-as és a 2024-es szezonban is világbajnoki címet nyert). 2023-tólNyck de Vries, aRed Bull testvércsapatához, azAlphaTauri istállójához csatlakozik. Nyck de Vries még a 2023-as szezon közben otthagyta a Formula–1-et. Jelenleg aFormula–E-ben versenyzik.
Formula- 2
Richard Verschoor jelenleg a holland Mp Motorsport csapatnál versenyzik, eddigi 4 futam győzelemmel és 1 pole pozícióval.
Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Prinsjesdag, azaz a parlamenti ülésszak ünnepélyes nyitónapja, melyet a hollandok szeptember harmadik keddjén ünnepelnek. Az uralkodó ekkor trónbeszédet tart a kormány elképzeléseiről. Náluk aMikulásnak (Sinterklaas, röviden: Sint) nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát, ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, a Fekete Péterekkel (hollandulZwarte Piet). Az ajándékokat ugyan a kéményen keresztül kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szökdell, ezért szokás a cipőbe (v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.
Belgium és Hollandia között a föld alatt máshol húzódik a határ, mint a felszínen, ugyanis a két állam 1950-ben megegyezett abban, hogy a szénbányákat ne vágja ketté a határ.[52]
↑A holland alkotmány[halott link] 32. paragrafusa lehetséges koronázási helynek „Amszterdam fővárost” jelöl meg: „Nadat de Koning de uitoefening van het koninklijk gezag heeft aangevangen, wordt hij zodra mogelijk beëdigd en ingehuldigd in de hoofdstad Amsterdam in een openbare verenigde vergadering van de Staten-Generaal.”
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
