Akínai újév vagyholdújév (kínaiul: 春节,csuncsie(chūnjié), „tavaszünnep”) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe, és nem csakKínában, deKelet-Ázsia más országaiban is ünneplik.
Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptárfebruár 4‑éjéhez legközelebb esőújhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindigjanuár 21. ésfebruár 21. közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket.
A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál: anagycsaládok tagjai összegyűlnek ésmegajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, és biztosítják a szerencsét az új évre.
Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik. A legfontosabb – a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen kívül – az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód,kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A kapcsolódó hiedelem szerint aszemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón, hogy a szerencsét ne söpörjék ki vele. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztának kell lennie, s ekkor az összes takarítóeszközt el kell rejteni, és újév napján már nem szabad takarítani.
Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik újruhát viselni, s megszabadulni a régiektől, és még abetegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor úgy vélik, egész évben tartozni fog nekik.
Újév előestéje – amely hasonlít a keresztényszentestére és aszilveszterre is – az ünnepsorozat legfontosabb eleme. A családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat –kártyát,madzsongot – játszanak, beszélgetnek, illetve az utóbbi években leggyakrabban televíziót néznek. Az ünnephez hozzátartozik apetárdadurrogtatás – ez nem csak zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Azételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is; az ugyanis, hogy az óévből bőségesen maradt ennivaló az új évre, kedvező előjelnek számít.
Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni,halált,kísérteteket emlegetni – a „négyes” szám (四,szi(sì)) kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (死,szi(sǐ)). Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az új évben. A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni.
Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (红包,hungpao(hóngbāo)) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékbapapírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. Az összegnekpáros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de udvariatlanságnak számít.
A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. Piroszászlókat, falragaszokat, képeket,lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.
A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kelléke anarancs. Ennek az az oka, hogy akantoni nyelvjárásban a „mandarin” (柑,kam(gam1)), az „arany” (金,kam(gam1)) és az „édes” szavak ugyanúgy hangzanak (甘,kam(gam1)). A hasonló hangzás miatt amandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. A hiedelem szerint ezekből a gyümölcsökből páros számú darabot illik ajándékozni.
Mivel azegészséget és a hosszúéletet jelképezi,földimogyoró is gyakran kerül az újévi asztalokra. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: arizslisztből készült sütemény (糕,kao(gāo)) például ugyanúgy hangzik, mint a „magas” (高,kao(gāo)), így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengerimoszat a meggazdagodást, alótuszmag a bőségesfiúgyermekáldást, a szárítotttofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Frisstofut felkínálni azonban nem lehet, mivel annak színefehér, ami agyász színe. Előszeretettel fogyasztanak az ünnep estéjénkínai töltött táskákat (饺子,csiaoce(jiǎozi)) is.
Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja.
A holdújévGergely-naptár szerinti időpontja évről évre változik. Az alábbi táblázat mutatja a holdújév napját és az új évhez kapcsolódókínai asztrológia szerinti állatövi jegyet.[3]
↑Az évkönyvek azt mutatják, hogy kb.Kr. e. 650-ben tértek át (legalábbis egyes területeken) arról, hogy az év kezdetét atéli napfordulótkövető elsőújholdtól számítsák arra, hogy az év kezdetét a téli napfordulótmegelőző újholdtól számítsák. Manapság az ünnepeket egy olyan év alapján számítják, ami a télinapfordulótkövető második újholdkor kezdődik.
