A szokásosbarionok háromkvarkból állórészecskék. Közéjük tartoznak aproton és aneutron – együttes nevükönnukleonok –, valamint az összes többi nehezebb barion – ahiperonok. A "barion" kifejezés agörög "barüsz" ("nehéz") szóból származik, mivel nehezebbek, mint a részecskék többi fő csoportja. A "hiperon" név a nukleonok fölötti tömegre utal.
Bariontöltésük +1 – az antibarionoké pedig -1 – ezért a bariontöltés megmaradásának értelmében párban, barion-antibarion párként tudnak csak keletkezni nagyenergiájú folyamatokban.
A legkönnyebb spin-1/2 barionoktett.A legkönnyebb spin-3/2 bariondekuplett.
Abarionok amezonokkal együtt ahadronok közé tartoznak, azazkvarkokból épülnek fel. A barionok három kvarkból, a mezonok egy kvarkból és egy antikvarkból állnak. Akvarkmodell ezen a konstrukción alapul.
A nukleonok (protonok és neutronok) mellett a barionok közé többek között a Σ, Λ, Ξ, Δ és Ω részecskék tartoznak.
A Δ barionok (Δ++, Δ+, Δ0, Δ‒)u ésd kvarkokat tartalmaznak úgy, hogy teljesspinjük 3/2 és teljesizospinjük is 3/2. Elsősorban egypionra és egynukleonra bomlanak.
A Λ barionok (Λ0) egyu, egyd és egys kvarkból állnak, ahol azu ésd kvark együttes izospinje 0. A semleges Λ barion volt az első kísérleti bizonyítéka azs kvark létezésének.
A Σ barionok (Σ+, Σ0, Σ‒) egys kvarkból, valamint kétu és/vagyd kvarkból állnak úgy, hogy ez utóbbiak eredő izospinje 1. A semleges Σ ugyanolyan kvarkösszeállítású, mint a semleges Λ(uds)
A Ξ barionok (Ξ0, Ξ‒) kéts kvarkból és egyu vagyd kvarkból állnak, így a teljes izospin most 1/2. A semleges Ξ0, ami egy 'u' és két 's' kvarkból áll a semleges Λ-ra és a semlegespionra bomlik.
Az Ω‒ barion három 's' kvarkból áll. Felfedezése akvarkmodell nagy diadala volt, miután ez csak azután történt meg, hogy létezését, tömegét ésbomlási módját megjósolta.
Vannak további barionállapotok, amelyek nehéz kvarkokat(c,'b,'t) tartalmaznak. Ezeket azzal a görög betűvel jelöljük, amivel a könnyű(u/d/s)íztartalmukra utalunk, ellátva egy indexszel, ami jelzi, hogy egys kvarkot ki kell cserélnünk egy nehéz kvarkra. Például Λ+c kvarktartalmaudc, uds helyett.
A több mint három kvarkból (vagy antikvarkból) álló, vagy gluonokat is tartalmazó barionokategzotikus barionoknak hívjuk. A legelső felfedezett ilyen barionok 4 kvarkból és egy antikvarkból álló ún.barion-mezon kötött állapotok, aminek fő bomlási módja is erre a barion-mezon végállapotra vezet.
Abarionanyag olyananyag, ami tömegét tekintve főleg barionokból áll. Ez jelenthet akármilyen atomokat, azaz magában foglalja mindazt az anyagot, amivel mindennapi életünk során találkozunk, beleértve a saját testünket is. A nembarionos anyag az alapvető antitézise az ilyen anyagnak, ami akármilyen anyag lehet, ami elsősorban nem barionokból áll. Ez jelenthet olyan szokásos anyagokat, mint aneutrínók,fotonok vagy szabadelektronok, de magában foglalhat olyan egzotikus nembarionikussötét anyagot is, mint aszuperszimmetrikus részecskék,axionok vagyfekete lyukak. A különbségtétel barionanyag és nembarionos anyag között fontos akozmológiában, mert azősrobbanásnukleoszintézis modelljei szoros feltételt szabnak a koraiuniverzumban jelen levő barionanyag mennyiségére.
A barionanyagnak egyáltalán a létezése maga is jelentős problémája akozmológiának, mivel feltételezzük, hogy azősrobbanás egyenlő mennyiségű bariont és antibariont hozott létre. A folyamatot, aminek során a barionok mennyisége meghaladta az antibarionokét,bariogenezisnek hívjuk – ellentétben mondjuk egy olyan folyamattal, ahol a leptonok felelősek az anyag dominanciájáért az antianyag fölött, és amitleptogenezisnek hívnánk.
