AHindu naptár, amit ősi időkben használtak, mára jelentős változtatásokon ment keresztül, és szerepel a mai indiai nemzeti naptárban, és egyéb régiók naptáraiban is.
A holdhónapokat teleholdtól újholdig, vagy újholdtól teleholdig számítják. Az év holdhónapjainak elnevezéseit az határozza meg, hogy a holdhónap alatt melyik állatövi jegybe lép a Nap. Ez a kombinált Nap-Hold naptár további anomáliákhoz vezet, hogy a harmincnapos holdhónap alatt a Nap nem lép át másik állatövi jegybe. Ilyenkor a két egymást követő holdhónap ugyanazt a nevet viseli. 1983-ban ennek az ellenkezője fordult elő, egy holdhónap során két állatövi jegybe is belépett a Nap. Ilyenkor a hónap az első állatjegyről kapja a nevét, a második jegyhez tartozó hónap elmarad.
A holdhónapok két félhónapból állnak (szanszkritul: paksa, hindíül: paks), és minden félhónap tizenöt holdnapból áll. A holdnapokat 1-től 14-ig számozzák, a tizenötödik az újhold, illetve a telehold. A fogyó hold időszakát hindíül krisnapaksának nevezik (sötét félhónap), a növekvő holdét pedig suklapaksának nevezik (világos félhónap).
A holdnapok hosszát a Hold-Nap szögtávolságának egyenletes felosztásával számítják ki, ezért a különböző hosszúságúak is lehetnek.
A táblázat a holdhónap napjainak nevét adja meg szanszkritul, és annak az istenségnek a nevét, melynek célszerű imádkozni a holdnapokon. A "választott istenség" azt jelenti, hogy nincs megkötve melyikhez célszerűbb imádkozni, de a legtöbb hindunak van egy kiválasztott istensége, melyet böjttel tisztelnek meg az adott holdnapon.
A táblázat azt mutatja meg, hogy mi a nap magyar nyelvű megfelelője, mi hindí nyelven, a bolygót ( az európai rendszerekhez hasonlóan a hindu naptárban is a napoknak volt egy bolygó megfelelője) és az istenségeket, akikhez célszerű imádkozni az adott napokon.
