Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Heszperiszek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. augusztus 12.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk az ókori görög mitológia teremtményeiről szól. Hasonló címmel lásd még:Bengázi, ókori nevén Heszperidész.
Heszperiszek
Vallásókori görög vallás
Szülei
LakhelyGarden of the Hesperides
AWikimédia Commons tartalmazHeszperiszek témájú médiaállományokat.


AHeszperiszek vagyHeszperidák (ógörögül: Ἕσπερίδες,latinul:Hesperides) agörög mitológiábannimfák, a boldogság kertjének őrzői és gondozói.

Kertjük a világ nyugati sarkában volt, egyesek szerintÁrkádia hegyei közöttGörögországban, mások szerintLíbiában azAtlasz-hegység közelében, vagy egy távoli szigeten az óceán peremén.SztészikhoroszGeryon éneke című költeménye ésSztrabón a görög író és földrajztudósGeographika (III kötet) című könyve szerint a heszperiszek Tartessosban éltek a maiIbériai-félsziget déli részén.Hésziodosz görög költő mondai költeményében azt írja, hogyCádiz ősi neve Erytheia volt, ami az egyik heszperisz neve. Mások a maiMarokkó területén, Tanger és Larache között helyezik el a heszperiszek kertjét.

Az est

[szerkesztés]
Albert Herter:Heszperiszek kertje

Különböző források szerint a heszperiszek hárman, négyen, vagy heten voltak. Számukat tekintve a három a legelterjedtebb a görög triászok mintájára, mint a háromgrácia vagy aMoirák. Név szerintAegle (a pompázó „kápráztató fény”),Arethusza,Erütheia (vagy Erytheia a bíborló),Heszperia (vagy Hespereia, az alkonyuló), Heszpera, Hesztia, és Heszperusza.

Említik őket az Est leányai, Nyugat szüzei vagy a Naplemente, az Alkonyat istennői néven is – minden megjelenésükben kötődnek feltételezett lakhelyükhöz, a távoli Nyugathoz. Heszperia az alkony megtestesítője (ahogyanÉósz a hajnalé) és az esti csillag neve is az álomhozó „Hesperus”.

Hésziodosz szerint az Éjszaka istennőjének,(Nüx) lányai, akiket az istennő csakis önmagából szült meg.[1] Más források szerintAtlasz titán gyermekei voltak, deZeusz lányai között is olvashatunk róluk, sőt néhol szülőként említikThemiszt, vagyPhorküszt ésKétót.

A Heszperiszek kertje

[szerkesztés]

AHeszperiszek kertjeHéra gyümölcsöskertje, ahol az egyik fán az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái teremnek. Az aranyalmafátGaia adta nászajándékként Hérának,Zeusszal tartott esküvőjén. A csodálatos hangú heszperiszek feladata volt a fa gondozása és őrzése. Ám egyszer mégis megrabolták őket, ezért Héra melléjük rendelt segítőtársként egy sohasem alvó, százfejű sárkányt, akitLadónnak hívtak.

NohaHéraklészt eredetileg csak tíz feladat elvégzésével bízták meg,Eurüsztheusz mükénéi király kettőt nem fogadott el, ezért Héraklész feladatainak számát további kettővel toldotta meg. Ezek egyike, szám szerint a tizenegyedik feladat az volt, hogy almát lopjon a Heszperiszek kertjéből.

Héraklész nem tudta hol keresse az aranyalmákat, ezért foglyul ejtetteNéreuszt, a hajó-testű tengeristent, megkötözte és addig el sem engedte, amíg az el nem árulta, merre találja meg a heszperiszeket és a kertet. Útja során megküzdöttAntaeusszal, a bűvös erejű óriással, keresztül haladt Egyiptomon, átszelte Ázsiát és Arábiát. Bolyongása során a Kaukázusban rátalált a sziklához láncoltPrométheuszra. Megölte a Prométheuszt kínzó keselyűt, ezzel kiszabadította a Zeusz által rászabott büntetésből. Hálából azt a jótanácsot kapta, hogy ne maga menjen be a kertbe az almákért, hanem munkájához kérje Atlasz segítségét.

Héraklész átkelt az óceánon, majd hosszú vándorlás, harcok és komoly megpróbáltatások árán eljutott a heszperiszek kertjéhez. Ott megkérte Atlaszt, hogy szerezzen neki három aranyalmát. Fizetségül felajánlotta, hogy erre az időre hátára veszi az égboltot. Atlasz elfogadta az alkut (e verzió szerint ő volt a heszperiszek apja). Mikor három nap múlva szerencsésen visszatért az almákkal, Atlasz boldog volt hogy megszabadult terhétől, és semmi kedve sem volt visszavenni az eget. Ám Héraklész rászedte. Látszólag elfogadta Atlasz döntését, de megkérte, csupán annyi időre fogja meg újra az égboltot, amíg egy párnát tesz a vállára, hogy kényelmesebben hordhassa a hatalmas terhet. Atlasz gyanútlanul megtette, Héraklész pedig elsétált az almákkal. Egy másik variáció szerint Héraklész elpusztította Ladónt, és így jutott az aranyalmákhoz.

Héraklész volt az egyetlen, akinek sikerült almát lopni a heszperiszek kertjéből, amelyeket későbbAthéné visszajuttatott eredeti helyükre. Úgy tartják, hogy a „boldogság almáival” sikerült elcsábítani a szépségesAtalantét is, de ezek nem azonosak a „viszály almájával”, amelyetErisz használt, amikor elindította a legszebbek közötti versengést azOlümposzon.


Égi eredet

[szerkesztés]

Közvetlenül aMérleg csillagkép fölött találhatjuk aKis Medve csillagképet. Ezt acsillagalakzatot csak a 6. századtól nevezték Kis Medvének, ezt megelőzően a hét nővér, pontosabban Heszperiszek volt a csillagkép neve. A mellette látható szárny pedig aSárkány csillagkép része.

ANagy Medve csillagkép a Kis Medve és a Mérleg között fekszik. Az ősi időkben úgy tartották, hogy ez az almafa, rajta a három aranyalma a csillagkép legfényesebb pontjai, amelyek a mai csillagképben a medve farkát alkotják. A Kis Medve és Nagy Medve csillagképek között találjuk a Draco csillagképet, amely úgy ül, mint az almákat védelmező sárkány a Kis Medve, azaz a Heszperiszek csillagképe előtt és fenyegetően tekint a nap felé.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. HÉSZIODOSZ: ISTENEK SZÜLETÉSE MUNKÁK ÉS NAPOK

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Teremtés
Aithér · Gaia · Khaosz · Khronosz · Nüx · Uranosz
A bőségszaru
A bőségszaru
Titánok

Titaniszok

Második generációs titánok
Gigászok
Olümposzi istenek
Istenek,nimfák
Félistenek,héroszok
Eposzok, költemények
Kultusz
Nemzetközi katalógusok
  • ókorÓkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Heszperiszek&oldid=27358979
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp