Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta, 75 Ma | ||||||||||||||||||||||
 AHesperonychus rekonstrukciója | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 AWikifajok tartalmazHesperonychus témájú rendszertani információt.  AWikimédia Commons tartalmazHesperonychus témájú kategóriát. |
AHesperonychus (nevének jelentése 'nyugati karom') ahúsevődromaeosauridadinoszauruszok egyik kisebb termetűneme. Csak aHesperonychus elizabethae nevűtípusfajáról készült leírás, melyet afosszília felfedezőjének tiszteletére neveztek el.[1] Maradványait akéső krétakorban (acampaniai korszakban), mintegy 75 millió évvel ezelőtt keletkezettalbertaiDinosaur Park-formációban találták meg.
AHesperonychus egy részlegescsípő, azUALVP 48778 katalógusszámú lelet alapján ismert, melyre Dr. Elizabeth Nicholls bukkant rá aDinoszaurusz Tartományi Parkban, 1982-ben. A fosszíliárólNicholas R. Longrich ésPhilip J. Currie készített leírást 2009-ben. Lehetséges, hogy néhány apró lábujjcsont, valamint a sarló alakú karmok, melyeket a Royal Tyrrell Museum gyűjteményében őriznek, szintén aHesperonychushoz tartoznak. Kis mérete ellenére a csípő részei a felnőtt dinoszauruszokra jellemző módon összeforrtak, ami azt jelzi, hogy a példány nem egy ismert faj fiatal példánya.[2]
Bár csak részleges maradványok alapján ismert, Longrich és Currie a teljes hosszát 1 méterre, a tömegét pedig nagyjából 1,9 kilogrammra becsülték, miáltalÉszak-Amerika legkisebb húsevő dinoszauruszává vált. AzalvarezsauridaAlbertonykus kisebb volt, de inkábbrovarevő lehetett, mint húsevő.[2]
A Longrich és Currie által elvégzettfilogenetikus elemzés szerint aHesperonychus aMicroraptorinae alcsaládba,[3] a dromaeosauridák egy olyan kládjába tartozik, amelyről korábban úgy vélték, hogy akora kréta koriÁzsiára korlátozódott.
A szerzők a leletet „jelentősnek” találták; a korábbi legújabbként ismert microraptorina a kora kréta korapti korszakából ismertMicroraptor volt, így aHesperonychus felfedezése 45 millió évvel kiterjesztette a microraptorinák evolúciós időszakát.[2] Bár a késő kréta kori, észak-amerikaiBambiraptort néha szintén microraptorinaként osztályozták, az újabb keletű tanulmányok (köztük a Longrich és Currie által készített is), úgy találták, hogy jóval közelebbi rokonságban áll aSaurornitholestesszel.
A microraptorinák kis méretükről, és bizonyos esetekben repülő vagy vitorlázó képességükről ismertek. Longrich és Currie kijelentette, hogy nem valószínű, hogy aHesperonychust aMicroraptoréhoz hasonló négyszárny vagy vitorlázó viselkedés jellemezte, és úgy vélték, hogy inkább aSinornithosaurushoz hasonlított, ezáltal a mérete is hasonló volt. Mindazonáltal aHesperonychust tekintve úgy tűnik, hogy a microraptorinák mérete nem változott nagy mértékben, a fejlődésük során a többi dromaeosauridához képest igen kis méretűek maradtak.[2]
AHesperonychus felfedezése, amellett, hogy kiterjesztette a microraptorinák evolúciós időszakát, kitöltött egy lyukat Észak-Amerika késő kréta kori ökológiájának történetében. A nagyjából egyidős európai és ázsiai környezetektől eltérően Észak-Amerikában nem éltek apró húsevő dinoszauruszok. A modern, meleg vérűemlősök által uralt ökoszisztémákban a kis állatfajok száma meghaladja a nagyobbakét. Bár feltehetően a dinoszauruszok is meleg vérűek voltak, a kis fajok hiánya, és az ismert nagyobb fajok nagy száma Észak-Amerikában szokatlan.[2] AHesperonychus segít betölteni ezt az űrt, különösen azóta, hogy több (legalább tíz különböző példányhoz tartozó) töredékes maradvány és karom került elő (mialatt harminc kortársSaurornitholestes és kétDromaeosaurus fosszíliát találtak), melyek alapján úgy tűnik, hogy nagyon gyakran fordult elő a Dinosaur Park-formációban.[2]
A környezet legkisebb húsevője azEodelphis nevű, mindössze 600 gramm tömegű emlős volt. Nincs jele annak, hogy létezett átfedés a legkisebb dinoszauruszok és a legnagyobb emlősök élőhelyei között, ami Longrich és Currie szerint azzal az elmélettel magyarázható, ami szerint (a hagyományos nézetnek megfelelően) az emlősök a dinoszauruszokkal való versengés miatt nem nőttek nagyobbra, és/vagy a dinoszauruszokat az emlősökkel való versengés akadályozta meg a kisebbé válásban.[2]
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap