Aherceg a legmagasabb rangú főnemesi cím. A régigermánoknál a hadsereg élén állók címe volt, anépvándorlás után a letelepedett népek önálló (szuverén)uralkodói lettek, vagy a hercegi titulust uralkodó közvetlen leszármazottjaként örökletes, máskor uralkodói kinevezéssel adományozott nemesi címként (nemesi címek) viselték. Európában ma ishercegség (principauté, fr.)Monaco ésLiechtenstein államformája, és ezt a címet viseli a mindenkoriangol(Prince of Wales) ésspanyol(Principe des Asturias) trónörökös, illetve a női uralkodók (királynők) férje.
A hercegi rang jelölése a franciaheraldikábanHercegi korona a francia heraldikában
Latin „vezér, uralkodó, herceg”. A történelem folyamán gyakran használt cím, rang. Azókori Rómában általában a katonai vezetők, a korai császárkorban pedig aprincepsek (például Augustus) a3. századtól atribunus éslegatus közötti rangfokozat jelölésére használták.Diocletianus (uralkodott284-305) aRómai Birodalom közigazgatási reformja során elválasztotta egymástól a katonai és polgári közigazgatást. Adux a határprovinciákban állomásozó csapatok katonai főparancsnoka lett. ABizánci Birodalomban feltehetőleg600 óta egy-egy dukátus már civil ügyekben is illetékes vezetője. Az utolsó dukátusok akeresztes háborúk idején tűntek el. Kitüntető címként is adományozták a császárhoz közel álló személyeknek.
Anyugati gótok királyságuk közigazgatását római provinciákhoz igazították, a dukátusok ezek katonai és polgári vezetői voltak. Alongobárdoknál kezdetben hadvezér jelentésű, itáliai királyságukban pedig a dukátusok vezetői. AMerovingok idején többgrófság fölé állított királyi hivatalnok, aki főként katonai ügyekben volt illetékes. AKarolingok alatt azőrgrófok címe.Franciaországban már a10. század óta aduc olyan úr megjelölése, aki bizonyos királyi jogokat is gyakorolhatott. ANémet-római Birodalomban a12. századra alakult ki a birodalmi hercegek köre. Angliábanduke-nak hívják, kezdetben az uralkodó család tagjait jelölték vele, királyi herceg jelentésben máshol is előfordul. Általában a nemesség felső rétegét alkották.
A dukátus (’hercegség’) azÁrpád-ház ifjabb tagjainak, elsősorban a trón örököseinek juttatott országrész és a vele járó hatalom neve a történeti szakirodalomban (pl.Imre herceg). Előzménye valószínűleg a fejedelmi hatalom megosztásában keresendő a dinasztia tagjai között a10. században, példáulKoppány somogyi dukátusa. A tulajdonképpeni dukátustI. András hozta létre öccse, Béla részére 1048-ban, átengedve neki kormányzásra az ország keleti és északi harmadát keleten a Tiszáig, északon a Dunáig,Bihar ésNyitra központtal. A herceg(dux) a saját országrészében királyi jogokat gyakorolt, pénzt is veretett, de önálló külpolitikát nem folytathatott. Salamon idején unokatestvérei, Géza és László, I. László idején talán öccse, Lampert, Kálmán idején testvére, Álmos birtokolták a dukátust, mígnem Álmos ismételt lázadásai miatt a király megszüntette a hatalom megosztásának ezt a módját (1107). Ezután a királyi ház hercegei egyes melléktartományokat (Szlavónia,Erdély stb.) kaptak kormányzásra a dukátusihoz hasonló jogkörrel. Az utolsó személy, aki ebben a kiváltságban részesültI. Lajos öccse, István, Horvátország hercege volt, az ő kiskorú fiának halála,1360 után az intézmény nem éledt újjá.
Magyarországon a hercegi (latinul:dux) címet az uralkodócsalád tagjai viselték.
A15. század végén két magyarországi főúr –Korvin János ésÚjlaki Lőrinc – is hercegi címet viselt. Ám ez sem jelentette a hercegi cím megjelenését a főnemesség körében, mivel mindketten királyi hercegként viselték a címüket. Korvin mintHunyadi Mátyás magyar király fia, Újlaki pedig, mintÚjlaki Miklós bosnyák király fia.
Magyar hercegi cím bevezetésére csak az 1886. évi VIII. törvénycikkel[3] került sor, amely afőrendiház tagjait sorolta fel. Többnyirehonosított külföldi hercegek viseltek magyar hercegi címet.
1911-benFestetics Tasziló is hercegi címet kapott, amelyhez a főméltóságú megszólítás társult. A magyar hercegi címet és használatát – valamennyi egyéb nemesi ranggal és címmel együtt, beleértve a külföldieket is – az 1947. évi IV. törvénycikk[4] megszüntette.
Amagyar nyelvben csak egy szó létezik a hercegre, az angolban és franciában kettő-kettő (prince, duke ill.prince, duc), a németben pedig három is(Prinz, Fürst, Herzog).
Az angolban igen jelentős különbség van a két szó használatában.
Aduke az öt angol főrendi rang (baron, viscount, earl, marquis, összefoglaló nevükönpeers) legmagasabbja. Megszólításuk „My Lord Duke” vagy „Your Grace” (kb. kegyelmes úr). Az alacsonyabb rangú főrendekkel ellentétben (példáulEarl Grey =Lord Grey) címük mindig teljes, példáulDuke of Sutherland. Az első hercegi címetIII. Eduárd adományozta legidősebb fiának1337-ben (Duke of Cornwall, melyet az uralkodók legidősebb fiai, ha egyben trónörökösök, a mai napig viselnek). 1572-től, mikorI. Erzsébet angol királynő kivégeztetteNorfolk hercegét, egészen 1623-ig, mikorI. Jakab Buckingham hercegévé emelte egyik kegyencét, a rang időlegesen nem létezett Angliában. Ahol nagyjából hasonló a hercegi cím fejlődése a nyelvben, ott az angol használja adukemegnevezést külföldi hercegek esetében is, például Duke of Normandy,Grand Duke of Luxembourg, ellentétben azearl(gróf) szóval, ahol a külföldi grófok angol elnevezése minden esetbencount. A hercegek legidősebb fiai apjuk második legmagasabb címét viselik (courtesy peers), leányaik és ifjabb fiaik pedig nevük előtt aLadyill.Lordkitételt használhatják. Például SirWinston Churchill apja Lord Randolph Churchill volt, akiMarlborough hercegének ifjabb fia volt. Főrendi hercegi címet a XIX. század vége óta (más örökletes főrendi címet pedig 1984 óta) már csak a királyi család tagjai kapnak.[forrás?] Az egyetlen kivétel Winston Churchill lett volna, akinek visszavonulásakor aDuke of London címet akarták adományozni, ám ő nem fogadta el.
Aprince szót viszont több, különböző jelentésben is használják.(A szócikk ezen része II. Erzsébet uralkodása idején íródott, az akkor viselt címekkel magyarázza használatukat.)
Prince of the United Kingdom, magyarul gyakrankirályi herceg. Az angol királyi családban[5] (1) az uralkodó gyermekei, (2) az uralkodó fiúgyermekeinek gyermekei és (3) a walesi herceg legidősebb fiának legidősebb fiaprinceilletveprincesscímet viselnek keresztnevük előtt, megszólításuk pedigYour Royal Highness (HRH), azaz „királyi fenség”. Ezen túl az uralkodó elvben azt emel erre a rangra, akit akar (pl.Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet férje, lásd lejjebb). Az uralkodó gyermekeit, ha nincs főrendi címük, csak keresztnevükön, de határozott névelővel nevezik meg, pl.The Prince Andrew (II. Erzsébet fia, mielőtt yorki herceg lett),The Princess Anne (II. Erzsébet leánya). A többi királyi herceg a keresztneve után apjának főrendi címéből vesz nevet, határozott névelő nélkül, pl.Prince Harry of Wales (Károly walesi herceg kisebbik fia, a házassága előtt), Princess Beatrice of York (az előbb említett András yorki herceg leánya). Ha Károly trónra lép, kisebbik fia onnantólThe Prince Harry lett volna, ha időközben nem emelték volna Sussex hercegének rangjára. A jelenlegi kenti herceg és öccse, akirálynő unokatestvérei, mindkettenV. György unokái (fiának fiai), így címükHRH Prince George, Duke of Kent ésHRH Prince Michael of Kent, azaz utóbbi - bár királyi herceg(prince) - bátyjával ellentétben nem visel főrendi rangot(duke), nevében az "of Kent" származását mutatja, nem rangját.
Külön eset aPrince of Wales, azaz awalesi herceg címe. Ez valójában az egyetlen, aduke-nál is magasabb főrendi cím. Tulajdonképpenfejedelem, korábban Wales uralkodóit nevezték így. ADuke of Cornwall címmel ellentétben, melyet csak az uralkodó legidősebb élő fia viselhet (de csak ha egyben trónörökös is), a walesi herceg címét elvben bárkinek adományozhatja az uralkodó (pl. unokájának:II. György a későbbiIII. Györgynek), általában azonban csak az aktuális egyenes ági férfi trónörökös kapja (azEarl of Chester címmel együtt). Az első walesi herceggéI. Eduárd tette legidősebb fiát, a későbbiII. Eduárd1301-ben.
A külföldi szuverén uralkodó hercegek elnevezése az angolban szinténprince:Prince of Monaco,Prince of Lichtenstein.
Az angol uralkodót nem kötik törvények a címek adományozásában. Egyes esetekben külön királyi rendelettel(letters patent) adományoznak hercegi címet is. 1857-benViktória brit királynő férje, Albert részére egyedi, azóta sem használt címet adományozott:Prince Consort (kb. "hercegi hitves"), főrendi címet viszont nem kapott.II. Erzsébet férjét még apja,VI. György nevezte kiEdinburgh hercegévé a "királyi fenség" cím használatával együtt a házasságkötésük (1947. november 20.) előtti napon(HRH The Duke of Edinburgh), azonban csak 1957-ben kapta meg az Egyesült Királyság hercege(Prince of the United Kingdom) címet is.[6]
Házasságkötéskor a feleségek férjük rangját is megkapják, míg a férjek nem kapják meg feleségük (korábbi, esetleg magasabb) címét. Így lettLady Diana Spencer az esküvője napjától hivatalosanHRH The Princess of Wales, Duchess of Cornwall, Duchess of Rothesay, Countess of Chester stb. BárKároly herceg második felesége, Camilla Parker-Bowles hivatalosan szintén HRH The Princess of Wales stb. lett, de Diana emlékére való tekintettel, saját döntése alapján férje második legmagasabb címét használja:HRH The Duchess of Cornwall. Ezekben a címekben keresztnév elvben nem szerepel, de ezt általában sem a sajtó, sem a köznyelv nem tartja be: Princess Diana. Az elvált feleségek megnevezése (újabb férjhezmenetelükig) keresztnév + a férj címe, pl. Sarah, Duchess of York. Akirálynő néhai húgának, Margit hercegnőnek férjét[7] házasságkötésük után nem sokkalErzsébet Snowdon grófjává(Earl of Snowdon) emelte, így a hercegnő címe HRH The Princess Margaret, Countess of Snowdon lett. A feleségek férjük halála után is megtartják címüket, esetenként adowager(özvegy) szóval bővítve.
Aprinceelnevezést használják még átvitt és gyakorlatilag minden egyéb esetben, például Prince Charming (kb. a királyfi fehér lovon), prince of merchants (kb. kalmárfejedelem).
Latin dux ’herceg’ szóból. A legmagasabb rangú élethossziglan választott állami tisztségviselő aVelencei,Pisai és aGenovai Köztársaságban. A velenceiek679-ben választottak először dózsét, s ettől kezdve1797-ig a tisztség viselője lett Velence ura. Teljes egyeduralomra soha sem tehetett szert, mert megválasztói által leváltható volt; a tisztséget nem lehetett örökíteni (az erre irányuló minden próbálkozás meghiúsult), sőt1229-től a dózsék fiai semmiféle hivatalt sem viselhettek.
Eredetileg katonai, bírói és pénzügyi feladata volt, de a 13. század elején az állami bevételek kezelését kivették a kezéből.1192-től hivatalba lépése előtt az ún. dózse-eskü letételére kötelezték. Felügyeletére felállítottak (1229) egy öttagú testületet (correctores), létrehozták a Nagytanácsot (1272), majd a Tízek Tanácsát (1310). Kezdetben a szabad polgárok gyülekezete, majd a Nagytanács választotta meg.
Genova élére1339-ben került először dózse.1363-ban szabályozták a választást, és a dózsék hatáskörét jelentősen csökkentették: a melléjük rendelt tanács nélkül (Consiglio degli Anziani) semmilyen jelentős döntést sem hozhattak.1528-tól csak 2 évre választották. A tisztséget mindkét köztársaságbanNapóleon szüntette meg (1797).
Olasz „vezér”, a latin dux „vezér, fejedelem, herceg” szóból.Benito Mussolinifasisztadiktátor címe. A fasiszta párton belüli vezérkultusz megnyilvánulásaként először párthívei nevezték így, majd hatalomra kerülése (1922) után a szó használatát a széles néprétegek körében is kötelezővé tették.
A németben a herceg szónak három nyelvi alapformája (Fürst, Herzog, Prinz) létezik. Az elnevezések tartalma a német nyelvterület állami-hatalmi struktúrájának gyakori változása során kortól függően változott. A magyar „herceg” a gróf és a főherceg (a királyi család tagja) közötti arisztokrata cím volt. A német Fürst és Herzog a magyar (de más, így az olasz vagy francia) nyelvben nem megkülönböztetett nemesi rang.
A Herzog eredetileg a germánoknál a szabad nemesek által választott katonai vezető, hadúr volt. Az uralkodó elismerése által válhatott a tartósan megszállt, meghódított területen a fejedelem (Fürst) cím viselőjévé a király képviselőjeként. A központi hatalom meggyengülése után ők, később szűkebb csoportjuk a választófejedelmek (Kurfürst) választották a német-római királyt, majd császárt. A német-római birodalom megszűnése (1806) után néhány herceg szuverén uralkodóvá, fejedelemmé (Fürst) vált, birtokolt területe a hercegség (Fürstentum).
A Prinz nem nemesi cím, hanem az uralkodó közvetlen családtagjainak rangja. Német sajátosság, hogy a hercegek (Fürst) leszármazottjait is megillető hierarchikus rang volt. A nem uralkodó hercegek utódai közül azonban csak az elsőszülött vitte tovább a hercegi (Prinz) címet, a többit csak grófi cím illette meg. Császári vagy királyi elsőszülött a trónörökös Kronprinz, szuverén hercegi utódnál Erbprinz megkülönböztetéssel. Szuverén (uralkodó) hercegek közvetlen családtagjai is viselték a megkülönböztető hercegi címet (Prinz, női megfelelője a Prinzessin), az uralkodói joggal nem bíró hercegek (Fürst) esetén azonban csak az elsőszülött. A Prinzessin címet használhatják az uralkodói ház tagjainak feleségei is. Osztrák sajátosság a császári család tagjainakfőhercegi (Erzherzog) címe.
Az egységesNémetország megteremtése után (1871) a császár a birodalomnak tett kiemelkedő szolgálatokért hercegi címet adományozhatott tényleges terület, hercegség feletti hatalom és dinasztikus, öröklési jog nélkül. Ők a Fürst, vagy a hierarchikusan fölötte álló Herzog címet viselhették. A címet gyakran jelképes területet jelző előnévvel kapták, mintBismarck, akit I. Vilmos Lauenburg hercegének (Herzog von Lauenburg) nevezett ki. Ez megfelel a nem örökletes lord cím adományozási rendjének. Újkori szokás ez abból a megfontolásból, hogy a kiválóság nem örökletes, birtokot pedig nem kap a kitüntetett.
A nemesi rangok hivatalos eltörlése (Németország 1918, Ausztria 1919) után a hercegi (és más nemesi) rangok hivatalosan megszűntek, a birtokjelző előnevek a polgári jog szerinti családnevekké váltak. A hétköznapi életben azonban a családi tradíciók miatt sokan ma is használják. Figyelemre méltó a német terület kiemelkedő családjának, a Habsburgoknak a magatartása, akik számos történelmi titulusuk ellenére kizárólag polgári nevüket használják, mely szokást a hosszú ideig családfő által használtHabsburg Ottó név is jelez. Napjainkban 54 német hercegi (Fürst) családot tartanak számon, közülük 4 volt 1918 előtt uralkodó hercegi.
.svg)
