AHellas Verona FC, vagy egyszerűenVerona olasz labdarúgócsapat. A klubot1903-ban alapították, jelenleg az olasz elsőosztályban vagyis aSerie A-ban, játszik.
A Verona az egyetlen olyan bajnokcsapat, amelynek székhelye,Verona nem régióközpont. A klub legsikeresebb időszaka az1980-as évekre esett, amikor a (1984-85-ben) bajnoki címet szereztek, valamint kétszer (1982-83,1983-84) aCoppa Italia döntőjéig is sikerült eljutnia. Itt azonban mindkétszer vereséget szenvedett, előbb aJuventus, később aRoma ellen.
Eddig huszonnégy szezont töltött el az első osztályban, de története nagy része aSerie B-hez kötődik. A harmadosztálynál lejjebb sohasem szerepelt. ABresciával együtt a legtöbb Serie B-s szezont mondhatja magáénak. Harmadosztályúként 2010-ben a harmadik olyan csapat lehetett volna aNapoli és aCagliari után, amely az első- és másodosztály mellett a mindenkori harmadosztályt is megnyeri, azonban a szezon végén mutatott rossz formája miatt elvesztette első helyét a tabellán.[1][2]
A klub két beceneve a Mastini és a Scaligeri, mindkettő aváros tizenharmadik és tizennegyedik századbeli uralkodóira, aDella Scala családra utal, a két szó a család nevéből kialakult jelző.
A középiskolások egy csoportja 1903-ban alapította a klubot, amely a Hellas nevet kapta, egy professzor kérésére.[3] Abban az időben, amikor a labdarúgást csak az északnyugat-olaszországi nagyobb városokban játszották komolyan, Verona nagy része közömbös volt az egyre növekvő sportág iránt. Amikor azonban 1906-ban két városi csapat a város római kori amfiteátrumát választotta a játék bemutatásának helyszínéül, a tömegek lelkesedése és a média érdeklődése is megnőtt.
Ezekben az első években a Hellas egyike volt annak a három-négy környékbeli csapatnak, amelyik városi szinten játszott, miközben a városi rivális Bentegodi ellen küzdött a város első számú futballegyütteseiért. Az 1907-08-as szezonra a Hellas már regionális csapatok ellen játszott, és a Vicenzával a mai napig tartó intenzív rivalizálás alakult ki.
Az olasz labdarúgás 1898-tól 1926-ig regionális csoportokba szerveződött. Ebben az időszakban a Hellas a korai bajnokság egyik alapító csapata volt, és gyakran szerepelt a legjobb döntősök között. 1911-ben a város segített a Hellasnak abban, hogy a korai, murvás futballpályákat megfelelő helyszínnel váltsa fel. Ez lehetővé tette a csapat számára, hogy részt vegyen az első regionális bajnokságban, amely 1926-ig az országos bajnokság selejtezője volt.
1919-ben, miután az első világháború alatt négy évig szünetelt minden labdarúgóverseny Olaszországban, a csapat újra aktív lett, egyesült a városi rivális Veronával, és nevét Hellas Veronára változtatta. 1926 és 1929 között az elit "Campionato Nazionale" egyesítette a különböző regionális csoportok legjobb csapatait, és a Hellas Verona csatlakozott a kiváltságos csapatokhoz, de nehezen tudott versenyképes maradni.
ASerie A a mai formájában 1929-ben kezdődött, amikor a Campionato Nazionale profi ligává alakult. A Hellas még mindig amatőr csapat volt, de két városi riválisával, a Bentegodival és a Scaligerával egyesült, és így alakult meg az AC Verona. Abban a reményben, hogy a következő évek első osztályú versenyzőjét építhetik fel, az új csapat 1929-ben debütált a Serie B-ben. A Gialloblunak 28 évre volt szüksége ahhoz, hogy végül elérje célját. Miután először 1957-58-ban egy szezonra feljutottak a Serie A-ba, 1959-ben a csapat egyesült egy másik városi riválissal (Hellas néven), és a kezdetekről úgy emlékezett meg, hogy nevét Hellas Verona AC-re változtatta.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az együttes legismertebb szurkolói csoportja a Brigate Gialloblu, amely 1971-ben alakult. Néhány év alatt eléggé kinőtte magát ahhoz, hogy az olasz labdarúgás egyik legismertebb ultracsoportja legyen. Ez ma már nem létezik, hanem több kisebb csoportra bomlott.
Érdekesség, hogy a Brigate Giallobluból kivált csoportok között van jobboldali szimpatizáns (Gioventù Scaligera, Verona Front, Hellas Army) és baloldali csoportok is (Rude Boys). Ezek a Brigatéban jól megfértek egymás mellett.