Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Helesfa | |||
 | |||
| A falu temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Rudolf (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7683 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 428 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 48,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,87 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 05′ 24″,k. h. 17° 58′ 42″46.090130555556,17.97843055555646.090131°N 17.978431°EKoordináták:é. sz. 46° 05′ 24″,k. h. 17° 58′ 42″46.090130555556,17.97843055555646.090131°N 17.978431°E | |||
  Helesfa Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Helesfa weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazHelesfa témájú médiaállományokat. | |||
HelesfaközségBaranya vármegyében, aSzentlőrinci járásban.
Pécstől mintegy 20 kilométerre nyugatra fekszik, a Bükkösdi-víz völgyében. Szomszédai: észak felőlBükkösd, kelet felőlCserdi, dél felőlCsonkamindszent, nyugat felől pedigDinnyeberki. Nagyon kevés híja van annak, hogy a közigazgatási területe nem határos északon mégIbafa, délnyugat felől pedigKacsóta területével is.
Belterületének keleti részén áthalad a6601-es út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbbenSzentlőrinc ésSásd, illetve a6-os és66-os főutak felől is. Központján azonban csak a 66 109-es számú mellékút vezet végig, amely a 6601-estől Dinnyeberkiig vezet.
Keleti határszélén végighúzódik aBudapest–Pécs-vasútvonal is, amelynek egy megállási pontja van itt (illetve Helesfa határvonalának közvetlen közelében, de márCserdi területén.Cserdi-Helesfa megállóhely a 6601-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el, annak északi oldalán.
A pápai tizedlajstrombanEleusfolua, Heleusfolua. Az 1542. évi adólajstromban:Helesfalva. Gyakran fordul elő köznemesek nevében. A török alatt folyamatosan lakott. A lakosság azóta ismagyar. A XIX. sz. közepén (1860?) kezdett a németség betelepedni, és a század végére arányuk 10% fölé nőtt (75), majd csökkent. Temploma 1722-ben épült. 1930: (külterületekkel): 644 magyar, 9német, 1horvát. 1970: 530 magyar.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 516 | 497 | 483 | 488 | 507 | 455 | 440 | 435 | 428 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,6%-a magyarnak, 5% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (26,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37%, református 3,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 19,2% (39,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 3,3% református, 0,7% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[12]
