Ez a lap egy ellenőrzött változata
AHegypárt politikai csoportosulás volt aNemzeti Konventben.
1791-es Törvényhozó Nemzetgyűlés legradikálisabb képviselői nevezték először magukat hegypártiaknak, a mérsékeltebb szárnyat pedigmocsárnak vagy síkságnak hívták. Az elnevezések eredetét illetően megoszlanak a történészi vélemények. A legelterjedtebb szerint ahegy a gyűlésterem baloldali legfelső sorait jelentette, s az ott ülésező képviselők nevezték magukat hegypártiaknak. Az alsó sorokban helyet foglaló és mérsékelt nézeteket valló képviselők amocsár vagysíkság politikai csoportosuláshoz tartoztak, és aFeuillantinus klubban jöttek össze. A radikálisok gyakran hívták őket „mocsári varangyoknak”.
A hegy–síkság topográfiai szembeállítást sok forradalmár ismertePlutarkhoszSzolón élete (Párhuzamos életrajzok) művéből, amelyben az író hasonló módon illusztráltaAthén politikai életének megosztottságát:A hegylakók ademokráciáért álltak ki vehemens módon, a síkság emberei azoligarchiát támogatták. A tengerpart lakói harmadik pártként átmeneti kormányt akartak.
Georges Jacques Danton,Jean-Paul Marat ésMaximilien de Robespierre vezetése alatt 1793 nyarán élte fénykorát a Hegypárt, amikor aJakobinus klubhoz és a velük szimpatizálóCordeliers klubhoz tartozó 300 hegypárti képviselő foglalt helyet a Nemzeti Konventben. A kispolgársághoz álltak közel, asans-culotte-okra támaszkodtak. Agirondisták ellen harcoltak, akiket sikerült kiszorítaniuk a hatalomból 1793. június 2-án. Szeptemberben elindították a politikai terrort. Majd a hegypártiak egy része Robespierre-t, a másik pedig Dantont követte. Robespierre kivégzése után a Hegypárt maradéka kisebbségbe került a Konventben, a germinali és prairiali felkelések után letartóztatták őket, és sokukat kivégezték. Adirektórium végleg megpecsételte a Hegypárt sorsát.
A francia forradalom portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap