Ahegyi zebra(Equus zebra) azemlősök(Mammalia)osztályánakpáratlanujjú patások(Perissodactyla)rendjébe, ezen belül alófélék(Equidae)családjába tartozófaj.
Szabadon csakDél-Afrika hegyvidékein él.
- Ennek az állatnak aNamíbiától a Dél-Angoláig őshonos állományát külön alfajként,Hartmann-hegyizebra(Equus zebra hartmannae) tartják számon. Korábban ezt az alfajt megkísérelték önálló faji szintre emelni, azonban a további genetikai vizsgálatok nem erősítették meg a különválását.[1]
- A hegyi zebra másik alfaja, azaz a törzsalfaja, azEquus zebra zebra.
A hegyi zebra fej-törzs-hossza 210–260 centiméter,farka 40–55 centiméter, marmagassága 116–150 centiméter, testtömege 240–372 kilogramm.Szőre sima keskeny csíkokkal, hasafehér; nyaka alatt bőrlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek, ez a másik két fajnál hiányzik. A csíkok több mindenre használnak: az állat beleolvad a „csík tengerbe”, így aragadozóknak megnehezítve az áldozat kiválasztását. Mivel nincs két egyforma csíkozású zebra, az állatok csíkjaik miatt felismerik egymást és acsikó is könnyebben felismeri az anyját. Sőt egyes kutatók úgy vélik, hogy a csíkos minta acecelégy összetett szemének kontúrfeloldóként hat, tehát a zebra ezzel elkerülheti a cecelégy támadását, mert az nem veszi észre.
Az állat családi kötelékben él. Tápláléka főkéntfűből áll. A hegyi zebra akár 28 évig is élhet.
Az ivarérettséget kétéves korában éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október–március között van. A vemhességi idő 11,5-12 hónapig tart, ennek végén akanca rendszerint egy csikót hoz a világra. A csikó mindjárt egy hét után elkezd legelni, de az elválasztás csak egy év múlva következik be. Két év után mindkét nem, de általában acsődörök, elhagyják a csordát.
- ↑Moodley, Y. & Harley, E. H. 2005 Population structuring in mountain zebras (Equus zebra): the molecular consequences of divergent demographic histories.Conservation Genetics 6: 953–968.
