Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk,segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeideta vitalapján. |
Ahaszonbérleti szerződés egypolgári jogi szerződésfajta, amely a haszonbérlő és a haszonbérbe adó között jön létre. Ahaszonbérlet a polgári jogban a dolog használati jogosultságának egyikjogcíme. Abérleti szerződéstől főleg abban különbözik, hogy a haszonbérlő jogosult a bérelt javak hasznait szedni és ezért haszonbért köteles fizetni.
A 2014. május 1-től hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.) XLV. Fejezete (6:349. § – 6:356. §§) szól ahaszonbérleti szerződésről. Aföldhaszonbérlet tekintetében fontos szabályozást tartalmaz továbbá a2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (57. § – 65. §)
Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.[1] A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni.[1]
A haszonbérleti szerződésben a felek: a haszonbérbeadó és a haszonbérlő.
A haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult.[2] Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.[3]
A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli.[4] A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli.[5]
A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.[6]A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni.[7] A mérsékelt vagy elengedett haszonbér utólag nem követelhető.[8]
A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgainzálogjog illeti meg.[9]A haszonbérbeadót az (1) bekezdésben foglaltak szerint megillető zálogjogra az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni.[10]
A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérlete esetén a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.[11]
A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.[12]A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző 6 hónapon belül halt meg. A felmondási időt
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen.[14]
E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a haszonbérletre abérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.[15]
A haszonbérletet 2014. május 1-je előtt Polgári Törvénykönyv XXXVIII. fejezete (címe: A haszonbérlet) tartalmazta.
A haszonbérlő e szerződés alapján meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog (létesítmény, állat, jármű, gép stb.) időleges használatára és hasznai szedésére jogosult és köteles ennek fejébenhaszonbért fizetni.
A haszonbér a haszonbérleti szerződés alapján járó ellenérték, amely a megállapodás szerint pénzben vagy természetben (termény, termék, áru formájában) jár. (452. § (2) bek.)
A mezőgazdasági haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni, míg más hasznot hajtó dolog tekintetében a szerződés írásba foglalása nem kötelező.