A has(abdomen)[1] az ember törzsének középső, a bordaívtől(arcus costale) a medencecsont(os coxae) felső széle közötti része. Ez a szócikk csak ahasfallal, tájékaival(régióival) és rétegeivel foglalkozik. Alapvetően arra szolgál, hogy megkönnyítse a hasüregi szervek helyzetének meghatározását. Ahasüreg – fontossága és bonyolult szerkezete miatt – külön szócikkben kerül tárgyalásra.
A rectushüvelyek és a hasizmok szomszédos részeinek keresztmetszete.
Ahasfalat elöl és oldalt hasizmok éskötőszövetes rendszerük (bőnyéik = széles izmok széles, lapos, lemezszerű inai) határolják. A hasfal rétegei: Bőr és a bőralatti kötőszövet, az izmok felületes kötőszövetes lemeze(fascia superficialis abdominis), hasizmok(musculi abdominis), egy belső kötőszövetes lemez(fascia transversa) és a hashártya(peritoneum)[2][3][4]Ahasüreg olyan fontos szerveket tartalmaz, amelyek normál vagy kóros állapotáról a hasfalon keresztül főleg tapintással, de kopogtatással és hallgatózással is lehet tájékozódni. A hasfal szerkezetének ismerete ezt könnyíti meg. Alapvetően fontos a hasfalon keresztül végzett műtéti beavatkozásokhoz.
Egyik legfontosabb feladatuk a hasüreg lezárása és a hasüregi szervek védelme. Változatos irányú lefutásuk miatt a test számos mozgásában vesznek részt. Tónusukkal hozzájárulnak a hasüregi(intraabdominalis)nyomás fenntartásában. Normál működésük fontos szerepet játszik a kilégzésben. Fokozott összehúzódásuk a hasűri nyomást fokozza, aminekszékletürítéskor, de nőknél leginkább aszüléskor van nélkülözhetetlen szerepe.[5]
Oldalt három rétegben helyezkednek el. Kívülről befelé: külső ferde(m. obliquus abdomonis externus), belső ferde(m. obliquus abdominis internus) - ezek a rostjainak lefutása közel merőleges egymásra -, haránt hasizom(m. transversus abdominis), ennek rostjai megközelítőleg vízszintesen futnak. Középen a kétoldali, széles szíjszerű, egyenes hasizmokat(m. rectus abdominis) középen egy összefonódott tömött kötőszövetből álló fehér vonal(linea alba) választja el. Ezt a kötőszövetes képződményt tekintik a ferde és haránt hasizmok közös tapadási vonalának. (A széles hasizmok bonyolult eredését és tapadását itt fölöslegesnek látszik részletezni. Azegyenes hasizom amellkas aljának középső részén ered, és acsípőcsont elülső-középső részén(symphisis pubica) tapad. A széles hasizmok bőnyéi egy különleges, tömött kötőszövetes tokot, a rektushüvelyt(vagina musculi recti) hoznak létre az egyenes hasizom körül. Ennek elülső falának alkotásában a külső ferde, a két lemezre vált belső ferde bőnyjének elülső lemeze, hátsó falának kialakításában a belső ferde hátsó lemeze, és a haránt hasizom bőnyéje vesz részt[5][6][7]
Ehhez kétoldalt a lágyékszalagon közepén függőlegesen átfutó vonalat ill. síkot(medioiguinalis vonal ill. sík), a bordaívek legmélyebb része alatt átfutó vonalat ill. síkot(subcostalis vonal ill. sík), és a csípőtaréj kiemelkedésein(tuberculum iliacum) átmenő vonalat(intertubercularis vonal ill. sík) lehet felhasználni tájékozódásul. A subcostalis vonal fölött középen van az(epigastrium), és két oldalt a - bordaívektől takartan - a két(hypochondrium). A subcostalis és az intertubercularis vonal közötti területen középen a köldöktájék(regio umbilicalis), ettől mindkét oldalra az ágyéki tájék(regio lumbalis) és már hátul a vesetájék(regio renalis). Az intertubercularis vonal alatt középen van a hólyagtájék(regio vesicalis), ettől két oldalt a lágyékszalagok fölött a két háromszögletű lágyéktájék(regio inguinalis).[2]
A hasfalon - elsősorban más képződmények áthaladása következtében - a hasűri nyomást az átlagosnál rosszabbul elviselő részek alakulnak ki(sérvcsatornák),[5][8] ahol a falihashártya és vele hasüregi szervek részletei (többnyire vékonybélrészletek és anagycseplesz részei kitüremkedhetnek[9][10](sérv; hernia).[11] Ha a kitüremkedett részek valamilyen okból vérellátásukban zavart szenvednek, vagy a bennük felhalmozódott anyagok miatt megduzzadnak,(sérvkizáródás) azonnali beavatkozást igénylő életveszélyes állapot alakul ki. Ezért fontos a sérveket még időben sebészetileg korrigálni.
↑Kiss Ferenc.Tájanatómia (magyar nyelven). Medicina Könyvkiadó, Budapest, 103. o.
↑McMinn R. M. H., Hutchings R. T., Pegington J., Abrahams P..A humán anatómia színes atlasza (magyar nyelven). Medicína Kiadó, Budapest, 199-206. o. (1996).ISBN 963-242-366-6
↑abcSzentágothai János - Réthelyi Miklós.Funkcionális Anatómia (magyar nyelven). Medicina Kiadó, Budapest, 474-483. o. (1989).ISBN 963-241-789-5
↑Lenhossék Mihály.Az Ember Anatomiája (magyar nyelven). Pantheon Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 288-304. o. (1924)
Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia)ISBN 0-03-011914-6
