A város nevemandzsu eredetű jelentése:Halászháló szárító hely. A várost aJeges város néven is ismerik, mivelKínában itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél, minden évben megrendezik ajégszobrok fesztiválját.
Harbint a Kínai keleti vasútvonalat építő orosz építőmunkások alapították 1897-ben.[3] Ennek megfelelően a városkép mind a mai napig jelentős orosz vonásokkal rendelkezik. Az1917-es októberi forradalmat követőenoroszemigránsok nagyon nagy számban telepedtek le Harbinban.
Azorosz–japán háborút követően az orosz befolyás csökkent. 33 ország (közötte azUSA,Németország,Franciaország) polgárai telepedtek le a városban. 16 ország létesített Harbinban konzulátust, és több száz kereskedelmi és pénzügyi társaság alapított leányvállalatot.[forrás?] A kínaiak is létrehozták saját vállalataikat, elsődlegesen könnyűipari vállalatokat (élelmiszeripar, textil ipar stb.) Harbin világvárossá és Északkelet-Kína központjává vált.
1918-ban, azorosz polgárháború idején, fehérgárdisták és más orosz emigránsok nagy számban telepedtek le Harbinban. Kialakult a 20. századOroszország határain kívül legnépesebb orosz település. Az Oroszországból érkezett emigránsok között nagy számban érkeztekzsidók is, akik létrehozták Harbin zsidó hitközségét. A zsidó lakosság száma a 30-as években tovább növekedett aNémetországból anácizmus elől menekülőkel.
A városban az orosz betelepültek létrehozták a város orosz oktatási rendszerét az elemi iskoláktól az egyetemi oktatásig bezárólag. Orosz színházak létesültek, orosz nyelvű újságok, folyóiratok jelentek meg. 1920-ban az orosz emigránsok alapították aHarbini Műszaki Egyetemet,Harbini Kínai-orosz Ipari Iskola (Sino-Russian School for Industry) néven. Ez a műszaki egyetem ma a kínai egyetemi rangsorban a 9. helyen találhatóNetbig.[4] Az oktatás két karon indult,vasútépítő mérnököket éselektromechanikai mérnököket képeztek.
1932-benJapán elfoglalta a várost. Ekkoriban már volt jelentősjapán lakossága is a városnak, akik az előző évtizedekben települtek meg. Japán kapitulációját követően aszovjet Vörös Hadsereg bevonult a városba, és bár szerződés szerint Harbin kínai fennhatóság alá került, a Vörös Hadsereg a városban maradt. Ekkoriban a japán lakosság (ami 200 ezer fő körül lehetett) mind elhagyta Harbint. AKínai Népköztársaság létrejöttét követően Harbin a kínai nehézipar egyik legfontosabb központjává vált. A Harbini Műszaki Egyetem Kína egyik legjelentősebb oktatási intézménye lett. A város fejlődését és jelentőségét a Kínai keleti vasútvonal is meghatározza. Harbin Kína Oroszországgal és Európával folytatott kereskedelmében is kulcsfontosságú szereppel bír.
2005-ben a jilini vegyi gyárban történt balesetet követően aSzonghua(Songhua)-folyó súlyosbenzol szennyeződése miatt a város ivóvíz ellátás napokra megbénult.
Harbin Kína leginkább multikulturális települése. A hagyományos kínaiHan kultúra keveredik amandzsu ésorosz kulturális hagyományokkal. A kultúrák keveredése megnyilvánul a város építészetében, konyhájában, az öltözködésben. Harbin nevezetessége, hogy itt beszélik legtisztábban a hivatalosstandard mandarint.
Építészetileg Harbin Kína egyik legérdekesebb és legszebb városa. Egyedülállóak a 20. század első felében, a város európai elsősorban orosz hatások alatt épült épületei. A Zhong Yang út (Fő út, Kitajszkaja ulica) az európai építészet múzeumának is tekinthetőbarokk ésbizánci stílusú homlokzatok, orosz, francia, amerikai és japán üzletek váltakoznak.
ASzent Szófia-székesegyház, (oroszortodox templom) a város központjában található. A székesegyházat 9 évig építették és 1932-ben szentelték fel. Jelenleg a város multikulturális hagyományait bemutatómúzeum található benne. Hogy az orosz ortodox templomok ne bontsák meg Harbinfengsuját 1921-ben kínai kolostort épült és aJi Le templom. Harbinban a 20. század közepén 15 orosz ortodox templom működött, de a Mao vezette kínai forradalom és az azt követő kulturális forradalom idején ezeket bezárták többet leromboltak, jelenleg 10-nek áll az épülete, de istentiszteletet csak egyben tartanak.
A város a Föld egyik leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató régiójának a központja. A gazdasági növekedés biztosítékai a város kiváló közlekedési háttere, a környék természeti erőforrásai, és a rendelkezésre álló magasan képzett humán erőforrások.[5]
Harbin környéke a körzet termékenyfekete földjének köszönhetően tradicionálisan Kína élelmiszer termelésének központja. Harbin hagyományos ételfeldolgozó üzemeibenszójabab-feldolgozás,lisztőrlés éscukorfinomítás folyikcukorrépából.[6] Ennek megfelelően a város könnyűipara (élelmiszeripar, textilipar) nagyon fejlett. A legjelentősebb ipari üzem az 1994-ben alapított Harbini Erőművi Berendezéseket Gyártó Vállalat (Harbin Power Equipment Group Company). Ez a vállalat Kína erőművi berendezéseinek egyharmadát állítja elő.[7]
Harbin aKínai keleti vasútvonalnak, Kína legelső vasútvonalának a központja. Közvetlen, nagysebességű vonatok kötik összePekinggel. Harbinon keresztül közlekedik a világ leghosszabb utat (8961 km[8]) megtevő vonata, a020Ч számúMoszkva–Peking szerelvény. Harbin körzetében a legsűrűbb Kínában a vasúti hálózat.[9]
Harbin repülőtere aTaiping nemzetközi repülőtér (哈尔滨太平国际机场,Haerpin Tajping Koucsi Csicsang(Hāěrbīn Tàipíng Guójì Jīchǎng)) (IATA: HRB,ICAO: ZYHB). A repülőtér 1979-ben épült 33 km-re délnyugat irányba az óvárostól. Északkelet-Kína legfontosabb nemzetközi repülőtere. Mintegy 50 bel- és külföldi viszonylatban indulnak innen járatok.[9]
Aharbini metró (哈尔滨地铁,Haerpin titie(Hā'ěrbīn dìtiě)) tervezése 2003-ban kezdődött. A metróalagút részben amásodik világháború idején épített légoltalmi rendszer alagútjainak felhasználásával épül.[10] A városban három vonal található, az 1-es, 2-es és a 3-as számú. Az egyes vonal építése 2009. szeptember 29-én kezdődött,[11] és 2013. szeptember 26-án nyitották meg az utazóközönség számára.[12] A 3-as számú vonal 37,6 km-es hosszából az első 5,25 km-es szakaszt 2017. január 26-án nyitották meg.[13]
↑Ltd, DVV Media International. „Second metro line opens in Harbin”,Metro Report. [2018. június 12-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 9.) (angol nyelvű)
