Amíg ataekwon-do az ütő-rúgó iskolát, addig a hapkido a dobó-feszítő-csavaró iskolát képviseli, rengeteg rúgástechnikával. Az önvédelmi technikákat ugyanolyan hatékonysággal kell tudni használni, mint a rúgástechnikákat. A hapkidót Magyarországon 2001 óta gyakorolják.
A hapkido története aJapánhoz közeli kelet-ázsiai félsziget, a későbbi Korea egyesítésében nagy szerepet játszó Sylla dinasztia (Kr. e. 57 – Kr. u. 936) idején élőhwa rang harcosokkal kezdődik. A hwa rangok az európai lovagokhoz, illetve japánszamurájokhoz hasonlóan nemesek voltak, akik nemcsak a művészetekben, hanem abuddhista filozófiában is jártasak voltak.
Mivel tanaival a harci művészetek gyakorlása kevésbé volt összeegyeztethető, akonfucianizmus bevezetése arra kényszerítette a harcosokat, hogy csatlakozzanak az elzárt hegyikolostorokban élő buddhista szerzetesekhez.
Kína és Korea buddhista szerzetesei elképzeléseiket gyakran megosztották egymással, így ápolva és fejlesztve harcművészetüket. Időközben a kiújuló háború Japán és Korea közt az utóbbi elfoglalásához vezetett. A japánok célja a koreai kultúra elpusztítása, ezáltal Koreának a japán birodalomba való beépítése volt. Amíg a koreai harcművészetek gyakorlása tilos volt, addig japán stílust bárki űzhetett. Számos koreai azonban buddhista szerzetesektől kezdte el tanulni saját harci művészetüket, amelyet azután titokban gyakoroltak.
Amásodik világháborúban elszenvedett japán vereség után Korea visszanyerte függetlenségét, így a hazai harcművészetek tanulása és oktatása szabaddá vált. A harci művészeteket gyakorló Ji Han Jae a Japánból visszahozott technikákat Choi Yong Sooltól tanulta, majd kombinálta őket a „Taoista Lee” néven ismert mesterétől tanult hagyományos koreai rúgó és fegyveres technikákkal, valamint a „Nagymama” néven elhíresült szerzetesnőtől átvett spirituális filozófiával. Ezek összességéből alakult ki a hapkido mai arculata.
A hapkido számos más harcművészet hasonló filozófiáját foglalja magába, nagy hangsúlyt helyezve az elmére, a testre és a szellemre. Az edzésben pontosságot és kitűnőséget, a társadalomban felelősségvállalást és az erő megfelelő használatát követeli meg.
A hapkido egyediségét az jelenti, hogy alaptechnikák százaiból különböző variációk ezreit alkothatjuk meg ösztönös kombinációval. A művészet alapítói meglévő harcművészetekből válogattak ki a készségeket és technikákat, és sikeresen olvasztották őket egybe új ötletekkel, megtartva azonban a harcművészetek jelentősebb elemeit. A hapkido technikái közé sorolhatók tehát csapások, rúgások, blokkok, fogások, ízületi feszítések, fojtások, dobások, gurulások, esések, földharci és fegyveres elemek, valamint ameditáció.
A hapkidót kemény és finom technikák is jellemzik; ennek köszönhető a minden helyzetben fennálló, állandó készenlétet kiváltó erőegyensúly. A kemény technikák közé tartoznak az ütések, rúgások, csapások és blokkok, míg a lágy technikák a könnyed és folyamatos körkörös mozgással egyesítik az ellenfél erejét.
Ezt a harci módot követve a teljes test által létrehozott erővel váltunk gyakran az erősen támadó és védekező formák közt. A hapkidóban a fizikai technikák és a test és tudás finomításán túl erős hangsúlyt kap a spirituális oldal, azaz az érzelmi stabilitás, a szellemi béke és magabiztosság fejlesztésére használt meditáció és gyógyító technikák.
A hapkido technikák könnyű alkalmazhatósága teszi lehetővé, hogy számos szituációban használhatóak legyenek és hozzájáruljanak a fizikum, a személyiség és az életvezetés fejlesztéséhez. Napjainkban mind öregek és fiatalok, férfiak és nők, tanulók és dolgozók, minden társadalmi státuszúak gyakorolják a hapkido művészetét. Ezt az ősi művészetet űzve mindenki megtalálja annak hasznát, az alapvetéseket, melyeket alkalmazhat a mindennapi életében.
1. A Víz Alapelve:Noha a víz egyike a természet leglágyabb anyagainak, hatalmas erővel bír. A legmagasabb pontról a legalacsonyabbig egy csepp energia elvesztése nélkül jut el, miközben áramlásával köveket képes kettévágni, mély szurdokokat hozva létre. A hapkidósnak meg kell tanulnia úgy folyni, mint a víz.
2. A Körkörös Erő Alapelve:A körkörös erő alapelve a természet lényeges princípiuma. Egy a körkörös erő elve alapján végrehajtott önvédelmi technika során erő sose találkozik erővel; az erőt eltérítjük. A hapkidót gyakorló az ellenfél erejét használja fel, hogy legyőzze azt.
3. Az Egység (harmónia) Alapelve:A hapkido harmadik alapelve az egység, melyet a víz és a körkörös erő alapelve alkotnak. Az egység alapelve természetes, és környezetünkben számos példájával találkozhatunk; a lényegi ellentétben állók közt létrejött harmónia által létrehozott erőegyensúlyt fejezi ki. Ilyenek a világosság és a sötétség, a meleg és a hideg, és a férfi és a nő. Egyik nem létezhet a másik nélkül. A körkörös erő és a víz alapelvét együttesen elsajátító hapkidót gyakorló valós egyensúlyt teremt elméje és teste közt. Ez az egység (harmónia) alapelve.
A hapkido mozgásanyaga: eséstechnika, légzéstechnika; önvédelem csuklótámadások, ruhafogások, fojtások, lefogások, ütések, rúgások és eszközös támadások ellen, eszközhasználat, illetve töréstechnika.
Az eséstechnika lényege a félelem nélkül való, biztonságos esés elsajátítása. Az önvédelmi gyakorlatok szolgálnak a szabadulások, illetve a csukló-, kar- és lábfeszítéseken, illetve csavarásokon alapuló technikák tanulására; a haladóbbak ismerik a különféle dobásokat és az idegpontokat is. Az eszközös támadások elleni gyakorlatok késes éspisztolyos támadási formákra adnak megoldási variációkat. A leggyakrabban oktatott eszközök a rövid bot, a hosszú bot, asétabot és alegyező. Az elsajátított ismeretek illusztrálásra kedvelt módszer a töréstechnika.