Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Hangács | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3795 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 591 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,53 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′ 24″,k. h. 20° 49′ 46″48.2901,20.82953888888948.290100°N 20.829539°EKoordináták:é. sz. 48° 17′ 24″,k. h. 20° 49′ 46″48.2901,20.82953888888948.290100°N 20.829539°E | |||
  Hangács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
| Hangács weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazHangács témájú médiaállományokat. | |||
HangácsközségBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, azEdelényi járásban,Edelénytől 15 kilométerre.
A település aCserehát délkeleti szélén fekszik,Miskolctól körülbelül 25 kilométerre északra, a 7 km hosszú Hangács-patak völgyének végében, három irányból domboktól körülvéve. Szomszédos települések:Nyomár,Damak,Hegymeg,Tomor,Homrogd,Alsóvadász ésBoldva.Sokáigzsáktelepülés volt, csakZiliz ésNyomár felől volt meg közelíthető, a2617-es útból kiágazó 26 137-es mellékúton. Ezen a helyzetet szüntette meg a kétezres évek elején az Európai Unió támogatásávalDamak felé megépült, a közforgalom számára is nyitott, szilárd burkolatú mezőgazdasági út.
A legközelebbi települések a körülbelül 2 kilométerre fekvőNyomár, a 4 km-re fekvőDamak és a nagyjából 8 kilométerre elterülőZiliz; a legközelebbi városEdelény, mely innen mintegy 15 kilométerre található.
A település határához több puszta tartozott, melyek nevei máig fennmaradtak – Szénamál, Hatház, Kérts, Diczháza – melyeknek külön-külön saját határaik voltak. A pusztákhoz a következő nevű dűlők tartoztak:[3]
Hangácson:Sárgapart dűlő – a tetejében lévő tapasztani való sárga földről nevezték így el.Ludas dűlő – a falu közelében volt, ludak legeltetésére használták.Temető alja – a temető alatt fekszik.Pince cserje erdői – benne fekszenek a pincék.
Kértsi pusztában:Verebes dűlő – a verebek sok kárt okoztak a termesztett növényekben.Verő oldal dűlő – a napnak fekszik.Kértsi kút környéke – az ott lévő jó forrású vízről nevezték így el.Pad dűlő – meredek, felül fennsíkkal s a kilátószőlő.Templom oldal – IV. Béla idejében a tatárok lerombolták az itt lévő templomot.Szilfa völgy – szilvát termesztenek benne.Hidegvölgy- az ott rendesen érezhető hideg légvonalról kapta nevét.Maksa, Kulcsár – rajta valaha szőlő termett, mely az elpusztult Kérts pusztához tartozott.Magyalos – az ott nevelkedett magyal fákról.Simavölgy – a hozzá tartozó Dobogó mivel különösen szép hely volt Elizeumnak is nevezték.Somos erdő- sok somfa termett benne.
Diczházapuszta:Dicz cserje – a pusztában lévő cserjéről.Keresztpatak – az ott lévő majorral, mivel a patak két völgyről folyt le keresztet formált. Fekete kút – a Fekete család birtokában volt és gyógyerőt is tulajdonítottak neki.Jánosdi völgy oldal – a szomszédos Jánosd helységről.
Szénamál puszta:Semjék dűlő – az alatta folyó patakról hívták így.Oldal Jancsó – Bets torok a Vadászi határában fekvő Bets dűlőről.Rókás dűlő – a sok rókalyukról nevezték el.Keselyű halom – az egykor ott tanyázott sok keselyűről.Nyilas – a benne lévő tatár kútról, valaha a tatárok ott tanyáztak.Válós rét – két hegy között mélyen fekszik.Nyerges domb – ezen a vidéken a legmagasabb pont.Vas kapu – szoros átjárás a Nyerges hegy mellett.Bogyoszló szőlő – melynek fele Nyomár másik fele Hangács határában van, nevét onnan vette, hogy azon a napon volt aláírva a kiosztási szerződés.Borsómál – jó főzeléktermő hely.Bodó kert – a volt tulajdonosról.Általjáró – az egyik hegyről a másikra átjáró szántóföldek.Huszár dűlő, Bagolyvölgy dűlő, Bagoly csőr erdő – sok bagoly tanyázott benne.
Hatház puszta:Bojár erdő, Zopolyka dűlő, Hatház szőlő, Kökény völgy – a benne lévő kökényről nevezték így el.
Hangács nevét1300-ban említette először oklevélHangach néven, egy tanúskodó nemes nevében merül fel.
A14-15. században a Hangácsi család, Hangácsi Albert egri prépost ésII. Ulászló király alatt Hangácsi Mihály királyi kancellár birtoka volt.
A16. században a Réghy családé, Réghy Kelemen birtoka volt, akinek itt1500 körül várkastélya is volt.
A falu atörök hódoltság alatt is lakott maradt.
A17. században a Vasadi, Becs és Lenkey családok birtoka volt.
A17. század végén a Szathmáry Király család borsodi ágának birtokközpontja volt. A család építtette a reformátusok egykori fatemplomát is, melynek egyik harangját a hagyományok szerintRákóczi ágyújából öntöttek.
Az1910-es népszámláláskor Hangácsnak 1210 magyar lakosa volt, ebből 540 római katolikus, 144 görögkatolikus és 496 református volt.
A20. század elejénBorsod vármegye Edelényi járásához tartozott.
A falu képviselőtestülete 5 tagú.Az önkormányzat hivatalaBorsodszirákon működik, a településen a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége található (3795 Hangács, Szabadság út 21.)[4]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 591 | 575 | 581 | 553 | 549 | 546 | 591 | 591 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 93%-amagyar, 7%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 31,5%, görögkatolikus 9,2%, felekezeten kívüli 3,8% (16,7% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 24% református, 10% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 10,4% felekezeten kívüli (20% nem válaszolt).[14]
