A város mai határai a Nagy-Hamburgot létrehozó törvény hatályba lépésekor,1937.április 1-jén alakultak ki.[5] A mai Hamburg területét és népességét tekintve is Németország második legnagyobb városa a főváros,Berlin után.[4]
Hamburg Németország északi részén, azElba folyam hatalmastölcsértorkolatának kezdetén, a nyílt tengertől 110 kilométernyire délkeletre fekszik. A település óvárosi magja azAlster, aBille és az Elba találkozásánál épült fel. AzElba a város előtt két ágra (Norderelbe és Köhlbrand) bomlik. Az általuk közrefogott Wilhelmsburg-szigeten épült fel a hamburgi kikötő. A szigetet hidak és a folyóágak alatti alagutak kapcsolják a városhoz. A folyamtól északra és délre elterülő térszínek ageesthez tartoznak, így védettek a folyamon rendszeresen jelentkezővihardagályoktól. A folyam közvetlen közelében fekvő területek a marschok, amelyeket gátakkal és zsilipekkel próbálnak a vihardagályoktól és árvizektől megvédeni.[4]
Hamburg legnagyobb folyója az Elba. ACsehországban eredő folyam a városba már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba aHanza-város déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folyamatos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták, és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon folyamatosan kotorják, hogy a konténerszállító hajók számára szükséges 16 méteres mélységet fenntartsák. Jelenleg tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését.[6] Az Elbán át érkezőészaki-tengeriárapály jelensége is érzékelhető a városban. A dagály- és apályszintek közötti különbség 3,64 méter.[7][8]
AzElba egyik apró északi mellékfolyója azAlster. A folyócskát torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. A nagyobbik a Külső-Alster(Aussenalster), míg a városközpontban fekvő a Belső-Alster(Binnenalster) nevet kapta. AzAlster belvárost átszelő ágait csatornákká építették ki. Hamburgot számtalan kanális, apró csatorna, és vizesárok szeli át, melynek következtében a Hanza-város a világ hidakban talán leggazdagabb települése. Közel 2500 híd van a városban, amivel megelőziAmszterdamot (1200 híd) ésVelencét (400 híd) is.[4]
Hamburgmérsékelt égövióceáni éghajlatú város, ezért egész évben gyakori a csapadék és kicsi a hőingás. A nyár viszonylag hűvös. A legmelegebb hónap a július, amikor 17,3 °C az átlaghőmérséklet.2006.július 6-a volt a város történetének eddigi legmelegebb napja, akkor 38,5 °C-os hőséget regisztráltak.[9] A hűvös nyarakat enyhe telek követik, januárban is 1,3 °C az átlagos hőmérséklet. A bár gyakori, de nem sok csapadék egyenletesen oszlik el az év hónapjai között; sokéves átlaga 774 milliméter. A december a legesősebb, a február a legszárazabb hónap.[4]
A nap májusban süt a legtöbbet (átlag 220 órát), a legkevesebbet pedig decemberben, amikor csak átlag 30–35 órára bújik elő. A hamburgiak évente átlagosan 1600 órán át élvezhetik a napsütést.[10][11]
810-benNagy Károly templomot építtetett azAlster és aBille közötti területen. A Szent Péter templomtól délre hamarosan (832-re) felépült a szomszédos törzsek elleni védekezésül szolgáló,Hammaburg nevű erődítmény is. Falai 15 méter szélesek és 5 méter magasak voltak.[15]831-benJámbor Lajos megalapította a püspökséget. A983-ban kitört felkelések, illetve avikingek támadásai elpusztították az erődöt, ám a kialakuló város fejlődését ez sem vetette vissza jelentősen.1037-ben elkezdődött a Marienkirche építése. A város területe is bővült, egyre újabb várfalak épültek a környéken. A felvirágzó városnak és a meginduló polgárosodásnak egyáltalán nem örültek a környék feudális urai, akik többször is megkísérelték a város megadóztatását.[16]
1066-ban a környéken élőszláv törzsek szövetsége indított támadást a város ellen. Az épületeket felgyújtották, lerombolták a templomot, és a lakosság nagy részét lemészárolták.[16] A püspökBrémába menekült, ezzel Hamburg elveszítette egyházi előjogait a mai Észak-Németország területén. A várost meghódító Kruto 1090-ig uralta a vidéket.1164-ben a várost uralni akaró III. Adolf holsteini gróf új erődöt építtetett Hamburg mellett, hogy a város feletti befolyását megerősítse. A város grófoktól való függetlenségéért folytatott küzdelme1189-ben dőlt el.Barbarossa Frigyes azzal hálálta meg a hamburgiaknak a szentföldikeresztes háborúhoz nyújtott segítségét, hogy szabadságlevelet adott a városnak. A szabadságlevél nem csupán a feudális uraktól függetlenítette a várost, de lefektette Hamburg mindmáig kitartó gazdasági alapjait is:
„
Vámszabadság az ő hajóiknak az Elbán a várostól az Északi-tengerig.[17]
”
A vámmentesség mellett Barbarossa megtiltotta, hogy a város 15 kilométeres körzetében újabbvár épüljön, engedélyezte a hamburgiaknak, hogy hajóépítéshez fát vágjanak anélkül, hogy díjat fizetnének a földesuraknak, halat fogjanak a folyóból, és nagy testű állatokat tartsanak.1214-ben a Hamburgtól északra elterülő régiót adánok hódították meg, akik helytartót küldtek a városba.1222-ben a város alávetette magát a dánok felett győzedelmes IV. Adolf grófnak, aki feudális előjogainak érvényesítése helyett a város gazdasági fejlesztésére törekedett. Szabad utat engedett a kereskedelemnek: kereskedelmi kamarák és kereskedőházak jöttek létre, fejlődött a kézművesipar és a sörfőzés.1240-től megerősítették a város falait, ekkor épültek meg azok a falak és kapuk, amelyek a19. század elejéig a város határait jelölték. Ebben az időben erősödtek meg városi vezető osztályként a kereskedők. Hamburg egyre közelebb került aHanza-szövetséghez is.1255-ben valutareformot hajtottak végre, hogy megkönnyítsék a kereskedelmet a Hanzát vezetőLübeckkel.1270-ben lépett életbe a polgári és büntetőjogot lefektetőOrdelbook (magyarul: Rendeletek könyve).1284-ben a település ötöde leégett egy tűzvészben.1286-ban a Szász-Lauenburg hercegek átengedték az Elba torkolatában állóO-szigetet a városnak. A szigeten világítótornyot építettek a hajózás segítésére. 1292-től működik a törvényeket hozó városi tanács. A Hanza-tagságnak köszönhetően Hamburg kiterjesztette hatalmát a város környékén. Felvásárolták azAlster folyó vidékét és több falut azElba mentén.
1350-ben a pestis a lakosság egyharmadának halálát okozta a városban.[16] A felvirágzó kereskedelmet az egyre terjedő kalózkodás nehezítette, sőt a kalózok szervezetbe tömörültekVitális Testvérek néven, amelyet ráadásul a Hanzával ellenségesdánok a maguk céljára felbéreltek. 1400-ban a város hajóhadat indítottKlaus Störtebeker kalózvezér legyőzéséreHelgoland szigetére, majd két évvel későbbGödeke Michelst akasztották fel a városban. Az északi-tengeri kalózkornak 1525-ben alkonyult be végleg, amikor elfogták Klaus Kniphofot, az utolsóhelgolandi kalózvezért.
A15. században a környékbeli feudális urak megerősödtek, és egyre jobban szorongatták az addig privilégiumokat élvező városi polgárságot.1450-ben először jelölték meg bójákkal az Elba hajózóútját.1497-ben megnyílt Németország első nyilvános könyvtára, 14 évvel később az első hamburgi nyomda.
Areformáció elemi erővel alakította át a város életét. A reformáció különböző áramlatai törtek be Hamburgba, míg végül 1529-ben a városevangélikus lett. A spanyolok általHollandiából elüldözöttreformátusok1567-ben Altonában telepedtek le.1558-ban megnyílt az első börze (Németország első börzéje). 1600 körül érkeztek az első Spanyolországból és Portugáliából elűzöttzsidók. A Hanza a vallási háborúk és az Atlanti-kereskedelem előtérbe kerülése miatt elveszítette jelentőségét. Hamburg évtizedeken át a skandináv nagyhatalmak és a német birodalmi politika mezsgyéjén próbálta meg elkerülni a nagyobb válságokat. Aharmincéves háború alatt Hamburg gazdasága hanyatlott.1619-ben alapították a Hamburgi Bankot, amely lehetővé tette, hogy betétesei egymás között készpénz nélkül üzleteljenek.1767-ben megalakult az első vagyonbiztosító, a Hamburgi Tűzpénztár.
Ebben a században a város a nyugodt fejlődés útját járta.1712-ben életbe lépett az úgynevezett első alkotmány.1716-ban Hamburg kereskedelmi szerződést írt aláFranciaországgal. 1737-ben jött létre az első németszabadkőműves páholy, aLoge d’Hambourg. 1749-ben megalapították a tengerészeti főiskolát, majd 22 évvel később a kereskedelmi főiskolát. 1769-ben Hamburg szabad birodalmi városi rangot kapott. 1675-ben a város tehetős polgársága megalapította a napjainkig működő Hazafias Egyesületet, amelynek célja a művészek és tudósok támogatása. 1770-ben vezették be az általános adókötelezettséget, az úgynevezett fejadót. A század végére a város lélekszáma túllépte a 100 000 főt.
Anapóleoni háborúk idején a várost erősen sújtotta a britek blokádpolitikája. Kikötőjének jelentősége miatt1806-ban a franciák bevonultak Hamburgba, és nyolc éven át megszállva tartották. Bár harcok nem folytak a városban, a francia katonaság ellátásának költségei jelentős terhet róttak a polgárságra. A megszállás idején 130 ezer fő lakott Hamburgban, ami 1860-ra 300 ezerre emelkedett. 1815-ben szabad várossá nyilvánították. Az 1712-es alkotmányt újra életbe léptették, de az állam és az egyház szétválasztását előíró törvényt már nem változtatták meg, és a francia állami adminisztráció szerkezetén sem változtattak. Új szellemi áramlatok jelentek meg Hamburgban, és terjedtek szét a német nyelvterületen, mint a polgáridemokrácia,nacionalizmus és a munkásmozgalom. A várost vezető nagypolgárság elfogadtaBismarck ésPoroszország vezető szerepét a német egyesítésben. A városállam Poroszország szövetségese lett, bár1866-ban a habsburg–porosz béke a város semlegességét írta elő.
1867-ben Poroszország része lett. A egyesülőNémetországban Hamburg kulcsszerephez jutott: ipari központ ésBréma mellett a gyarmatosítás egyik kiindulópontja lett. A város hatalmas tömegeket vonzott, egész családok költöztek a Hanza-városba. Az egyesítéskor még a város határán kívül eső falvakat körülnőtte a város.1894-ben Barmbek, Eilbek és Eimsbüttel településeket Hamburghoz csatolták, területükön új városrészeket építettek. Az1867-es 300 000 fős népesség1914-re 1 millióra nőtt.
Sztrájkoló kikötői munkások, 1896
A városba áramló embertömeget a kikötői építkezéseken, hajógyárakban és a gomba módra szaporodó ipari üzemekben foglalkoztatták. A rohamosan növekvő kikötői forgalom számára ekkor nyitották meg a Wilhelmsburg-szigeten épült új dokkokat. Ebben az időben Hamburg sokat profitált aKaiserliche Marine jelenlétéből. A városi kikötőhöz köthető iparból elsősorban a nagypolgárság hatalma növekedett. Az ipari munkások élet- és munkakörülményei azonban továbbra is igen rosszak voltak. A rossz egészségügyi állapotok miattikolera és a szociális feszültségek miatt időről időre kirobbanó erőszakossztrájkmozgalmak is áldozatokat követeltek. Hamburg a német munkásmozgalom egyik központja lett.
Hamburg kikötőjében nem csak az áruforgalom volt jelentős; rajta keresztül indultAmerikába azeurópai kivándorlók 10%-a, mintegy ötmillió ember. Ezt csakBréma forgalma tudta felülmúlni. Azelső világháború alatti brit tengeri blokád tönkretette a virágzó kereskedelmet. Negyvenezer hamburgi halott maradt a háború csataterein, miközben a városban éhínség uralkodott. Aháború végén a város irányítását a szociáldemokraták vezette katonai- és munkástanács vette át.1919 tavaszán a szabad választásokon a szociáldemokraták győztek, de a városban továbbra is nyugtalanság honolt.
1919 nyarán diáklázadás,1923 októberében pedigkommunista hatalomátvételi kísérlet játszódott le. Anagy gazdasági világválság idején növekedett meg anácik népszerűsége. AzNSDAP hatalomátvétele után a város szenátusát feloszlatták, a polgármestert pedig megfosztották hivatalától. A közigazgatási átszervezés során Hamburg megőrizte önállóságát.1937-ben a város területét a környező kis települések beolvasztásával megnövelték.
Amásodik világháború alatt a város ipari létesítményei és kikötője miatt aszövetségesek légiháborújának egyik fő célpontja lett. Az1943 augusztusában zajló terrorbombázásban (Gomora-hadművelet) kb. 40 000-en meghaltak, mintegy egymillió ember otthona semmisült meg. A város épületeinek mindössze 20%-a maradt sértetlen.1945. május 3-án brit csapatok harc nélkül megszállták a várost.
Hamburg1945-ben romokban hevert. A bombázások során csaknem teljesen megsemmisült a városi infrastruktúra. A brit megszállási zónába került Hanza-várost az1946.május 15-én tartott népszavazáson elfogadott új alkotmány alapján önálló városállammá szervezték, majd október 13-án megtartották az első szabad választásokat, amelyet aszociáldemokraták nyertek meg.1949-ben Hamburg az újonnan megalakítottNSZK önálló tartománya (és legnépesebb városa) lett. Azötvenes évek német gazdasági csodája újjáélesztette a város iparát és kereskedelmi kikötőjét. Ezekben az években Hamburg vált Németország külkereskedelmének első számú központjává. A kereskedelem mellett a város lett a németmédia egyik fellegvára. A lerombolt belváros helyét modern épületek foglalták el, ekkor készültek el a város látképét a mai napig meghatározó toronyházak.1962-ben a hatalmas károkat okozóhamburgi szökőár háromszáz ember halálát okozta.
A hetvenes években a kikötő környékén indultak nagyszabású beruházások. Ekkor épült aKöhlbrandbrücke és azÚj Elba-alagút. A kikötő anyolcvanas években átalakult. AzElba szigeteit nagy területű konténerterminálok foglalták el, amelyeknek a terjeszkedése a mai napig tart. Ezzel egy időben a belváros peremén épült vámraktárakat egyre kevesebbet látogatták a kereskedelmi hajók. A városrész felélesztésére a szenátus HafenCity néven reorganizációs projektet indított útjára. Ahidegháború befejeződése a kikötő újabb növekedéséhez vezetett, mivel Hamburgon keresztül bonyolódik a tengerpart nélküliközép-európai országok tengeren túli kereskedelmének jelentős része.
Hamburgnak 2020-ban kb. 1,85 millió lakója volt. Közel ugyanennyi lakója volt a városnak amásodik világháború idején is, ám a háborús évek alatt mintegy 400 000 fővel csökkent a Hanza-város lakossága. A háborút követő gazdasági fellendülés éveiben 1,85 millió főre ugrott a népesség, majd az1986-ban bekövetkező 1,57 milliós mélypont óta apróbb visszaesésekkel évről évre többen élnek a város határain belül.
A Hanza-város legjelentősebbvallási csoportja a polgárok 26%-át tömörítőevangélikus egyház. Az úgynevezett nyugati tartományok között Hamburg az egyetlen, ahol a lakosság abszolút többségét alkotják a nem hívő polgárok. Az önmagukat vallástalanként meghatározók száma évről évre enyhén növekszik, összlakosságon belüli arányuk2004-ben 52% volt.[18]
A St. Nikolai, az evangélikus egyház hamburgi főtemploma ma és a háború előtt
Hamburg és vidéke a reformáció óta azevangélikus egyház bástyája. A város1522-ben tért át a protestáns szertartásra. 1526-ra csaknem a teljes polgárság, 1528-ra a városi tanács minden tagjaevangélikus hitre tért. 1529-ben alakult meg Hamburg Állam Evangélikus Egyháza, amelyet a város által választottszuperintendens vezetett. Hamburg állam hivatalosan is államvallássá emelte az evangélikus kereszténységet, más vallást gyakorlók csak a városfalon kívül eső Altona templomát használhatták. A hollandok védelmét élvezve mindössze egy kis református közösség vert gyökeret a városban. A vallási szigor csak1785-ben enyhült, amikor a város engedélyezte, hogy magánlakásokban nem evangélikus istentiszteletet is tartsanak. Az evangélikus egyházat csak1918-ban választották el a városállam világi szervezeteitől. 1977-ben a hamburgi evangélikus egyház elveszítette önállóságát, miután összevonták aschleswig-holsteini testvéregyházzal.
Hamburg lakosságának jelenleg 10%-a, majdnem 180 000 ember vallja magátrómai katolikusnak.[19][20] Az egyházhoz tartozók lélekszáma (főként alengyel) bevándorlásnak köszönhetően növekszik. A városban 15 nemzetet (köztük amagyar) képvisel nagyobb katolikus csoport.[21] A katolikus egyház810 óta van jelen, amikorNagy Károly megbízásából atrieri püspök egy papot küldött a városba.831-ben Hamburg már püspöki székhely volt. A katolikus egyház működését areformációt követően erősen korlátozták, majd aVesztfáliai békét követően a hamburgi püspökséget fel is oszlatták. A katolikusok növekvő lélekszáma miattII. János Pál pápa1995.január 7-én újraalapította a Hanza-város püspökségét. Hamburg ma aSchleswig-Holsteinre ésMecklenburg-Elő-Pomerániára is kiterjedőkatolikus érsekség székhelye.
Az 1913-ban épült tóraiskola ma is zsidó iskolaként működik
Hamburgban az1600-as években jelentek meg aPortugáliából menekülő szefárdzsidók. A polgárság szívesen fogadta a vagyonosizraelitákat, akikből idővel kereskedők és hajózási ügynökök lettek.1611-ben 125, 1663-ban már 600 zsidó élt a városban. Bár a zsidóknak évente 1000 márka tartózkodási díjat kellett fizetniük és a zsinagóga építését is tiltották a szigorúan evangélikus városban, cserébe viszont otthonaikban szabadon gyakorolhatták vallásukat.[22] A hamburgi zsidók először az1806 és1813 közötti napóleoni megszállás alatt élveztek teljes egyenjogúságot. 1848-ig dúlt politikai küzdelem a zsidók jogállása körül. Az1848-as hamburgi forradalom után a zsidók a város egyenjogú polgárai lettek, és1859-ben már a városi törvényhozás 192 küldötte közül tízen izraeliták voltak.[23] ANémet Császárság kikiáltása és az első világháború között Hamburggal együtt virágzott fel a helyi zsidó közösség is.1909-ben a városbancionista világkongresszust rendeztek. A nácik a háború elején a város teljes zsidó lakosságát négy vasúti szerelvényre zsúfolvaLengyelországba deportálták. A város 17 000 zsidó polgára közül csak 632 érte meg a háború végét.[24][25]
A város hagyományosan zsidók által lakottterülete Eimsbüttel déli és Altona keleti része. A háború előtt e városrészeket Kis-Jeruzsálemnek nevezték az ott élő zsidók nagy száma miatt.[26] A háborúban megfogyatkozott zsidók száma ma újból növekszik. Az izraeliták 70%-a a voltSzovjetunióból érkezett bevándorló.[27]
Hamburg anémetországimuzulmán közösség központja. Menekültként, vendégmunkásként és diákként számos országból érkeztek muzulmánok a városba. Amuszlim közösség etnikailag igen tagolt, a különböző országokból érkezők vallásuk gyakorlása közben is elkülönülnek egymástól. A városban összesen 26mecset működik, melyek közül a legidősebb atörökök által alapított Ali Imám-mecset.[28] A muszlimok1999-ben alapították meg a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsát, hogy az segítse amuzulmánok többségi társadalomba történő integrációját és a muzulmán vallással szembeni bizalmatlanság eloszlatását. Jelen vannak ugyanakkor a városban a radikálisiszlámot követők is; 2001-ben Hamburgból indult útjára aNew York-i repülőgépes támadásokat kivitelező csoport vezetője,Mohamed Atta is.[29]
A város lakosságának 85%-a német állampolgár, míg a külföldiek aránya 15%, amely negyedmillió embert jelent. Közöttük legtöbben atörökök (60 000), alengyelek (20 000) és aszerbek (18 000) vannak. Hamburgban él Németország legnagyobbafgán közössége, 14 000 fő. Jelentős még az irániak,portugálok,görögök, ghánaiak,oroszok,olaszok, amerikaiak és akínaiak száma, 40-nél több ország polgára él a Hanza-városban.[30] Ha a már német állampolgárságot kapott külföldieket is számoljuk, akkor a külföldiek aránya 26,8%, a 18 év alattiak körében 45%.[31] A külföldi állampolgárságú lakosok száma és aránya1999 (273 000 fő) óta évről évre kis mértékben csökken, illetve a külföldieken belül növekszik az európai uniós tagállamokból érkezők aránya.[32][33][34] Hamburgban 2004-ben 877 magyar élt.[35]
A városháza a Bürgerschaft székhelyeA Szenátus ülésterme
HamburgNémetország második legkisebbtartománya, így a városi képviselőtestület, a 121 tagú Bürgerschaft egyben a tartományi parlament szerepét is betölti. A Bürgerschaftba a választásokon 5% fölötti eredményt elérő pártok kerülhetnek be. Választásokat a törvény szerint négyévente tartanak, ám a politikai csatározások miatt az eddig létezett 18 Bürgerschaftból négy nem tudta idejét kitölteni.
A Bürgerschaftban1960-tól két évtizeden át azSPD volt a legerősebb párt. A nyolcvanas években az önmagukat örök ellenzékinek deklarálóZöldek parlamentbe kerülése borította fel az egyensúlyt. AZöldek kompromisszumképtelensége miatt kétszer kellett a választásokat megismételni.[36] Akereszténydemokraták ebben az időszakban kétszer is győztek, ám nem tudtak kormányt alakítani. A szociáldemokraták végül 44 év után,2001-ben veszítették el a kormányrudat és helyettük aCDU alakíthatott kormányt. Az azóta két választáson is győztes hamburgiCDU2008.május 7-én a zöldekkel szövetkezve alakította meg az új Szenátust, létrehozva ezzelNémetország elsőkonzervatív-zöldpárti kormánykoalícióját.[37]
A Bürgerschaft választja meg a kormány szerepét játszó Szenátust és a két polgármestert. A Szenátust az „első polgármester” vezeti, az ő dolga az egyes szakterületeket irányító szenátorok jelölése és felmentése, valamint az államfői feladatok ellátása. Helyettese a „második polgármester”, aki általában egy szenátori tisztséget is betölt. A polgármesteri tisztség kettőssége még1860-ban alakult ki. Akkortól kezdve a polgármesteri tisztségre egyszerre három főt választottak, akik stafétaszerűen évente adták át egymásnak a polgármesteri tisztséget. Ez a rotációs módszer csak azelső világháború végéig létezett, ám az azt idéző „első polgármester” kifejezés a mai napig él. A polgármesterek Hamburgban általában nem töltik ki teljes hivatali ciklusukat. Ha az őket delegáló párt úgy dönt, hogy új polgármesterjelölttel vág neki a következő választási kampánynak, akkor a régi politikai vezető már a választások előtt egy évvel átadja helyét.[38] A „második polgármestert” koalíciós Szenátus esetén mindig a kisebbik koalíciós partner adja.
A hamburgi választások eredményei 1945–2008,[39] zárójelben az elnyert mandátumok száma
A város kereskedelmi kulcspozíciója révén fontos anémetországi diplomáciai testületek számára is.2007-ben 104 állam tartott fenn képviseletet a Hanza-városban (34 fő- és 67tiszteletbeli konzulátus). HamburgNew York után a világ második diplomáciailag legaktívabb nem fővárosi rangú települése. Hamburgban elsősorban olyan országok nyitnak külképviseletet, amelyek Németországgal folytatott külkereskedelme a város kikötőjén keresztül zajlik.Magyarországnaktiszteletbeli konzulja működik Hamburgban.
Hamburg állam jelképe a vörös alapú pajzson elhelyezett fehér színű vár. A címer a13. századra vezethető vissza. A vár középső tornya (kereszttel a tetején) a középkori dómot jelképezi, míg a két bástya fölötti „máriacsillagok” a város védőszentjére emlékeztetnek.1752.május 14-én a város törvényhozása véglegesítette acímer kinézetét. E döntés előtt a vár piros színben is megjelent. A várkapu kinézete is megváltozott az idők folyamán; időnként zárva, máskor nyitva ábrázolták, egyes ábrázolásokon még a kaput elzáró csapórács is szerepelt.[43]
Állami kiscímer
Állami nagycímer
Identitást kifejező, szabadon használható címer
Állami zászló
Szenátusi zászló
Kikötőhatóság zászlaja
Kikötőhatóság címere
A kétoroszlán által védett nagycímert csak a szenátus használhatja. Hogy a lobogóhasználat során a konfliktusokat elkerüljék, megalkották a címer egyszerűsített változatát. E változatot az identitás vagy a rokonszenv kifejezésére szabadon használhatták a polgárok. Ahorgonnyal díszített kikötőhatósági zászlóval a város hajóit azonosítják.
Minden kerületet egy korlátozott hatalmú úgynevezett kerületi gyűlés(Bezirkversammlung) vezet. A kerületi gyűlések kerületi parlamentként működnek. A kerület alatti közigazgatási szint a városrész(Stadtteil), amelyekből 104 található a városban. A városrészeket a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés és a közigazgatás egyszerűsítése végett úgynevezett „helyi hivatalok”(Ortsamt) alá osztották. Ezekből 15 található Hamburgban.
A városállam része aWatt-tengerben fekvőScharhörn,Nigehörn ésNeuwerk sziget. Mindhárom sziget Hamburg központi kerületéhez tartozik, távolsága a várostól mintegy 100 kilométer.
Hamburg Németország önállótartományaként önállóan dönthet a város oktatási struktúrájának kialakításáról. Az oktatási rendszer jelenleg négyosztatú. A legalsó oktatási szint az „elemi szint”(Elementarstufe), amelybe a bölcsődék, óvodák és az iskolára felkészítő intézmények(Vorschule) tartoznak, és a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan nem kötelező részei az oktatási rendszernek. A gyermekek hatéves korukban kerülnek az úgynevezett „első szintű” iskola (Primärstufe) padjaiba, amely a magyar alsó tagozatnak felel meg. Tízéves korukban a diákok a „másodszintre” (Sekundärstufe) lépnek. A második szinten a felsőoktatásban való részvételre jogosító érettségit adó nyolcosztályos gimnáziumok, a szakmunkás, illetve szakközépiskolai bizonyítványokat adó szakiskolák vannak. A diákoknak 12 éves korukban még választhatnak az iskolatípusok között. A negyedik szinten találhatóak a Hanza-város felsőoktatási intézményei.
A városban 465 iskola található.[44] Ezek között 233 első szintű iskola, 73 gimnázium, 66 szakképző iskola és 14 állami tulajdonú felsőoktatási intézmény található.
A városban üzemel szombati magyar iskola, mely a magyar nyelvet mint származási nyelvet oktatja. Az iskola Hamburg város finanszírozásában működik és célja a magyar mint választható nyelv státusz elérése az iskolarendszerben és ezáltal érettségi tantárgyá válni.[45]
A városban körülbelül 70 000 ember jár főiskolára vagy egyetemre.[44]
Az1919-ben alapított Hamburgi Egyetem(Universität Hamburg; UHH) egyike a legnagyobb német egyetemeknek. Minden évben 39 000 hallgató látogatja, akiknek nagy része Németország határain túlról érkezett. A város második legnagyobb egyeteme a Harburg városrészben működő, 4700 hallgatót oktató Hamburgi Műszaki Egyetem(Technische Universität Hamburg-Harburg). Itt találhatjuk aBundeswehr észak-németországi egyetemét (Helmuth-Schmidt Universität), illetve a vezérkari tiszteket oktató Főtiszti Akadémiát(Führungsakademie der Bundeswehr)
A főiskolák között a 12 000 hallgatót képző Hamburgi Alkalmazott Tudományok Főiskolája a legnagyobb. 6000 hallgatójával az ország egyik legnagyobb magánintézménye a Hamburgi Távfőiskola(HFH Hamburger Fern-Hochschule).
2005-ben a Szenátus az állami tulajdonban álló egyetemeket is tandíjkötelessé tette a nem hamburgi lakosok számára, majd2007 nyarától a hamburgiakra is kiterjesztette atandíjat.[46] A tandíj mértéke 500 euró/szemeszter, amihez további 50 euró adminisztrációs költség járul. A díjszedés hatalmas ellenállásba ütközött a diákság körében. Egyes szakokon a diákok fele önként kiiratkozott, 926 hallgatót pedig adminisztratív úton távolítottak el a díj meg nem fizetése miatt.[47] A Szenátusba2008 áprilisában bekerültZöldek szimbolikus ügynek tekintik atandíj elleni fellépést, így várható a díjfizetési rendszer reformja, illetve teljes eltörlése.[48]
A jelen lévő kutatóintézeteknek köszönhetően a Hanza-város tekintélyes helyet vívott ki magának a nemzetközi tudományos életben. Főképpen a mezőgazdasági,fizikai és a közgazdaságtudományi területen tevékenykedő intézetek központjai telepedtek meg az Elba partján. Ezek közül a jelentősebbek:
Trópusi Betegségek Kutatóintézete(Bernhard-Nocht-Institut für Tropenmedizin) – a német gyarmatok megalapításakor létrehozott intézet napjainkban is 300 munkatársat foglalkoztat Hamburgban ésGhánában[49]
Virológiai és Immunológiai Kísérleti Intézet(Heinrich-Pette-Institut für Experimentelle Virologie und Immunologie)
Erdészeti és Erdőgazdasági Kutatások Szövetségi Hivatala(Bundesforschungsanstalt für Forst- und Holzwirtschaft)
Német Részecskefizikai Kutatóintézet(Deutsches Elektronen-Synchrotron) – az1959-ben alapított Kutatóintézet egy részecskegyorsító laboratóriumot működtet a város déli része alatt. A laboratórium 600 saját és évente 3000 vendégkutatót foglalkoztat[50]
Hamburgi Világgazdasági Archívum
Nemzetközi Gazdaság- és Politikatudományi Intézet(Internationales Institut für Politik und Wirtschaft)
Max Planck Intézet meteorológiai és nemzetközi magánjogi kutatóintézetei (a két részleg összesen 300 kutatót foglalkoztat)
Hamburg gazdasági, közlekedési és szolgáltatási központként messze saját határain túlnyúló hatást fejt ki környezetére és Németország legjelentősebb ipari központjai közé tartozik. 2007-benLondon,Brüsszel ésLuxemburg után a negyedik legnagyobb GDP-vel rendelkező régió volt azEurópai Unióban: a városban az egy főre jutó előállított érték vásárlóerő-egyenértéken az Európai Unió átlagának 192%-a, 47 800 euró/fő volt.[51]
A hamburgiak vásárlóereje országos szinten a második helyen állHessen tartomány mögött. A nagyvárosok között is csakMajna-Frankfurt ésMünchen lakóinak vásárlóereje haladja meg a hamburgiakét.[52]
A városi kikötő ma Németország legnagyobb tengeri kapuja. Áruforgalmát tekintveRotterdam ésAntwerpen után Európa harmadik, míg a gyorsan növekvő konténerforgalmat tekintve második legnagyobb kikötője. A konténerforgalmat tovább bővítik, Hamburgban működik a világ legmodernebb, teljesen automatizált konténerkikötője, a2003-ban megnyílt Altenwerder terminál.2007-ben 140 millió tonna árut rakodtak át a város rakpartjain. A kikötő 68 000 embernek ad munkát, a környező területeken 154 000 állás függ a kikötőgazdaságtól. Hamburg úgynevezett általános kikötő, ahol bármely áruféleséget ki lehet rakodni.
HamburgBerlint is megelőzveNémetország legnagyobb médiaközpontja. Rádió- és televízióadók, kiadóvállalatok, tartalomszolgáltatók és országos televíziók hírszerkesztőségei telepedtek le a városban. Napjainkban több mint 17 000 médiában érdekelt cég 130 000 álláshelyet biztosít a tartományi határokon belül.[53] A város tudatos stratégiát követve, kedvezményekkel és szolgáltatásokkal csábítja a médiapiac szereplőit, akik évente 25 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le.[53]
Amásodik világháború után a nyugatnémet sajtó zászlóshajói választották székhelyüknek azElba-parti nagyvárost.1946 óta Hamburg a székhelye aDie Zeit című liberális hetilapnak, a baloldaliDer Spiegelnek ésSternnek, illetve a feltörekvőFocusnak. A napilapok közül a legnagyobbak közé számít az Abendblatt és2008.március 19-éig itt volt a legnagyobb németbulvárlap, a BILD szerkesztősége is.[54]
Hamburg az egykoriNSZK legnagyobb városa, így minden német közszolgálati televízió képviseletet nyitott a városban. AzARD esti hírműsorait sugározza a helyi stúdiójából, míg aZDF tartományi stúdiót tart fenn, ahol a környék számára készítenek magazinműsorokat. Az északi országrész számára alapított közszolgálati televízió azNDR. Az NDR az északi tartományi televíziók műsorait gyűjti ésHamburg Journal címen saját műsort is készít a város lakói számára. A kereskedelmi televíziók közül azRTL van jelen saját stúdióval.
A rádióadók között sokáig a magántulajdonban álló Radio Hamburg vezette a hallgatottsági listákat, ám2007 februárja óta a közszolgálati NDR tört az élre. Az NDR a főprogram mellett további öt közszolgálati rádióadót is működtet, amelyek a legfontosabb társadalmi rétegek számra szolgáltatnak információkat és zenét. Az NDR-en kívül még hat kereskedelmi és három civilek által működtetett rádióadó székhelye van a városban.
Hamburgipari teljesítménye a metropolisz nagysága ellenére elmarad aRuhr-vidék és más német iparvárosok mögött. A város nagy ipari üzemei többnyire akikötőn át történő exportra termelnek, vagy éppen a kikötőbe behozható olcsó nyersanyag miatt telepedtek le a városállamban.
Hamburgban a hajógyártás a nyolcvanas években hanyatlásnak indult, mára csak két hajógyár működik a Hanza-város határain belül. A nagyobbik a városba érkező teherhajókat javító és szállodahajókat gyártóBlohm & Voss. A nagy hagyományokkal rendelkező üzemnek hételbai dokkja szolgálja ki a hajókat.[55] A kisebbik, 900 főt foglalkoztató Sietas Hajógyár főként aBalti-tengerre szánt kisebbkonténerszállító hajók építésével foglalkozik.[56]
Hagyományosan erős a városban a repülőgépgyártás és -javítás. Németország repülőgépipari dolgozóinak majdnem fele, mintegy 14 000 fő dolgozik Hamburg repülőgépgyáraiban és javítóüzemeiben.[57] Ebből 10 000 főt foglalkoztat azAirbus, amely itt gyártja világ legnagyobb utasszállító gépének, azA380-asnak a főalkatrészeit, amelyeket a kikötőből hajón juttatnak el afranciaországi összeszerelés helyére.[58] A városi repülőtéren működik aLufthansa technikai szolgáltató központja, ahol a repülőgépek felkészítését, javítását és az úgynevezett VIP-repülők átalakítását végzik.[59]
Az autógyárak közül a Daimler 3000 fős üzeme aMercedesek alkatrészeit gyártja az altenwerderi konténerterminál közelében.[60]
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Hamburg tömegközlekedésének fő szereplői aDeutsche Bahn (vonatok ésS-Bahn), a Hamburger Hochbahn AG (metró és busz), a HADAG (hajók) és több magánvasút-társaság. A cégek a tömegközlekedés jobb koordinációja érdekében megalapították a Hamburgi Közlekedési Szövetséget, aHamburger Verkehrsverbundot (HVV). A környező két tartományra is kiterjedő közösségen belül egységes tarifákkal és összehangolt menetrenddel csábítják az utazóközönséget.
Hamburg az ország egyik legfontosabb közúti csomópontja. Autópálya vezetBréma ésLübeck (A1),Kiel ésHannover (A7), illetveBerlin (A24) és több helyen az elővárosok felé is. A város körül csak szakaszokban épült ki az autópályagyűrű. A legszűkebb keresztmetszetet az utakElbán történő átvezetése jelenti. A kikötőben működő alagutak (Régi ésÚj Elba-alagutak), illetve aKöhlbrandbrücke egyre nehezebben képesek csak a növekvő forgalom elvezetésére, ezért a német kormány új elbai átkelőhelyek építését tervezi.
Hamburgban több közlekedési vállalat is közlekedtet autóbuszjáratokat. A buszok a korábban kiterjedtvillamoshálózatot pótolják és a kötöttpályás közlekedési eszközökre hordják rá az utasokat.
A Hanza-város Észak-Németország fő vasúti csomópontja. Itt kereszteződnek az ország közepén futó észak–déli és a tengerpart közelében futó kelet–nyugati vasútvonalak. Nagy sebességre (280 km/h) kiépített vasútvonalak kötik összeBerlinnel ésHannoveren keresztül Dél- és Közép-Németország nagyvárosaival, amelyeken azICE szuperexpressz közlekedik. Kétvágányúvillamosított pálya köti összeKiellel,Flensburggal,Brémával ésBremerhavennel. A város fő vasúti csomópontja az1906.december 6-án megnyílt Főpályaudvar (Hamburg Hauptbahnhof). Az állomáson naponta 450 000 utas száll át. Jelentős vasútállomás még a város nyugati részét kiszolgálóHamburg-Altona vasútállomás, illetve akikötőbeingázó munkásokat fogadóHamburg-Harburg állomás és adammtori állomás. HamburgNémetország egyik legjelentősebb teherforgalmi csomópontja. Magában a városban több teherpályaudvar is található, míg a város déli határában fekvő mascheni teherpályaudvar Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye.
A városi tömegközlekedés legtöbb utast szállító hálózata az S-Bahn, amelyet aDeutsche Bahn hamburgi regionális igazgatósága üzemeltet. Az első városi vonat1907-ben állt üzembe, azóta már négy vonalon indult meg a közlekedés, legutóbb azElba-parti Stade előváros irányába2007.december 7-én. Jelenleg is építés alatt áll a városközpont és a repülőtér közötti vonal. A városközpontba érkezvén az S-Bahn szerelvényei alagutakba futnak be, és földalatti vasútként érintik Hamburg legforgalmasabb csomópontjait. Összesen kilenc földalatti S-Bahn állomás van.
101 kilométer hosszan kígyóznak a Hanza-városban azU-Bahn vonalai. Sok más várossal ellentétben nemcsak a föld alatt, hanem (azElbához közeli szakaszokon ésSt. Pauli városrészben) az utcaszint fölé emelt magasvasútként is jár a metró.1912-ben nyílt meg, ezzel a világ ötödik legrégebbi földalatti vasútja. Naponta 730 000 utast szállít három vonalon. A negyedik metróvonal a2012-től köti majd össze a városközpontot a kikötőben épülő új városrésszel.[61]
Valaha Hamburg rendelkezett a német városok között az egyik legkiterjettebb villamoshálózattal. Az első vonalat1894-ben adták át, a hálózat hossza1909-re 167 km-re növekedett.1955-ben még 19 vonalon szállítottavillamos az utasokat.[62]1958-ban a szenátus a hálózat fokozatos leépítéséről döntött.1978.szeptember 30-án az utolsó hamburgi villamosvonalat is bezárták. Azóta többször is napirendre került új villamoshálózat építése.[63]2001-ben a város meg is rendelte az új villamosvonal terveit, ám a2004-es választások után felálló új kormány elhalasztotta a terv megvalósítását.[64] 2008 áprilisában újabb politikai döntés született, ezúttal a villamos megvalósításáról.[65] Az elképzelések alapján az első vonal 2011 végére készülne el, nagytávon a hálózat összhossza 40 km lenne.
A város saját komptársaságát, a HADAG-ot (HafenDampfschiffahrtsActienGesellschaft)1888-ban alapították. Korábban ez a társaság üzemeltette ahelgolandi kompot és repülőjáratokat, ma már csak a tömegközlekedésben tevékenykedik. Napjainkban 17 modernkomp öt vonalon járja azElba szigeteit.1958-ban még 21,3 millió utas szállt fel a kikötői hajójáratokra, mára ez a szám évi 5,6 millióra csökkent. A HADAG a hamburgi közlekedési szövetség (HVV) tagja. A város legnagyobb hajóállomása aLandungsbrücken, itt lehet a hajókról a metró és az S-Bahn szerelvényeire átszállni, és innen indulnak a számos turistát vonzó kikötőnéző hajótúrák is. A legtávolabbi hajóállomás a városközponttól mindössze félórányi hajóútra a város peremén fekvő Finkenwerder-szigeten van.
Az1911-ben megnyíltFlughafen Hamburg „Helmut Schmidt“,Németország legrégebbi és utasforgalma alapján ötödik legforgalmasabb légikikötője. Az új terminál2005-ös megnyitása óta Európa legmodernebb repterei közé számít,2007-ben 175 000 repülőgép érkezett és indult a Hanza-városból.[66] A repülőtéri terminálok mindössze nyolc kilométernyire találhatók a város központjától;2009-ben volt esedékes a Főpályaudvar és a repülőtér között ingázó S-Bahn vonal megnyitása. Ez alatt zajlott a légikikötő kibővítése, aminek eredményeként 2009 végére szállodák, bevásárlóközpontok és parkolóházak épültek az új terminál közelében.[67]
1664-ben a környéket uralmuk alá hajtódánok megadták Altonának a városi jogállást, hogy a tőlük független Hamburgnak konkurenciát állítsanak. A városi jog vásártartási joggal is járt. Hamburg Szenátusa hevesen ellenkezett, de tehetetlen volt a város nyugati kapui előtt kialakuló vasárnapi piaccal szemben. A vásáron eredetileg csak halat árultak, de a kínálat folyamatosan bővült. AzAltonai Halpiacot a mai napig minden vasárnap reggel 5 és 10 óra között tartják meg aLandungsbrücken és aHalvásárcsarnok környékén.[68]
EgészNémetországban kedveltek a mutatványosokkal, körhintákkal és lacikonyhákkal csábító szabadtéri népünnepélyek, melynek hamburgi változata az évente háromszor megrendezettDómpiac. A 14. században még csak novemberben tartották a dóm körül rendezett vásárt. A rendezvény egyre növekedett, majd a századfordulón St. Pauli városrészben találta meg mai helyét. Amásodik világháború után a novemberi eseményt egy tavaszi és egy nyár közepi vásárral egészítették ki.[69]
1189. május 7-énBarbarossa Frigyes a hamburgi szabadságlevélben rögzítette, hogy vámmentességet adományoz a városba tartó hajóknak Hamburg és azÉszaki-tenger között, ezzel tengeri kikötő alapítását engedélyezte azElba partján. 1889 óta minden év májusában rendezik meg az eseményre emlékező fesztivált akikötő-születésnapot. Az elmaradhatatlan piac mellett kulturális és sportesemények zajlanak, és felvonulnak az Elbán a város hajói is.[70]
HamburgNémetország musicalfővárosa. Itt voltAndrew Lloyd WebberMacskák című musicaljének német ősbemutatója. Az Elba partján felépült Musicalteather a legnépszerűbb darabok nagyszabású bemutatóit rendezi. A hatalmas színházi sátorban egy-egy előadást évekig játszanak. Több apró, musicaleket játszó színház csoportosulSt. Pauli vigalmi negyedében, legismertebbek aSchmidt’s Tivoli és azOperettenhaus. E kis színházak a nagy külföldi klasszikusok szerzeményei mellett több helyi musicalt is sikerrel játszottak éveken át.
Németország első nyilvános operaházát1678.január 2-án Hamburgban nyitották meg. Az első Operaház fából épült, az 1830-as években lebontották és a mai helyén már kőszínházként épült meg az új Operaház. Az új épület alig 100 évig szolgálhatta a közönséget; a második világháborúban több bombatalálat is érte, az épület összeomlott. Helyére az 1960-as években húzták fel a korszakot jellemző beton-üveg palotát, amelyben ma Hamburgi Állami Opera néven várja a közönséget. Az operaház egyike a világ legfelkapottabb operaházainak. Olyan jelentős művészek adtak koncertet falai között, mintLuciano Pavarotti,Maria Callas, de itt kezdődöttPlácido Domingo európai karrierje is.
Carl Heinrich Laeisz hajógazda1901-ben hatalmas összeget adományozott egy „nemes zene otthonául szolgáló épület” létrehozására.[71]1908-ban nyílt meg a nagylelkű mágnás nevét viselő Laeiszhalle, ahol a mai napig kamarazenei és kóruskoncerteket, újabban pedigjazzelőadásokat tartanak. Az épület a Hamburgi Szimfonikusok és az NDR-kórus otthona is. Jelenleg is tervezik a város második nagy zeneházát.
A HafenCity nevű városrészben egy alapítvány kezdeményezésére 2016-ra készült el azElbai Filharmónia(Elbphilharmonie), azzal a céllal, hogy aSydney-i Operaházhoz hasonló jelképe legyen a városnak.
A két nagy állami színház, a Német Színjátszóház(Deutsches Schauspielhaus) és a Thália Színház(Thalia Theater), mellett számtalan apró, magánteátrum is várja látogatóit a városban. AReeperbahnon működikNémetország legkisebb színháza, a mindössze 30 nézőt fogadni képesPiccolo Theater.[72]
Moin! – így üdvözlik egymást Hamburg és környékének lakói reggelente és kora délelőtt. A Moin szó afríz nyelvből került át a németbe. Eredeti jelentése „szép dolog”, tehát az egymást így üdvözlők szép napot kívánnak egymásnak. AMoin! köszönéstMoin, Moin! válasszal illik viszonozni.
Teljesen hamburgi eredetű egy másik városi köszöntés. Az üdvözlés Johann Wilhelm Bentz vízhordótól származik, akitHummel, Hummel! felkiáltással üdvözöltek a 18. században a városlakók. (AHummel német szó dongót jelent; ez volt a vízhordó gúnyneve.) A köszöntésreMors, mors!-szal válaszoló Bentz a városnak oly’ jellegzetes alakja volt, hogy köszönése halála után is megmaradt a városban, és a közbeszéd része napjainkig.
A hamburgi viccek szereplői a dokkmunkásokHein és Fiete, akik a viccfaragók történetei szerint nem tartoznak a Hanza-város legintelligensebb lakói közé. Heinről és Fietéről nevezték el a hamburgi melegek társadalmi szervezetét is. A városban keringő naiv és abszurd viccek főszereplője a 6-8 évesKicsi Erna. Kitalálója Erna Nilsen, aki hamburgi kabarékban lépett fel a kislány történeteivel. Kicsi Erna azonban önálló életre kelt és a viccköltészet népszerűségnek örvendő figurájává vált.
A városnak saját himnusza is van, a Hammonia, amelyet aHamburger SV szurkolói a mérkőzések szünetében énekelnek. Hamburg egyáltalán nem hivatalos, ám városszerte ismert dala az„Auf der Reeperbahn nachts um halb eins” (AReeperbahnon éjjel fél egykor), amely a bohémnegyed éjszakai életét örökíti meg rímbe szedve.[73]
A Hanza-város konyhai tradíciói főként azElbából és azÉszaki-tengerből fogott különféle halakra, illetve a környéken termesztett zöldségekre épülnek. Jelentős hatással voltak a hamburgi háziasszonyokra a kikötőbe nagy mennyiségben behozott fűszerek,trópusi ésszubtrópusi gyümölcsök.
A halételek között a sültlepényhal finkenwerderi módra örvend nagy népszerűségnek. A lepényhalat egy szelet szalonnával, hagymával és a tengerből fogott garnélákkal, fűszerekkel töltik meg, majd serpenyőben szalonnaszeletek társaságában nagy hőmérsékleten kisütik. Köretként zöldségsalátát szolgálnak fel mellé.[74]
Hamburgi specialitás: szalonnás körtés bab
Elképzelhetetlen a hamburgi család karácsonyi vacsorájaponty nélkül. A pontyhalászati szezon minden évben Szent Márton napján (november 11-én) kezdődik. A ponty felszeletelve és sült krumplival kerül az ünnepi asztalokra.
A városban nyáridőben utcai standokon árulják a folyamból kifogott, majd ropogósra megsütött apró halakat.
Nemcsak a tenger és azElba, de a környék terményei is kedveltek. Az egyik jellemző egytálétel aKárpát-medencei emberek számára igencsak furcsának tűnőszalonnás körtés bab. Elkészítéséhez a szalonnát megfőzzük, majd a forró vízhez feldarabolt zöldbabot adunk. A körtéket hámozatlanul, két evőkanál liszt társaságában adjuk hozzá a forrásban lévő leveshez. Főtt krumplival és hideg sörrel tálaljuk.
Hamburg nemzeti itala kétségkívül asör. Már a középkorban is sörfőzdék százai működtek a városban. Hamburgi találmány, hogy a sörfőzéshezkomlót adtak. Akomlóval készítettsör receptje sokáig államtitoknak számított és idegeneknek történő kiszolgáltatásáérthalálbüntetés járt. Ma a város legjelentősebb sörfőzdéje azEurópa-szerte ismertHolsten márkát előállító Holsten Brauerei.
Hamburgban –Európa nagyvárosaihoz hasonlóan – alabdarúgás vonzza a legtöbb nézőt. A város legnagyobb és legsikeresebb csapata az 1919-ben alapítottHamburger SV. A csapat otthona az 51 000 nézőt fogadni képesHSH Nordbank Arena, e stadionban tartották a2006-os labdarúgó-világbajnokság több meccsét. A Hamburger SV hétszer nyerte meg a német bajnokságot és háromszor a német kupát. Legnagyobb sikereik azonban a Bajnokcsapatok Európa Kupájának (azBajnokok Ligája elődje)1982-es, illetve aKupagyőztesek Európa-kupájának1977-es elhódítása. A csapat sokáig az élvonalban játszott, majd a 2017–18-as szezon óta aBundesliga II-ben játszik.
Hamburg kisebbik csapata azFC St. Pauli. ABundesligában már hét idényt eltöltött csapat jelenleg a Bundesliga II-ben játszik. A csapat otthona az átépítés alatt álló Millerntor Stadion.
Hamburg legtöbb nézőt vonzó sporteseményei azonban nem a stadionokban, hanem magának a városnak az utcáin zajlanak. A Hanza-város évente ismétlődő és világhírű kerékpáros eseménye a Cyclassics nevű kerékpárverseny. Az UIC versenynaptárába illeszkedő versenyen a profik mellett – külön versenyszámként – amatőrök és rövidebb távokat vállaló kerékpárbarátok is indulhatnak.[75]1985 óta minden év áprilisában rendezik meg a Hamburgi Maratont. AKöhlbrandbrückével nehezített távot 2007-ben 23 000 sportember teljesítette.[76]
2007. szeptember 1-én és 2-án atriatlon világbajnokság részeként rendezték meg a hagyományos Hamburg City Man nevű triatlonversenyt. Az évente ismétlődő versenyen ma már 8000-nél több atléta indul, így ez az ország legnagyobb triatloneseménye.[77]
ANeuwerk-sziget, 100 kilométernyire a várostól Hamburg-Mitte kerület része.[79]
Hamburgon halad át a 10. keletihosszúsági kör, amelyet a Kennedy-hídon meg is jelöltek.[80]
A HT 16 (teljes nevén:Die Hamburger Turnerschaft von 1816 r. V) a világ legidősebb ma is működő sportegylete. Az1816-ban alapított egyesületnek napjainkban 6000 tagja van.[81]
A kikötőben fekvő 300 hektárosMoldauhafenCsehországexklávéja.1919-ben aversailles-i szerződésben a győztesantanthatalmak rögzítették, hogy Csehszlovákia területhez jut a hamburgi és astettini kikötökben. A Moldauhafent1929-ben 99 évre bérelte kiCsehszlovákia, tehát2028-ig birtokolja a rakpartokat. A Moldauhafen területén kötöttek kiCsehszlovákia tengeri hajói, és itt rakodták át az árut aPrága felé induló belvízi uszályokra.1993-banCsehország örökölte meg a kikötőt, ám annak forgalma visszaesett.Németország a megnövekedett kamionforgalom miatt szorgalmazza azelbai áruszállítás újraélesztését és a cseh területen fekvő kikötő jobb kihasználását.[82][83]
↑Német nyelven:ZOLLFREIHEIT FÜR IHRE SCHIFFE AUF DER ELBE VON DER STADT BIS AN DIE NORDSEEA kikötő története; A Hafengeburtstag honlapja; Elérés: 2008. április 21.
↑www.statistik-nord.deArchiválva2007. október 21-i dátummal aWayback Machine-ben A Hamburg-Schleswig-Holsteini Statisztikai Hivatal honlapja; a külföldi lakosok összeírása, Elérés: 2008. január 16.
↑A CDU nyert kormányalakítási jogot, de sem a SPD-t sem a Zöldeket nem tudta koalícióra bírni. 5 hónapnyi sikertelen tárgyalás után a CDU visszaadta a kormányalakítás jogát, új választásokat írtak ki.
↑A CDU újabb kormányalakítási kudarca. Több hónapnyi sikertelen tárgyalássorozat után lemondtak a kormányalakításról.
↑Statt Partei; független jelöltek választási szövetsége
↑Kippen CDU und GAL heute die Studiengebühr? "Wenn Hamburg attraktiv für junge Talente werden will, sollte der neue Senat das Geld aus dem Haushalt bereitstellen."; az Abendblatt írása, 2008. április 4.; Elérés: 2008. április 19.
