Ez a lap egy ellenőrzött változata
Ahallstatti kultúra nevét afelső-ausztriaiHallstatt településről kapta, melynek közelében a 19. század közepén több mint 900 koravaskori (i. e. 750–450 körüli időszak) sírt tártak fel. A régészeti kultúrkörNyugat-Franciaországtól aDunántúlig terjedt, azurnamezős kultúrából fejlődött ki, és elsőként használt tömegesen vasfegyvereket és -eszközöket. Kapcsolatban állt a dél-franciaországi görög gyarmatvárosokkal és azetruszkokkal. Arisztokráciája hegyormokon vagy meredek dombokon létrehozott nagy kiterjedésű településeken, 8-10 méter magas faszerkezetű földsáncokkal megerődítettvárakban élt. Halottaikat kamrasírokba temették, a férfiak mellé vasból készült fegyvereiket, gyakran lovukat és kocsijukat helyezték. Etnikailag a proto-keltákkal és a keltákkal azonosítja őket a történettudomány.
Az urnamezős kultúrából kifejlődött hallstatti kultúra jellemzőiben két területre különíthető el. A nyugati Hallstatt-kör a mai Közép-Franciaországtól Északnyugat-Ausztriáig, illetveCsehországig terjedt. Ezen a területen élőket tartják a késői vaskorkelta népessége őseinek, akiknek az anyagi kultúrájára a görög és etruszk kapcsolat nagy hatást gyakorolt. A keleti Hallstatt-körSzlovákia, Kelet-Ausztria,Szlovénia és a Dunántúl területén volt fellelhető. A vasolvasztás és –feldolgozás új technológiának számított Közép-Európában, de még használatban maradtak a bronzból készült fegyverek és ékszerek is. A főbb magyarországi lelőhelyek:Százhalombatta,Süttő,Várhely/Burgstall (Sopron),Sághegy,Vaskeresztes, és aPécs mellettiJakab-hegyen.
A kultúrkör fegyverzetéhez vasból készített rövid tőrök, kardok, kések, balták, lándzsák, nyílhegyek és sisakok tartoztak. A fellelt bronz ékszerek közül a fibulák a leggyakoribbak, melyek itáliai hatásokat is mutatnak. A bronz edényeken geometrikus formák, növényi és emberalakok találhatók, melyek alapján a vaskori kultúra mindennapi életének eseményeire lehet következtetni.
A halottakat nagy kamrasírokba temették, melyeket 3-4 méter magas halmok alatt kőből vagy fából építettek. A gazdag sírmellékletek – fegyvereket, lovakat, sőt néhol díszes kocsik bronz alkatrészeit is találtak a sírokban – arról tanúskodnak, hogy a hallstatti-kultúra embere hitt a túlvilági életben. AVillingen-Schwenningen mellettiMagdalenenbergKözép-Európa legnagyobb halomsírja, melyben a fejedelem sírkamrája mellett 133 másik sír is található. Ezekbe valószínűleg a fejedelmi család más tagjai és kíséretük került. A teljes temetkezés mellett a hamvasztás is létezett. A kultúra köznépe urnatemetőkbe került, szegényes sírmelléklettel. A württembergiHirschlandennél találtak egy monumentális plasztikát, egyikét a kultúra ritka síremlékeinek, ami a kelták kötődését bizonyítja a mediterrán világhoz.
Az új technológia – a vaskohászat – hatalmas fellendülést hozott a termelésben és a kereskedelemben, ami a társadalom rohamos differenciálódását okozta. Az uralkodó réteg a hosszú vaskarddal, lóról vagy harci szekérről küzdő katonai arisztokrácia volt. A fejedelmek életszínvonalát a görög és etruszk bronzedények, ékszerek, az attikai kerámia és boros amforák használata jellemezte. Lakóhelyük megerősített fejedelmi központokban valamilyen földrajzi magaslaton épült, melynek lábánál élt a köznép.
