Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ezt a szócikketát kellene olvasni, ellenőrizni a szöveghelyesírását ésnyelvhelyességét, a tulajdonnevekátírását. Esetleges további megjegyzések avitalapon. |
 | Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Bagos (egyértelműsítő lap) |
| Hajdúbagos | |||
 | |||
| Hajdúbagos egykori vasúti megállóhelyének felvételi épülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Lukács Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4273 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1938 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,44 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 23′ 34″,k. h. 21° 39′ 55″47.392680555556,21.66518888888947.392681°N 21.665189°EKoordináták:é. sz. 47° 23′ 34″,k. h. 21° 39′ 55″47.392680555556,21.66518888888947.392681°N 21.665189°E | |||
  Hajdúbagos Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén | |||
| Hajdúbagos weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazHajdúbagos témájú médiaállományokat. | |||
HajdúbagosközségHajdú-Bihar vármegyében, aDerecskei járásban.
A vármegye középső részén fekszik, a megyeszékhelytől,Debrecentől dél-délkeleti irányban. A szomszédos települések: észak felől Debrecen, kelet felőlHosszúpályi, dél felőlKonyár, délnyugat felőlDerecske, nyugat felőlSáránd, északnyugat felől pedigMikepércs.
A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Sáránd-Létavértes közti4809-es út, amely elhalad a belterületének északi részén. Központjába azonban csak a 48 104-es számú mellékúton lehet eljutni.
Az ország távolabbi részei felől legegyszerűbben a47-es útról érhető el, sárándi letéréssel.
A hazai vasútvonalak közül aMÁV 107-es számúSáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de itt2009. december 12-én megszűnt a forgalom. A vasútnak egy megállási pontja volt a határai között, Hajdúbagos megállóhely, a belterülettől kissé északra.
Hajdúbagos már a13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és aBagossy család kizárólagos birtoka volt.1347-benNagy- ésKisbagos néven szerepelt. Az ősiSzatmár vármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia, Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyerte meg királyi adományul. A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokatBihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:
ŐseAndrás a 13. század közepén, ennek fia:Ördög Simon (1268-88), fiai:Péter (1288-91) ésÖrdög András (1291-1325).
Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.
Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.
1430 táján azálmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de aBagossyaknak is megmaradt a falu egy része. EkkorCsirebagos néven is nevezték.1480 aChyre ésBagossy családokon kívül aKállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még ahenczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.
1514-benBajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még aSzepesi és aBornemisza családoknak is volt itt része.
1603-banBagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.
1608-banBáthory Gábor fejedelem szabadalmakat adottHajdúbagos lakosainak, és a település ahajdúvárosok közé tartozott.
1630-1650 ordinális (református egyház)
1696: vármegyei gyűlés Bagoson
1735. április 13.Esterházy Antalnak adományozva
1735-ben a hercegEsterházy család tulajdonába került, a20. század elején pedigMiskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.
A településhez tartozottSebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.
A településtől északnyugatra az úgynevezett Darabos-part nyugati végében az 1930-as években neolitikumi telepet tártak fel a debreceni Déry Múzeum régészei.
Bocskai idején aborsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.
ARákóczi-szabadságharc leverésével aSzatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik aCommissio Systematica bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása.
Adózók Bagoson1715-ben:
Az1720. évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első, teljesnek tekinthető összeírása a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze:
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | L. Szabó Lajos | független[3] |
| 1994–1998 | Szabó Lajos | független[4] |
| 1998–2002 | független[5] | |
| 2002–2006 | független[6] | |
| 2006–2008 | Istenes Gyula | független[7] |
| 2008–2010 | Gyenge István | Fidesz[8] |
| 2010–2014 | Szabó Lukács Imre | független[9] |
| 2014–2019 | független[10] | |
| 2019–2024 | független[11] | |
| 2024– | független[1] | |
A településen2008.április 13-án időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A lakosok száma a 20. század első felében növekvő tendenciát mutatott, majd 1949-1990 között számottevően csökkent, ám azóta ismét lakosságszám-gyarapodás figyelhető meg.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1996 | 1966 | 1989 | 1927 | 1963 | 1938 | 1938 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 80%-amagyar, 20%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,7%, református 47,6%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 27% (16,4% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak, szlovénnek és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt református, 4% római katolikus, 1,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 24,3% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[15]
Hajdúbagos számosvédett természeti értékkel rendelkezik:
