Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Hajós | |||
 | |||
| Hajóshoz tartozikEurópa legnagyobb összefüggő pincefaluja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Alföldi Albert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6344 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2684 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 89,92 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 23′ 56″,k. h. 19° 07′ 12″46.398888888889,19.1246.398889°N 19.120000°EKoordináták:é. sz. 46° 23′ 56″,k. h. 19° 07′ 12″46.398888888889,19.1246.398889°N 19.120000°E | |||
  Hajós Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén | |||
| Hajós weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazHajós témájú médiaállományokat. | |||
Hajós (németül:Hajosch) városBács-Kiskun vármegyében, aKalocsai járásban.
Hajós Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén helyezkedik el,Kalocsától délkeleti irányban 20,Bajától északkeleti irányban 30 kilométerre. Közigazgatási területe 8990hektár, ebből 289 hektárnyi belterület.
A települési szomszédai észak felőlHomokmégy, északkelet felőlCsászártöltés, kelet felőlKéleshalom, délkelet felőlBorota, dél felőlÉrsekhalma, délnyugat felőlNemesnádudvar, nyugat felőlDusnok, északnyugat felől pedigMiske.
Közigazgatási területén áthalad aKecskemét ésBaja térségét összekötő54-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központján azonban, annak főutcájaként csak az5312-es út húzódik végig; határszélét emellett északon érinti még az5313-as út is.
Évszázadokig akalocsai érsekség uradalmához tartozott. Atörökök kiűzése után már az 1720-as évekbensváb családokkal népesítették be. Ekkoriban mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Ezeket a német szigeteket, amelyek a környék nemzetiségét jellemezték, a történelem szétrobbantotta. Hajós lakossága amásodik világháború után bárki lett telepítve,[3] sokan tértek haza. Hajóst ma nevezhetjük kétnyelvű községnek is. A település 1970 óta volt nagyközség,városi rangot ismét 2008. július 1-jén kapott.
Németül a település neveHajosch,horvátul két alakban fordul elő: afelsőszentiváni horvátokAjošnak, adusnokihorvátokAjuošnak hívták.[4]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3115 | 3079 | 2844 | 2783 | 2736 | 2700 | 2700 | 2684 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A2001-es népszámlálás adatai szerint a város legnagyobb kisebbsége anémet, mely a lakosság 27,5%-át tette ki.
A2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-amagyarnak, 2%cigánynak, 0,4%horvátnak, 47%németnek mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt:római katolikus 73,8%,református 2,2%,evangélikus 0,4%,görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,4% (19,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 32,3% németnek, 1,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1% szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 2,5% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[14]
Hajós város büszkesége a mintegy 1300 présházból állóPincefalu. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb ilyen a maga nemében.[forrás?] A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híres jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Jellemző fajták acabernet sauvignon, akékfrankos, akadarka, aszürkebarát és acserszegi fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal. Az 1980-as évek óta sok pincét átalakítottak vendégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan. A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Orbán-napi Borünnep, aminek kulturális programjai sok ezer érdeklődőt vonzanak.
A település történelmi központja a Köztársaság tér, amelynek itt felsorolt épületei kisvárosias hangulatot árasztanak:
Féltett kincse Mária Terézia és férje, valamint szülei életnagyságú, egész alakos portréja, egy németalföldi mester munkái.
A városháza a központtól kb. 300 m-re emelkedik a gyönyörűen parkosított széles, osztott pályás úttestű Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben 10 800 forint közadakozásból építtették a falu akkori lakói.Az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély szomszédságában található. Eredetileg is elemi iskolának épült, 1910-ben. Az iskola felső tagozatának épületei 1964-ben és 1978-ban készültek el.A napköziotthonos óvoda 1957 óta működik jelenlegi épületében.A művelődési ház belső tere sok ember csodálatát kiváltja eklektikus kialakításával. A volt szocialista design a kilencvenes évek elején adta át a helyét a mainak.
A Kunsági és a Hajós-Bajai borvidék hazánk legnagyobb kiterjedésű szőlős területe. Hamvas Béla így írt az ottani borokról: „...az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemecskékkel telik meg, s ezek a szemecskék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút.”
Orbán napi borünnep: A hajósi Orbán-napi Borünnep a sváb telepesek kulturális és gasztronómiai hagyományait felelevenítő esemény varázslatos környezetben, az Európában is ritkaságnak számító, 1200 pincéből álló Hajósi Pincefaluban várja a látogatókat.[15]
Pincenyitogatók: 2012 decemberében a Vintegro Pinceszövetség tagjai útjára indították az azóta már egész éves rendezvénysorozattá fejlődött szervezett borkóstolót. Ennek lényege, hogy tavasszal, nyáron, összel és télen is legyen lehetősége a borkedvelő közönségnek megkóstolni a hajósi borokat a termelők présházaiban, pincéiben. Ilyenkor 15-25 borász kinyitja a borospincéjét és hagyományos hajósi harapnivalókkal kiegészítve kínálja borait a vendégeknek. Ezek a rendezvények a Tavaszi, a Nyári, a Szüreti, a Tökös és az Adventi Pincenyitogató.
A Sváb Sarok és Hajós között Felső-Bácska löszös nyugati peremvidékeKecel ésBaja között több mint 40 km hosszan helyenként meredek letöréssel kíséri a Duna-völgyet. A magas part lábánál különleges, vízgazdag sáv nyújtózik. Ennek legértékesebb része, aCsászártöltés közelében fekvő Vörös-mocsár természetvédelmi terület. A tőzegbányászat által korábban kialakult nyílt vizeket a természet gyors ütemben hódítja vissza, hogy a mocsár újra eredeti arcát mutassa. Itt élő különleges, honos madarak:függőcinege, nagyhangú nádi rigó,kékbegy,nádi tücsökmadár,guvat,pettyes vízicsibe,vízityúk,récefélék,vöcsök-alkatúak,gémfélék. Császártöltési ökoturisztikai objektumok: Vörös-mocsár tanösvény, Szálas Béla kilátó, Ősi ösvény sétaút.[15]
Cibl tankid és savanyú leves: A Sváb Sarokban, azaz Császártöltésen, Érsekhalmán, Hajóson és Nemesnádudvaron élők felmenői Ulm környékéről érkeztek a Dunán a XVIII. században. Tőlük erednek a német hagyományok, a nyelv és a különleges ízvilágú sváb ételek, melyek meghatározzák a helyi konyhát. Ide tartozik többek között a „cibl tankid”, melynek készítése során hagymát és szalonnát pirítanak, majd tejföllel behabarják és krumpligombóccal tálalják. Jellegzetes sváb étel továbbá a savanyú leves, amely egy gyors rántott leves tojással és pár csepp ecettel megbolondítva.[15]
AKalocsai járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
