Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | A „Hősök tere” lehetséges további jelentéseiről lásd:Hősök tere (egyértelműsítő lap). |
| Hősök tere | |
| Világörökség | |
 | |
| AMillenniumi emlékmű a Hősök terén | |
| Adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 2001 |
| Elhelyezkedése | |
  Hősök tere Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 30′ 54″,k. h. 19° 04′ 40″47.515,19.07777777777847.515000°N 19.077778°EKoordináták:é. sz. 47° 30′ 54″,k. h. 19° 04′ 40″47.515,19.07777777777847.515000°N 19.077778°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazHősök tere témájú médiaállományokat. | |
AHősök tereBudapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere aXIV. kerületben, itt található aMillenniumi emlékmű. A Hősök tere az előtte fekvőAndrássy úttal együtt a világörökség része.
AzAndrássy út tengelyében, aVárosliget nyugati oldalánál fekszik. Az Andrássy út abelvárossal köti összeTerézvárost átszelve.
Határai:Millenniumi emlékmű,Szépművészeti Múzeum,Műcsarnok,Dózsa György út 37. és 39.
Közvetlen a tér alatt fut az M1-es metróvonal, aminek aHősök tere állomása a tér nyugati felében található.
Az Andrássy út végén1894-ben még egyYbl Miklós által tervezett ivókút állt. Ahévizes kutatZsigmondy Vilmos kezdte fúrni. A fúrás helyét a mai Hősök terén lévő, az Árpád fejedelem lovas szobra előtti területen jelölték ki. „A munkához szükséges fúrház, gép és kazán felállítása után, melyet az akna mélyítése és iránycső beépítése követett, a tulajdonképpeni fúrás 1868. november 15-én kezdődött."[1] Végül1877.június 4-én talált rá a 74 fokos hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek. 1884-ben lebontották és helyette megint csak Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű,balusztrádos korláttal keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról lépcső vezetett fel.
A kutat ma aHősök emlékköve mögötti fémlap rejti, rajta a felirat „E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21‑én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését.”[2] Az1880-as évek elején jött létre a fürdő. A mai fürdő épületét 1913. június 16-án adták át és az egyszerű Artézi-fürdőrőlSzéchenyi fürdőre nevezték át.[3] A fürdő második kútját 1936-ban fúrtákPávai-Vajna Ferenc vezetésével. Ekkor az 1240 méter mély kútból Európa legmelegebb, 77 °C hőmérsékleteű hévízforrása tört fel.[4]
 | Bővebben:Millenniumi emlékmű |
1895-ben megszületett a döntés, hogy aSzéchenyi-hegyre felköltöztetett Gloriette helyén egymillenniumi emlékművet, egyNemzeti pantheont kell építeni.Wekerle Sándor miniszterelnökZala György szobrászt ésSchickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak1905 és1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 magyar uralkodó szobra állt az emlékműben.
ATanácsköztársaság alatt,1919.május 1-jén az egész építményt vörös drapériával takarták le,Gábriel arkangyal szobrátobeliszkké alakították, és eléjeMarx 7 méteresgipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd,III. Károly,Mária Terézia,II. Lipót ésFerenc József) szobrát kiemelték ésVignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár ún.proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül)1926-ra készült el.
A monumentális mű amagyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezi.
1929-ben helyezték el a téren aHősök emlékkövét (akkoriban „Nemzeti Hősök Országos Emlékköve” volt a neve), amelyet már 1917 óta terveztek felállítani a első világháborúsMagyar hősök emlékünnepe méltó jelképeként.[5] A hosszas pályáztatás és pénzhiány miatt végül egy egyszerű kőtömb került a tér közepére, a Gloriette korábbi helyére, amit Horthy Miklós kormányzó javasolt. AzI. András magyar királyszarkofágjára emlékeztető emlékkövetLechner Jenő készítette: 6,5 méter hosszú, 3 méter széles és 1,3 méter magas volt, budakalászi mészkőből készült, a tetején kereszttel, az Andrássy út felé néző lapján az „1914–1918”, míg az Árpád vezér szobra felé nézőn „AZ EZERÉVES HATÁROKÉRT” felirattal. Bár a kőtömb egy félkörben lesüllyesztett keretben került a térre,Zala György szobrász szerint, az kitakarta Árpád vezér szobrát, és stílusában sem tartotta odaillőnek. Az emlékkövet a Millenniumi emlékművel egyszerre avatták fel 1929. május 26-án, a Magyar hősök emlékünnepén.[6]
A teret1932-ben nevezték el „Hősök terének”. Ekkor még virágágyások díszítették, de a 34.Eucharisztikus világkongresszusra (1938) készülve lekövezték, és az Árpád vezér szobor előtti rész díszburkolatot kapott a ma is látható motívumokkal, kb. 20 méter szélességben a tér széléig (ezt később megváltoztatták, más motívumok kerültek a helyére, 1958/1959-ben, és végül csak a teljes tér díszburkolásakor állították vissza az eredetit, 1980 körül).[7][8]
Amásodik világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott,II. Lipót szobra teljesen megsemmisült,Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt. Az emlékkő is megsérült, de azt politikai okok miatt távolították el 1951-ben.
Akommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen a korabeli politikai nézeteknek. ARákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt.[9] Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrait cserélték le: I. Ferdinánd helyettBocskai István, III. Károly helyettBethlen Gábor, Mária Terézia helyettThököly Imre, II. Lipót helyettII. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedigKossuth Lajos szobra került ki. A lecserélt szobrok aBudapesti Történeti MúzeumKiscelli Múzeumának raktárába kerültek, majd onnanSülysápra szállították.2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária Terézia szobrot aSzépművészeti Múzeumban helyezték el,2011-benGödöllőre, akastély kertjébe szállították a Barokk Évben. 2006-banFerenc József,III. Károly, ésI. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.[10]
A Hősök tere gyakori helyszíne a tömegrendezvényeknek, tüntetéseknek és a politikai nagygyűléseknek.
1989.június 16-án itt zajlottNagy Imre és mártírtársaiújratemetés előtti felravatalozása.1991.augusztus 20-án SzentII. János Pál pápaszentmisét pontifikált a téren, amelyen kb. 200 000 ember vett részt.2008 óta itt tartják évente aNemzeti Vágtát.2021 szeptemberében ismét Magyarország adott otthont az52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, amelynek egyik fő helyszíne a Hősök tere volt. Aszeptember 12-én tartott zárómisétFerenc pápa celebrálta.
A tér közepén áll aMillenniumi emlékmű, a 36 méter magas oszlop tetejénGábriel arkangyallal, a talapzaton a hét vezér lovasszobraiÁrpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (hátulról előre)Tétény,Ond,Kond, jobbra pedig (hátulról előre)Tas,Huba,Előd. Mindegyik bronzszoborZala György alkotása.[11]
A központi oszlop és szoborcsoport mögött két oszlopcsarnok (kolonnád) található. A bal oldali oszlopcsarnok szobrai (balról jobbra):
A jobb oldali oszlopcsarnok szobrai (balról jobbra):
A kolonnádok szobrai alatt egy-egy dombormű mutat be egy fontos eseményt az adott történelmi alak életéből.
Az oszlopcsarnokok tetején allegorikus figurák láthatók. A bal oldali kolonnád tetején az Andrássy út felé néz aMunka és Jólét szobra, a másik végén pedig aHáború lovas kocsija. A jobb oldali oszlopcsarnokon az Andrássy út felé aTudás és aDicsőség alakja, a másik végén, aHáborúval szemben pedig aBéke lovas kocsija áll. A bronzszobrok alkotója szintén Zala György.[11]
A hatalmas tér három fő eleme az1896-ban épültMűcsarnok,Magyarországon az utolsó,eklektikus stílusban épült,1906 decemberében átadottSzépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötőMillenniumi emlékmű – mindhármatSchickedanz Albert tervezte, a múzeumokatHerzog Fülöp Ferenccel közösen.
 | Természeti |
|  |
|---|---|---|---|
| Kulturális | |||
| Javasolt |
| ||
