| Hüvelyesek |
|---|
| Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen |
 |
| Rendszertani besorolás |
|---|
|
| Családok |
|---|
|
| Hivatkozások |
|---|
|
| Más rendszerezések |
|---|
legközelebbi felsőbb taxon: Alosztály alsóbb taxonok: legközelebbi felsőbb taxon: Főrend alsóbb taxonok: legközelebbi felsőbb taxon: Főrend alsóbb taxonok: legközelebbi felsőbb taxon: Főrend alsóbb taxonok: legközelebbi felsőbb taxon: Ágazat alsóbb taxonok: legközelebbi felsőbb taxon: alsóbb taxonok: |
Ahüvelyesek(Fabales) avalódi kétszikűek egy rendje. AzAPG több családdal, illetve renddel bővítette a hagyományosan aRosidae alosztályba soroltrendet. Az így kiegészültklád adja avalódi kétszikűek fajainak majd' tíz százalékát; fejlődésük mintegy 94–89 millió éve különült el. Legjellegzetesebb családjuk apillangósvirágúaké(Fabaceae).
A rendmonofiletikusságát azrbcL-szekvenciák vizsgálata erősen támogatja; egyéb szünapomorfiák az edények és az embrió tulajdonságaiban találhatók.Közös jellegzetességük az egyetlen termőlevélből fejlődő és két kopáccsal nyíló hüvelytermés, ám ennek alakja igen változatos lehet.Magvaik nem azendospermiumban, hanem szikleveleikben raktároznak sok tartalék tápanyagot (zsírt, szénhidrátokat, fehérjéket). A maghéj gyakran nagyon kemény, vízzáró, ezért a magvak sokáig életképesek.
Gyökereiken gyakran ún. rhizobiumokat (szimbionta nitrogénmegkötőbaktériumokat) találunk.
A növényeklevelei pálhásak, általában párosan vagy páratlanul összetettek, gyakori a levélmódosulat (levélkacs, levéltövis stb.).
Virágaikaktinomorfból alevezetettebbtaxonok felé haladva fokozatosanzigomorffá alakulnak. Porzószálaik szabadon állnak vagy egy-két falkába nőttek össze. Virágaikat többnyire rovarokporozzák be, egyes fajaikatmadarak, másokat pedigdenevérek.
Mintegy 13 000fajuk közül sok a kultúrnövény – étkezési, takarmány- és ipari növények egyaránt. A rhizobiumoknak köszönhetően a legtöbb vetésforgó lényegi elemei. A hüvelyeseké a növények gazdaságilag (aperjevirágúak után) második legjelentősebb csoportja.
A Földön mindenfelé megtaláljuk őket a trópusoktól a sarkvidékekig, az örökzöld esőerdőktől a sztyeppekig és a sivatagokig – életformájuk ennek megfelelően fölöttébb változatos. Számos fajuk toxikus hatású fehérjéket, ún. lektineket is tartalmaz.
Ahüvelyesek rendje régóta arózsavirágúak rendjével közeli rokon rendként van meghatározva, aPolygalaceae (Cronquist rendszerébenPolygalales rend aRosidae alosztályban), aSurianaceae és aQuillajaceae (Tahtadzsjánnál aRosales rendben) családok szintén.
AzAPG II rendszerezés a rendet avalódi kétszikűekeurosid Ikládjában helyezi el a következő családokkal:
AFabaceae család valójában a Cronquist általFabales-ként meghatározott renddel azonos.
ACronquist-rendszer a következő családokat sorolja ide:
A rendet az APG IIFabaceae családként definiálja, a benne lévő családokat pedig alcsaládokként.
Soó Rezsőrendszerében aRosidae alosztályba sorolja aFabales rendet aMimosaceae,Caesalpiniaceae ésPapilionaceae családokkal,Tahtadzsjánhoz hasonlóan, aki csak aFabaceae családot sorolja a rendbe.
