Aburmaijapán hadifogolytáborban Nicholson brit ezredes azt követeli a Saito ezredestől, a japán táborparancsnoktól, hogy a fogvatartók bánjanak tisztességesen embereivel, akiket aBurma-vasút építésén dolgoztatnak. Konfliktusokat és fizikai szenvedést is vállal ezért. Saito ezredes végül enged és javítja a fogoly brit katonák életkörülményeit. Cserébe Nicholson ezredes megszervezi, hogy emberei minőségi munkát végezve felépítsék a vasúti hidat az ellenség számára. Közben a táborból korábban megszökött amerikai Shears hadnagybrit katonák kíséretében elindul, hogy felrobbantsa a hidat. A tábor két részre szakad, az egyik fél építene, a másik fél rombolna. A híd az eredeti helytől távolabb elkészül, a kommandósok nagy nehézségek árán elérik a célterületet, és felszerelik a plasztikbombákat a víz alatt a támpillérekre. Az utolsó pillanatban Nicholson ezredes felfedezi a szabotázst, szembesül a brit kommandósokkal. Az önmagával meghasonlott főtiszt saját bajtársai ellen fordul.
A film egyik legismertebb eleme egy slágerré vált induló (a filmben a katonák által kórusbanfütyülve):
„Colonel Bogey March”;Frank Joseph Ricketts hadnagy alias Kenneth Alford 1914-es szerzeménye, a film világsikerű slágere a United States Coast Guard Band előadásában:
.jpg)
.svg)
.svg){kind=icon}
