Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Hét megvilágosodási tényező

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. február 27.

Pontosságellenőrzött


 
szatipatthána
 
 
erőfeszítés

Alap
 

képesség

erősség
 
tényezők
  
 
ösvényi tényező
 
nézetvita

Ahét megvilágosodási tényező nevepáliulszatta boddzshanga.[1] Kifejlesztésük, gyakorlásuk elvezet a megszabaduláshoz. A hét megvalósulási tényező:

  1. éberség, tudatosság (szati[2])
  2. valóság-vizsgálat, a valóság tanulmányozása (dhamma-vicsaja[3])
  3. erő, állhatatosság (vírja[4])
  4. elragadtatás, öröm (píti[5])
  5. nyugvás, elnyugvás (passzaddhi[6])
  6. összpontosítás (szamádhi[7])
  7. felülemelkedett egykedvűség (upekkha[8])

Páli irodalom

[szerkesztés]

ASzutta-pitaka részét alkotóSzamjutta-nikájában a boddzshangák üdvösségre, világi tényezőkre utalnak, amelyek a megvilágosodásfelé vezetnek. AzAbhidhammában és apáli magyarázószövegekben a boddzshangák inkább a megvilágosodással kapcsolatos természetfeletti tényezőkre utalnak.[9]

Szutta-pitaka

[szerkesztés]

Egy a Szamjutta-nikájában található párbeszéd szerint (címe: "Bhikkhu Sutta" -SN 46.5):

[Bhikkhu:] "Tiszteletreméltó Úr, azt mondják, hogy a 'megvilágosodás tényezői, a megvilágosodás tényezői.' Milyen értelemben mondják, hogy a megvilágosodás tényezői?"
[Buddha:] "Megvilágosodáshoz vezetnek, bhikkhu. Ezért mondják, hogy a megvilágosodás tényezői...."[10]

Abuddhista meditáció közben lehet elmélkedni a hét megvilágosodási tényezőn, illetve azok ellentét párjain: azöt akadály (érzéki vágy, ellenérzés, tompaság és tunyaság, izgatottság és nyugtalanság, kétely).[11] Ezen felül van egy Samjutta-nikája szútra, ami a megvilágosodási tényezők kifejlesztésével foglalkozik. Ezek mellett megjelenik a négy brahma-vihara (szerető kedvesség,együttérzés,együttérző öröm,egykedvűség).[12]

A Szamjutta-nikájában lévő "Tűz párbeszédben" a Buddha kijelenti, hogy a tudatosság mindig hasznos, viszont amikor valakinek a tudata lomha, akkor ki kell fejlesztenie a vizsgálódás, az energia és az öröm megvilágosodási tényezőit. Ha viszont a tudat izgatott, akkor a nyugalom, koncentráció és egykedvűség tényezőit kell fejleszteni. .[13]

A Szamjutta-nikája szerint egyszer, amikor a Buddha nagyon beteg volt, megkérte a tiszteletreméltó Mahacsundát, hogy szavalja el a hét megvilágosodási tényezőt neki. Ezáltal gyógyult meg a Buddha.[14]

Az Abhidhamma és más magyarázó szövegek

[szerkesztés]

AViszuddhimagga szövegeinek egyik része azokat a képességeket tárgyalja, amelyek a megértés eléréséhez és fenntartásához szükségesek(dhjána).Buddhagósza a következőképpen azonosítja be a boddzshangákat:

  • "Erős tudatosságra ... van szükség mindig...."
  • "Amikor lomha a tudata túl laza energiával, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedve a vizsgálódással..." (példáuldhamma-vicsaja, virija, piti).
  • "Amikor a sok energiától túl izgatott a tudata, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedves a nyugalommal..." (példáulpasszaddhi, szamádhi, upekkha).[15]

Meditáció

[szerkesztés]
A megvilágosító tényezők és akadályok kiegyensúlyozása
  • Öröm vagy megszakítás(pīti)
  • Vizsgálódás(dhamma vicsaja)
  • Energia(virija)
lustaság és tunyaság(thina-middha)
tapasztalása esetén
tudatosság visszaszerzése
  • Tudatosság(szati)
a kiegyensúlyozó tényező
  • Relaxáció(passzaddhi)
  • Koncentráció(szamádhi)
  • Egykedvűség(upekkha)
nyugtalanság és aggodalom
tapasztalása esetén
(uddhaccsa-kukkuccsa)
a tudatosság visszanyeréséért

A meditáció során minden bizonnyal mindenki szembekerül azöt akadállyal (páli: pancsa nivaranáni). Ezek közül az egyik a lustaság és tunyaság (páli: thina-middha), amely lelkesedéstől mentes, kicsi vagy semennyi összeszedettségű. A másik a nyughatatlanság és aggodalom (uddhaccsa-kukkuccsa), amely során nem tud megnyugodni a tudat.

A fent említettek alapján, a "Tűz párbeszéd"ben (SN 46.53), ajánlatos örömöt vagy megszakítást, vizsgálódást és energiát alkalmazni amikor lustaságot vagy tunyaságot érzünk. Amennyiben nyughatatlanság vagy aggodalom lép fel lazítást, koncentrációt és egykedvűséget kell gyakorolni. A tudatosság folyamatosan jelen kell hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk figyelni a fizikális és mentális változásokat, amelyek történhetnek üdvös vagy ártó irányban.[13]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. satta bojjhaṅgā
  2. sati
  3. dhamma-vicaya
  4. viriya
  5. pīti
  6. passadhi
  7. samādhi
  8. upekkhā
  9. Bodhi (2000), p. 1499.
  10. Bhikkhu Sutta (SN 46.5), trans. Bodhi (2000), p. 1574. See also Walshe (1985),n. 265.
  11. Van például egy párbeszéd, ami ezeket az ellentétpárokat mutatja be - lásdSzatipatthána-szutta. Több ilyen jellegű összehasonlításhoz - lásdSN 46.31 - 46.40 (Bodhi, 2000, pp. 1501, 1589-94).
  12. SN 46.54, más névenMettaasahagata Sutta (CSCD) vagyMetta Sutta (SLTP) vagyMetta.m Sutta (PTS Feer). Lásd: Bodhi (2000), pp. 1607-11; Walshe (1985),sutta 59, pp. 71-73.
  13. ab"Tűz párbeszéd" (Aggi-szutta,SN 46.53) (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985,sutta 58, pp. 69-70).
  14. Gilana Sutta (SN 46.16)(Piyadassi, 1999;Piyadassi, n.d.).
  15. Buddhagósza & Nyánamoli (1999), pp. 129, 131. Lásd még: SN 46.53 (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985,sutta 58, pp. 69-70).

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Alapok
Buddha
Főbb
fogalmak
Kozmológia
Gyakorlatok
Nirvána
Szerzetesség
Legfőbb
alakok
Szövegek
Irányzatok
Földrészek
és országok
Története
Filozófia
Kultúra
Egyéb
A buddhizmus
és a…
Listák
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hét_megvilágosodási_tényező&oldid=25869374
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp