Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Gyurcsány Ferenc | |
 | |
| 2012-ben | |
| Született | 1961.június 4. (64 éves) Pápa |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Rozs Beatrix Bognár Edina Dobrev Klára(1995–) |
| Gyermekei | öt gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Katolikus Izabella-rend nagykeresztje(2007)[1][2] |
| Aharmadik magyar köztársaság 6.miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2004.szeptember 29.–2009.április 14. | |
| Köztársasági elnök |
|
| Előd | Medgyessy Péter |
| Utód | Bajnai Gordon |
| Aharmadik magyar köztársaság gyermek-, ifjúsági és sportminisztere | |
| Hivatali idő 2003.május 19.–2004.október 4. | |
| Miniszterelnök | Medgyessy Péter |
| Előd | Jánosi György |
| Utód | Göncz Kinga(Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként) |
| AMagyar Szocialista Párt 5. elnöke | |
| Hivatali idő 2007.február 24.–2009.április 5. | |
| Előd | Hiller István |
| Utód | Lendvai Ildikó |
| ADemokratikus Koalíció 1. elnöke | |
| Hivatali idő 2011.október 22.–2025.május 8.[3] | |
| Utód | Molnár Csaba (ügyvezetőként) Dobrev Klára |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | |
| Választókerület | országos lista(2006–) |
 AWikimédia Commons tartalmazGyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Gyurcsány Ferenc (Pápa,1961.június 4. –) magyar politikus és üzletember.2004.szeptember 29-étől2009.április 14-éig aMagyar Köztársaságminiszterelnöke,2006-tól2025-igországgyűlési képviselő,2007-től 2009-ig aMagyar Szocialista Párt,2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[6] majd az abból vezetésével2011-ben alakultDemokratikus Koalíció pártnak az elnöke[7] és frakcióvezetője 2025-ös lemondásáig.
Politikai pályafutását az1980-as években aKISZ-ben kezdte, ahol aKözponti Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a ’90-es években üzleti tevékenységet folytatott.2000-ben belépett az MSZP-be,2003 májusa és 2004 szeptembere között aMedgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.
2004-ben, akormányzati ciklus közepén váltottaMedgyessy Pétert aminiszterelnöki székben. A2006-os parlamenti választáson pártja azSZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. Arendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.
2006.szeptember 17-én nyilvánosságra került amájus 26-ánBalatonőszödön,az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. A beszéd kiszivárogtatása állandósulótüntetésekhez vezetett. Az események miatt az ellenzék a miniszterelnök lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve arendszerváltás óta mért közvélemény-kutatások alapján[8] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.[9][10]
2009.március 21-én bejelentett távozási szándékát követőenáprilis 14-énkonstruktív bizalmatlansági indítvány útjánBajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[11][12]Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utódaLendvai Ildikó lett.[13] Ezután az MSZP-hez köthetőTáncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A2010-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.
Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010.október 22-ével megalakította az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította aDemokratikus Koalíció pártot,[4] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[14]
2012 áprilisában aHír TVplágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán.[15] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok,[16] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[17]
2025. május 8-án bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, lemond aDemokratikus Koalíció és a párt parlamenti frakciójának vezetéséről, valamint országgyűlési képviselő mandátumáról, és nem indul el a2026-os választásokon. Egyúttal bejelentették, hogy elválnakDobrev Klárával.[3]
Felmenői aFelvidék, a maiSzlovákia területéről származnak.[18]
Apai nagyapja, Gyurcsány Géza (1902–1938),nagyatádi magyar királyi pénzügyőri felvigyázó,[19] apai nagyanyja Tamás Margit (1908–1943).[20][21] Az apai nagyapai dédszülei Gyurcsány Ferenc (1878–1913),budapesti dohányjövedéki tiszt,[22] és Hatházy Ilona (1881–1954) voltak.[23][24] Az apai nagyanyai dédszülei Tamás József (1875–1914),nagyatádi hentes,[25] és Szabó Terézia (1878–1966) voltak.[26][27]
Apja, id. Gyurcsány Ferenc (1933–1996) lecsúszott középosztálybeli családból származott, és ötéves korában elveszítette szüleit, miután apja Gyurcsány Géza adósságokba keveredett, és öngyilkos lett1938-ban.[28] Felnőttként rendezetlen életmódot folytatott. Később feltárt dokumentumok tanúsága szerint többször is elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért,[29] alkoholizmusa[30][31] és rendszertelen munkaviszonya nehéz életkörülményeket eredményezett a család számára.
Édesanyja, Varga Katalin (1933–2020) pápai munkáscsalád gyermeke,[32] egy helyi gyárban dolgozott. Az anyai nagyszülei a szombathelyi születésű Varga Pál, pápai bolti szolga és Horváth Mária (1897–1955) pápai szövőgyári munkásnő volt.[33][34] A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérévelPápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészbe, amelyben velük együtt több szegény család is lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkoriban felépült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.
A lakóhelyükhöz tartozó, Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003 ótaTarczy Lajos nevét viseli). Aktívan részt vett az iskolai életben, matematikaversenyen indult, szakkörök tagja volt, illetve sportolt, elsősorbanatlétikázott (a rendszeres futást még miniszterelnöksége alatt is űzte). Hetedik osztályos korában azúttörő-csapattanács elnöke lett. Tanulmányi eredményei jók voltak, osztályfőnöke pedig felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak nyújtott lehetőséget felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába. Középfokú tanulmányait a budapestiELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban kezdhette meg, 1975-ben. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[35] A fővárosban aztán konfliktusa támadt a kollégium igazgatójával a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről, így a neves iskolát el kellett hagynia. A harmadik évet már ismét Pápán kezdte, végül 1979-ben aTürr István Gimnáziumban érettségizett.
Tanulmányait a pécsiJanus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, és 1984-ben főiskolai, majd a Közgazdaságtudományi Karon levelező hallgatóként egyetemi diplomát szerzett (1990).
1981-ben aKommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ főiskolai bizottságának tagja lett. Elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később KISZ-titkárnak is megválasztották, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után jól fizető állást jelentett számára.
1984 és1988 között a KISZPécsi Városi Bizottságának titkára, majd1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, aDemokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a radikálisabb, reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc társával megalakították azÚj nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, majd szinte észrevétlenül szűnt meg. Ezzel jó időre véget ért Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.
1989-benOrbán Viktor így nyilatkozott róla: „Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, ...az a Gyurcsány nevű ember”.[36]
Tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával hivatásszerűen éveken át nem foglalkozott.
1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult megangolul, amit tárgyalási szinten beszél.[37] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett.1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója. Egyik első nagyobb bevétele a korábban a KISZ legnagyobb vállalataként ismertEzermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalatvégelszámolási feladatainak elvégzéséből származott, a cég felívelése pedig aHorn-kormány idejére tehető, amikor a korábbi kapcsolatoknak nagyobb hasznát lehetett venni. Az Altus 1995 novemberében elnyerte az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, aMotim többségét, a vásárláshoz szükséges 705 millió kifizetéséhez pedig attól a Magyar Hitel Banktól vettek fel hitelt, amelynek akkori elnöke Gyurcsány anyósa,Apró Piroska volt.[38]2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[39] 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került[40] Altus Zrt. vezérigazgatói tisztjét átadta feleségének,Dobrev Klárának.[41]
2014 októberében azEurópai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy – az Altus által vezetett – nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában.[42] Az ügyben amagyar kormány tiltakozását fejezte ki,Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság „hálapénzt” fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg.[43] Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményben fejtette ki, hogy a megbízás tárgya nem pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés.[44]
 | Bővebben:Medgyessy-kormány |
AMagyar Szocialista Pártnak(MSZP)2000-ben lett tagja.
A kormányváltást követően,2002-benMedgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója lett, majd2003 májusában,Jánosi György távozását követően, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetését vállalta el. Ez volt az első kormányzati tisztsége, melyet2004 szeptemberéig töltött be. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte az ún.Zuschlag-ügyben.
2004 februárja és szeptembere között az MSZPGyőr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.
Gyurcsány miniszterként egyre aktívabban politizált, amely konfliktust eredményezett a kormányfővel. 2004 nyarának végére amúgy is kiéleződtek a koalíción belüli ellentétek. A2004-es kormányválság előzményeként Medgyessy le akarta váltaniCsillag István gazdasági minisztert, mire válaszul a koalíciós partnerSZDSZ megvonta tőle bizalmát. A két párt ezt követőenkonstruktív bizalmatlansági indítványt kívánt benyújtani, de Medgyessy Péter ezt megelőzve lemondott posztjáról.
AzMSZP kongresszusa2004.augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölteminiszterelnöknekKiss Péterrel szemben;[45] ő ezt követően lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. Aköztársasági elnök2004.szeptember 27-én ezt figyelembe véve őt bízta meg kormányalakítással. AzOrszággyűlésszeptember 29-én választotta meg miniszterelnöknek.
| Bővebben:Első Gyurcsány-kormány |
Első kormányát 2004 szeptemberétől 2006 tavaszáig vezette, melyet az ún.Száz lépés programja határozott meg. Bár a program reformokat tartalmazott, kormányfői működését folyamatos kritikák érték, számoskorrupciós vád merült fel ellene, leginkább korábbi üzleti tevékenysége kapcsán. Ettől függetlenül pártja népszerűsége folyamatosan növekedett, így jó eséllyel nézhettek a választás elé.
A2006.április 9-én ésáprilis 23-án megtartottországgyűlési választáson azMSZP és azSZDSZ együtt parlamenti többséget szerzett. A köztársasági elnök ezt követően ismét őt bízta meg kormányalakítással, így Gyurcsány Ferenc vezetésével folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet a választók munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. Amásodik Gyurcsány-kormány2006.június 9-én alakult meg.
| Bővebben:Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén |
A választási győzelmet követően erősíteni kívánták a reformfolyamatokat, ám a költségvetés helyzete aggasztóan alakult. Már a nyár folyamán takarékossági intézkedéseket, megszorításokat jelentettek be. A "Gyurcsány-csomag'" széleskörű csalódást okozott, az ellenzék is bírálta. A feszült légkörbe robbant be az őszödi ügy.
2006.szeptember 17-én nyilvánosságra került amájus 26-ánBalatonőszödön, az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben elmondott beszéde, mely későbbőszödi beszéd néven híresült el. Még ma sem világos, hogyan szivárgott ki a hangfelvétel, ám annak kikerülése a megszorítások után és a közelgőönkormányzati választás előtt tovább rontotta a kormány helyzetét. A felvételen hallható, ahogy trágár szavak kíséretében ostorozza a megelőző másfél-két év kormányzását, a hazugságokat és a fontos tettek halogatását, elmaradását.
A beszéd számos mondata még évekig közszájon forgott, természetesen kontextus nélkül. A legismertebbek pl.:
A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott,[46] később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[47]Sólyom Lászlóköztársasági elnök is megszólalt az ügyben, szerinte a beszéd, illetve, hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel”, morális válságot okozott Magyarországon.[48]
A felvétel lejátszásátheves tiltakozások követték. AKossuth téren, a Parlament épülete előtt már 17-én este tüntetés alakult ki, amely sorozatos tiltakozásokkal folytatódott, egészen addig, amíg hónapokkal később a Parlamentet kordonokkal kerítették körül. Szeptember-október folyamán a fővárosban több alkalommal tömeges utcai megmozdulások zajlottak, melyek közül a leghevesebb a szeptember 18-19-iTV-ostrom, illetve az október 23-i események voltak.
Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték.Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt, aFidesz elnöke 72 órás ultimátumot intézett a kormányfőhöz, de mivel Gyurcsány nem mondott le, pártja is beszállt az utcai tiltakozásba, és tüntetéssorozatba kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.
Az1956-os forradalom 50. évfordulóján,október 23-án tartott megemlékezés, illetve tüntetés súlyos zavargásokba torkollott, melynek során a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték. A tiltakozások ezt követően ritkultak, de még éveken át folytatódtak (lásdKossuth tériek).
AFidesz-KDNP parlamenti frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim” kormányfőként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – minden alkalommal kivonultak az ülésteremből.
A beszéd utóéletéhez tartozik, hogy 2011-ben egykori párttársa,Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet azzal, hogy ő maga szivárogtatta ki a felvételt, közben pedig az egész szocialista frakciót éveken át árulónak kiáltották ki.[49]
.jpg)
2007.február 24-én aMagyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[50]
2008.június 30-án aSzocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annakathéni kongresszusán.
| Bővebben:Második Gyurcsány-kormány |
A tiltakozások folytatódtak, a kormány népszerűsége csökkent, majd mélypontra jutott, a koalíción belüli feszültségek is csak éleződtek, hiszen az SZDSZ elnöke,Kóka János és Gyurcsány között is konfliktus alakult ki.
A reformlépések olyan vitatott és népszerűtlen elemeket tartalmaztak, mint pl. avizitdíj, vagy a felsőoktatásitandíj. Ezekkel szemben a Fidesz vezette szövetség ún."szociális" népszavazást kezdeményezett. Ennek megtartását azAlkotmánybíróság végül is engedélyezte. A 2008 tavaszán megtartott referendum eredménye lesújtó volt a kormánykoalíció számára. A növekvő ellentétek, melyeket súlyosbított a koalíciós partner által jelöltegészségügyi miniszter,Horváth Ágnes leváltása, végül újabbkormányválsághoz vezettek. Ezt követően a szocialisták kisebbségben voltak kénytelenek folytatni a kormányzást, a liberálisok már csak külső támogatók maradtak.[51]
Bár 2008 őszére a két párt közti feszültség némileg enyhült (köszönhetően részbenFodor Gábor SZDSZ-elnökké választásának), az ekkor kirobbantvilággazdasági válság tovább rontotta az ország pénzügyi helyzetét. A fenyegető pénzügyi krízis orvoslására kénytelenek voltak sürgősségiIMF-hitelhez folyamodni, igen súlyos feltételekkel.[52]Az utolsó csepp a pohárban a miniszterelnök vitatottuniós fellépése lehetett, ahol előzetes egyeztetés nélkül tett az egész kelet-európai térségre vonatkozó indítványokat.
Gyurcsány Ferenc mindenesetre nem kívánta tovább élezni a helyzetet, és pártja2009.március 21-én tartott kongresszusán váratlanul "új miniszterelnök keresésére" tett javaslatot, ami tulajdonképpen a lemondását jelentette. Ezzel kezdetét vette 2002 óta tartó kormányzás, egyben arendszerváltást követő időszak 3. kormányválsága.[53]
Gyurcsány lemondását azzal indokolta, hogy úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[11][12][54] Azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy két héten belül találjanak egy miniszterelnök-jelöltet, majdkonstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák azt meg a Parlamentben.
A hírre aFidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit azMSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[55]
Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[56]
A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett azSZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként:Surányi Györgyöt,Glatz Ferencet ésVértes Andrást. Surányi[57] és Glatz[58] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.
FelmerültTakács János neve is, akit azSZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette azMDFEP-listavezetőjét, aHorn-kormány pénzügyminiszterét,Bokros Lajost javasolták,[59] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt,Békesi László nem vállalta[60] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[61] – akit egyébként azMSZP sem támogatott –, új jelöltet,Gráf Józsefet javasolta[62] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[63]
Az MSZP következő jelöltjeBajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.
Habár amárcius 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[64] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később,28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[13]
A2010-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.
Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására2010.október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból ésDemokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[4] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben.2011.november 6-tól a DK elnöke.[65]2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DKBajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásra.[66]2014.január 14-én több más szervezettel együtt a DK azÖsszefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – aFidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek azOrszággyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menneBrüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[67]
2020-ban pártjával csatlakozott a2022-es országgyűlési választás miatt alakultEllenzéki összefogáshoz. A közös lista 8. helyéről jutott a parlamentbe.
ABefolyás-barométer 2024-es listáján a 35. helyet foglalta el.
ANovák Katalin kegyelmezési ügyének 2024 februári kirobbanása nyomán színre lépőMagyar Péter ésTISZA Párt jelentős mértékben átcsábította a DK szavazóit is a2024-es európai parlamenti választáson, emiatt pedig Gyurcsány akkori pártelnökként új, konfrontatívabb DK-s politikát hirdetett,[68] miközben Magyart interjúkban is kritizálta.[69] A párt támogatottsága azonban később sem lett jobb, sőt az is felmerült, hogy2026-ban be se jut a parlamentbe.[68] Az EP-választás után több baloldali közéleti személyiség is felvetette, hogy a kudarc miatt Gyurcsánynak, akár jelképesen is fel kellett volna ajánlania a lemondását, ahogy ezt más ellenzéki vezetők tették.[70][71][72][73] Gyurcsány előbb egy hosszabb videóban elemezte a kudarc okait, majd később egyértelműsítette, hogy marad a párt élén. Kiemelte, hogy ellenzéki pártelnök lemondása az elmúlt 14 évben még egyetlen egyszer sem vezetett saját pártjának a megerősödéséhez.[73][74]
Nagyjából egy év múlva radikálisan megváltozott a helyzet. 2025 tavaszán még egy lakóautós kampánykörútra indult,[75] május 8-án azonbanDobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége és aDemokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője bejelentette, hogy férje lemond a pártelnöki és frakcióvezetői tisztségeiről, valamint országgyűlési képviselői mandátumáról, és véglegesen visszavonul a közélettől.[76] A bejelentés során egyúttal nyilvánosságra hozta házasságuk felbontását is. A döntés váratlannak hatott, mivel Gyurcsány maga nem szólalt meg nyilvánosan az ügyben, és a bejelentés napján semmilyen közleményt nem adott ki, valamint nem is jelent meg a sajtó előtt. A visszavonulás különösen meglepőnek számított annak fényében, hogy Gyurcsányt néhány hónappal korábban, a párt januári tisztújításán a tagság 97 százalékos támogatással erősítette meg elnöki tisztségében, és még márciusi országjárása során is tagadta, hogy politikai visszavonulást tervezne.[68] AVálasz Online értesülései szerint a visszavonulás hátterében nem csupán politikai és személyes, hanem családi szempontok is szerepet játszottak. A cikk több forrásra hivatkozva azt állítja, hogy a döntésben Dobrev Klára mellett édesanyja,Apró Piroska is kulcsszerepet játszott, és szerintük nem Gyurcsány Ferenc saját elhatározásáról volt szó.[77] A Demokratikus Koalíció hivatalos közlése ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a lépés a párt megújulását szolgálja, célja a politikus személyét érő támadások mérséklése volt, és a visszavonulás Gyurcsány Ferenc saját döntése alapján történt.[78]
ADirekt36.hu szeptember 16-án publikált egy hosszabb cikket, melyben név nélküli DK-s forrásokra hivatkozva elemezték Gyurcsány visszavonulásának okait. A cikk szerint több körülmény egyszerre játszott ebben szerepet; egyrészt a megromló házassága, miután viszonya lett egy párton belüli munkatárssal; másrészt a párt vezető politikusává emelkedő felesége, Dobrev Klára és közte lévő véleménykülönbségek a párt politikai irányvonalai mentén; harmadrészt a támogatottság megcsappanása, ami szintén elkedvetlenítette Gyurcsányt a további politizálástól, kiváltképp, hogy felesége jobban tudta mozgósítani a párt megmaradt szavazóit. A DK érdemben nem kommentálta a portál értesüléseit, illetve tagadta azokat, maga Gyurcsány pedig nem kívánt a portálnak reagálni.[79]
2025. október 22-én egy, a Demokratikus Koalíció 14. születésnapján rögzítettpodcast-beszélgetésben szólalt meg először a visszavonulása óta, ahol kijelentette, hogy „politikáról sem most, sem a belátható jövőben nem fog beszélni”, majd elmondta, hogy visszavonulása és válása tervezett bejelentés volt, bár februárban még nem tudta, hogy így dönt majd. A Direkt36 cikkére annyit reagált, hogy „nem tartotta feladatának vitát nyitni, az újságírók azt írják, »amiről úgy gondolják, írniuk kell«”. A DK-nak tagja maradt, viszont állítása szerint tanácsokat vagy véleményt nem formál politikai kérdésekben, mert „ezzel csak bonyolítaná a párt munkáját”, a DK sikerében pedig továbbra is érdekelt. Beígért egy „kib*szott jó könyvet” (sic!), mely a baloldal nehézségeit hivatott elemezni (ezzel utalva azöszödi beszéd egyik szófordulatára). Ezen kívül az általa írt bűnügyi regényeiről beszélt.[80]
Schmitt Pálplágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főlegOrbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját„Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[81] Gyurcsány 1984-ben aPécsi Tudományegyetemen és 1990-ben aJanus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem lelhetők fel az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[82][83][84] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.[85]
Plágiummal aHír TV2012.április 27-én sugárzottCélpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány aCélpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja, sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[15][86] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[16] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[87]
Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori felesége szüleinekbalatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környékborászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[88] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[86]
A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[89] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[90] Gyurcsány maga politikai karaktergyilkosságnak nevezte az ügyet a DKmájus 1-i rendezvényén.[91]
A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[17]
A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”.Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[92]Selmeczi Gabriella, aFidesz akkori szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[93]
Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított aHeti Válasz és azIndex nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok azMTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata. A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak.[16][17] Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000, a két médiumnak pedig fejenként 50 000forint perköltséget fizessen meg.[94] Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztetőPécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.[95]
Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012.szeptember 10-én egyhetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődőket.[96] Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is.[97] A Fidesz részéről közleménybenSelmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”[98]Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók aBatthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetnioktóber 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül aParlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz azOrszággyűlés.[99][100] Miután azonban azAlkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a regisztrációt, a Fidesz visszalépett a törvénytervezettől, így okafogyottá vált a demonstráció.[101] A döntés után a DK ezt saját és Gyurcsány sikereként értelmezte.[102] Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”[103]
Édesapja id. Gyurcsány Ferenc, édesanyja Varga Katalin.[104]Első felesége Rozs Beatrix volt, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született. Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Gyermekeik: Péter (1988), Bálint (1990).[105] Harmadik feleségeDobrev Klára. 1994 óta élnek együtt. Gyermekeik: Anna (1996), Tamás (1997), Márton (2015).[106] 2025. május 8-án bejelentette, hogy elválik Dobrev Klárától.
Gyurcsány Ferenc hobbija a futás és a főzés.[107] A receptekből és történetekből összefűzöttGyurcsány a konyhábancímű szakácskönyvnek is szerzője.[108] A ma is aktívan űzött tevékenységeken kívül, évtizedekkel ezelőtt a bőrdíszművességgel is megismerkedett,Bajnai Gordont is „ő vezette be ebbe a mesterségbe”.[109] Tevékenysége miatt a Magyar Amatőr Bőrdíszművesek Szövetsége tiszteletbeli elnökké választotta.[110]
2024 szeptemberében jelentette be, hogy könyvet ír, a „Kate Vargha” álnéven írt krimiA kereszt halála címmel jelent meg ugyanabban az évben.[111] 2025 májusában adott hírt róla, hogy a második könyvén is dolgozik,[112] ez aGyilkos igazságok címmel már saját neve alatt jelent meg.[113]
| Magyarországi tiltakozások 2006 őszén |
|---|
| Események |
| Szervezetek, személyek |
| Érintett hírszolgáltatók |
| Feldolgozása a médiában |
|
| Elődje: Hiller István | A Magyar Szocialista Párt elnöke 2007 – 2009 | Utódja: Lendvai Ildikó |
| Elődje: Medgyessy Péter | Magyarország miniszterelnöke 2004–2009  | Utódja: Bajnai Gordon |
