Az egyetlen ujjpercből álló leletről amitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik. Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken aneandervölgyi ember, valamint amodern ember csoportjai is laktak.[1][2] Egy fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, ugyanettől az emberfajtától, de más egyedektől, alátámasztotta az eredeti feltevéseket.
A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől.[3] A kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, valamint örökítőanyaguk fellelhető a maimelanéziai emberekben[4] és az ausztráliai bennszülöttekben is, ami egy régebbi érintkezés, keveredés bizonyítéka.[5] Hasonló vizsgálatok folynak még a később felfedezett lábujjcsonttal kapcsolatban is.[6]
A gyenyiszovai ember anatómiájáról, tekintettel a minimális leletanyagra, keveset tudni. A fogleletről csak annyi bizonyos, hogy nincsenek alaktani egyezései sem a neander-völgyi, sem a modern emberével.[7]
A szibériai csontok mitokondriális DNS-e 385nukleotidot illetően különbözik a modern embertől az összesen mintegy 16 500-ból, és 376 ponton a neandervölgyitől, míg a modern emberek és a neandervölgyiek közötti különbség mindössze 202 nukleotid esetében mutatható ki. Összehasonlításképpen acsimpánz és a modern ember közötti különbség 1462 mitokondriális bázispárra terjed ki. Agenom elemzése azt mutatja, hogy a gyenyiszovai embernek közös ősei voltak a neandervölgyiekkel.[1][4][7][8]
2008-ban orosz anovoszibirszki archeológiai és etnológiai intézet kutatói az Altaj vidékén lévőGyenyiszova-barlangban felfedeztek egy fiatal emberéhez hasonló kéz ötödik ujjának egyetlen csontját.[9] Az egyedet „X-nőnek”, vagy gyenyiszovai embernek nevezték el.[8] A lelet környékén emberi készítésű tárgyakat, így karkötőt is találtak. Aszénizotópos kormeghatározás szerint a lelet kora 40 000 év.
A Gyenyiszova-barlangban évek óta végeznek ásatásokat a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai, köztük Viola Bence magyar paleoantropológus.[10] A mitokondriális DNS vizsgálatát Johannes Krause és Svante Pääbo svéd biológus végezte. A helyi hűvös éghajlat miatt a DNS tovább fenn tudott maradni.[2] Az elemzés szerint a modern ember, a neandervölgyiek és a gyenyiszovai közös őse 1 millió évvel ezelőtt élt.[3] A felfedezés azt is valószínűsíti, hogy ebben a térségben e három különböző emberféle találkozhatott.[11][12]
A DNS-elemzés továbbá azt is kimutatta, hogy ez az új emberfajta egy korai, Afrikából történt kirajzás eredményeképpen jött létre, még azelőtt, hogy a neandervölgyiek és a modern ember elhagyták volna ezt a kontinenst, de már később, mint aHomo erectus „kivándorlása”.[3] A kutatók szerint ennek a távoli rokoni ágnak a felfedezése sokkal összetettebbé teszi apleisztocén korában élő emberekről, valamint azemberré válás folyamatáról alkotott képünket.[8]
AMax Planck Intézet Mark Stoneking vezette kutatócsoportja 33ázsiai ország népességének génállományát vetette egybe a gyenyiszovaiak génállományával. Találtak kis egyezéseketKelet-Indonéziából,Ausztráliából,Pápua Új-Guineából, aFidzsi-szigetekről ésPolinéziából származó népekkel, de nem mindegyikkel. Ez azt bizonyítja, hogy a távoli múltban a gyenyiszovaiak keveredtek a jelenlegi ázsiai népek közül egyeseknek az őseivel. A lipcsei egyetem egyik kutatója,Svante Pääbo 2022-benorvostudományi Nobel-díjat kapott, mert ezek a kutatások apaleogenetika, mint új tudományág létrehozását eredményezték.[13]
Ez a szócikk részben vagy egészben aDenisova hominin című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
