Területén már azókorban is éltek, ekkor arómaiakArrabona néven erődöt hoztak itt létre, amely a mai város elődjének tekinthető. A város ahonfoglalást követően is fontos szerepet kapott,I. István1001-ben megalapította aGyőri egyházmegyét, amelynek1009-től lett központja, ekkor épült aszékesegyház. Aközépkorban katonai jelentősége nőtt meg, mivel GyőrBécs egyik elővédjeként szolgált atörök háborúk idején. A várost olasz építők:Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján erőddé építették át és egyúttal kibővítették. Az erőddé alakítást1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelete alatt.1594-ben azoszmánok elfoglalták, de négy év múlva visszafoglalták a keresztény csapatok.
Miután az oszmán seregeket Bécs1683-i második ostroma után visszaverték, Győr virágzásnak indult.1712-ben piaci jogokat,1743-ban pedigszabad királyi városi rangot kapott.1749-ben Johann Heinrich Mulartz tervei alapján kórház épült a külvárosban,1718-ban pedigjezsuita akadémiát alapítottak, amely filozófiai és jogi képzést kínált, és amely1745-től világi hallgatókat is fogadott. A Győri Királyi Akadémiát1776-ban alapították; itt tanult többek közöttDeák Antal ésDeák Ferenc.1809-ben Győrben zajlott anapóleoni háborúk egyetlenmagyarországi ütközete. A vesztes csata után a franciák megostromolták Győrt.[13]1855-ben létrejött a város vasúti kapcsolata Béccsel, majd1876-banSopronnal is, mely vonalat1879-ben a második szakaszon kiterjesztettekEbenfurth felé. A19. században a városban és környékén mindenekelőtt a textil- és gépipar lendült fel. AII. világháború után a város újjáépítése lassú volt, részben avasfüggöny közelsége miatt. Arendszerváltozás után Győr gazdasági súlya megnőtt, a Bécs–Budapest–Pozsony háromszög fókuszában való kedvező elhelyezkedésének köszönhetően.2003 óta tagja a Centrope eurorégiónak.
A belvárosban jól megfigyelhető aközépkori városszerkezet, a török háborúk idején épült erődítések, valamint abarokk korszak lenyomatai. Kiemelkedő műemlékei közé tartozik agyőri székesegyház, aPüspökvár és aLoyolai Szent Ignác bencés templom, amelyek a magyar barokk építészet jelentős alkotásai. A járműipar, különösen azAudi Hungaria gyára, meghatározó szerepet játszik, és számos beszállító és kutatás-fejlesztési központ is letelepedett a városban. Emellett a gépipar, az élelmiszeripar és a logisztika is erős ágazatok. Győr Magyarország egyik legiparosodottabb városa. A város három egyeteme közül kiemelkedő szerepet tölt be aSzéchenyi István Egyetem, amely a régió vezető felsőoktatási intézménye, különösen műszaki, gazdasági és jogi képzéseivel. A városnak vannak színházai, fesztiváljai, múzeumai, zenei rendezvényei. Győr kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik: autópálya, vasút, vízi út és a közelben lévő nemzetközi repülőtér is biztosítja nemzetközi elérhetőségét, míg városon belül jól szervezett autóbusz- és kerékpárhálózat szolgálja a közlekedést.
A város neve régi magyar személynévből (Jewr – 1213-as előfordulás;Geur – 1221) keletkezett. Ez a személynév rokona azAlgyő ésFelgyő településnevekben rejtőző személynévnek.[14]
Régi közismert neve:Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabonarómai város voltFelső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynekRába a mai neve. AGyőr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások aGeur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).
A város ókori kelta éslatin neveArrabona, középkori latinulJaurinum,törökülYanıkkale, németülRaab,szlovákulRáb,szerbülЂер / Đer, horvátulJura / Đura / Vjura (az első kettő használata elterjedtebb; a kópházi horvátok Đurának, a kimleiek Jurának, a bezenyeiek Vjurának hívják a várost).[15] 1824-ben TubolyszegiTuboly László (1756–1828) így ír Győr nevének értelmezéséről: „a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, városa állott."[16]
A város aKisalföld keleti felén, aMosoni-Duna, aRába ésRábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. ADuna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötteAquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utakBécs,Budapest,Sopron,Pápa,Veszprém ésSzékesfehérvár felé haladtak.
A város kialakulásában ageomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A maiBelváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három partidűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége arómai kortól növekedett a török időkig, amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke aKisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, deMénfőcsanak területén átnyúlik aSokorói-dombság területére is, amely aDunántúli-középhegységhez tartozik.
Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány(Pannonicum), azAlföld(Eupannonicum) flóravidékéhez, aKisalföld(Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik aCsallóközbe, és nyugatonAusztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen.AXántus János ÁllatkertGyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.
Püspökerdő: a város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A tájvegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak aMosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.
Rába-Quelle Fürdő: aKisalföld felszíne a harmadkorvégipliocén korszak közepéig aKárpát-medencePannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak,Győri-medencének nevezi a szakirodalom.[17] Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévőmagma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg agyógyfürdő elődje.
ADuna jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót1886 és1894 között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója aMosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak.1907-ben megépítették arajkaizsilipet, amellyel azárvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról.1924-ben fejezték be azIparcsatorna építését. Az1980-as években aMosoni-Dunának új medret építettek, amelyet „Püspökerdei-átmetszésnek” neveznek. A város másik nagy folyója aRába: ennek szabályozását1893-ban fejezték be. A harmadik folyó aRábca. ARépce és a Rábca ugyanazon folyó nevei: aHanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívjákRábcának. Győrben termálvizeket is találtak. AMarcalt szabályzásakor1893-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.
A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint azAlföldé, s több csapadékot is kap. Az évi középhőmérséklete 11,2 °C[18]. A csapadék éves mennyisége 575[18] mm.
A térségnek a történelem során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban aPannonia provinciát védőcastrum mellé polgárváros is települt (Arrabona).430 körülhun fennhatóság alá került, majd azavarok szállták meg. Az avarok uralmát afrankok törték meg. A megjelenőhonfoglalómagyarság ilyen népességet talált aKisalföldön. Azállamalapítás idejénSzent Istvánpüspökséget alapított ésszékesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette,várispánsággal az élén. A vár – fekvésénél fogva – aDuna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen atatárjárást követően. Atörök időben aBécset védővégvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan abelvárosban. 1594-ben a hatalmastörök ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszékFerdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte és lefejeztette). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére,Pálffy Miklós ésAdolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az iparcéhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az1660-as években kezdődhetett meg. A17. és a18. században a katonák helyébekalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsékMagyarország egyik legszebbbarokk városát.Mária Terézia királynőszabad királyi várossá emelte. 1809. június 14-én, agyőri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, ésNapóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.
Az1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett.Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött.Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt,gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követőabszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, akatonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, valamint a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működését a szabadságharc leverése után.Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, és a két év óta esedékes közadó hiányábanfizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt. Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és aRába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.
A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az1860-as években hanyatlásnak indult. Avasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. A város fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Azelső világháború ezt a régiót is érintette. Az egykoriGyőr vármegyét egyesítették a területük töredékére zsugorodottMoson ésPozsony vármegyék maradékával. Győr a két világháború közöttBudapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. (LásdDarányi KálmánGyőri programját). A20. században iparvárossá fejlődött, és az akkor kivívott jelentős szerepét máig őrzi. Amásodik világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjáépítették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma aDunántúl legjelentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt.[19] A város az1950-es megyerendezés során aGyőr-Moson ésSopron megyék egyesítésével létrejöttGyőr-Sopron megye székhelye lett. Az1956-os forradalom idején itt volt a „forradalom második fővárosa”. Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost többhalálos ítélettel, és súlyos börtönbüntetésekkel. Az 1950-es és1960-as években, majd a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. A Belváros déli részén folytatták a századfordulón elkezdett nagyvárosi városközpont kiépítését, azonban a felépült új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használt a városképnek. 1978-ra felépült a városúj színháza. Az1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelemEuropa Nostra-díját.
Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta aszódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".
Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a19. század utolsó harmadában az égető közlekedési gondok megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását.
Széchenyi térGyőri utcanévtábla a kerület feltüntetésével
Győrmegyeszékhelyként ahelyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint megyei jogú város. Így területén – a megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörében látja el a megyei közigazgatási feladatokat. A megyei jogú státus a megyétől való formális függetlenséget jelenti. Akooperációt, illetve annak lehetőségét az egyeztetőbizottságban és a városnak a megyei fejlesztési tanácsban való tagsága nyújtja.
ANyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal központjának a városban van a székhelye.
Működésének célja, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban működő közigazgatási hivatal és kirendeltségei megalakításával a kormány területi államigazgatási szerveként működő,jogi személyiséggel bíró, a kormány által az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányított államigazgatási feladatokat ellátó szerv legyen.
Korábban a várost kerületekre osztották,[37] de ez a felosztás törvényileg megszűnt – azonban a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek rá. Ma a város ügyeit egységes hivatal végzi, de az ügyek nagy száma miatt több telephelyen. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, ide nem számítva az újonnan létrejött részeket. Több városrészben részönkormányzat, illetvekisebbségi önkormányzat segíti a városiközigazgatás ésadminisztráció működését.
Győr2005-ben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybélit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.
A legvonzóbbnakRévfalu bizonyult, ahová a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. UtánaKisbácsa következik (31,1%), majd aBelváros (23,7%). Népszerűnek találtatott mégNagybácsa (23,1%), Szabadhegy (19,3%), Ménfőcsanak (16,8%) és aJózsef Attila lakótelep (16,5%). A válaszokból kiderült az is, hogy a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.
A legkevésbé kedvelt városrészek listájátÚjváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utánaMarcalváros I. (34,9%) és Marcalváros II. (30,6%) következik. Nem sokkal maradt le a dobogórólSziget (28,0%),Gyárváros (23,1%) ésAdyváros (19,3%). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű:Gyirmót, Jancsifalu,Kismegyer,Likócs,Ménfőcsanak,Nádorváros,Pinnyéd ésGyőrszentiván.
Győr lakónépessége2011.január 1-jén 129 527 fő volt, amiGyőr-Moson-Sopron megye össznépességének 28,9%-át tette ki. A városGyőr-Moson-Sopron vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 741,8 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 23% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1118 nő jut.2017-ben a férfiaknál 73,3, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[39] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 5261 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülüknémet,cigány ésromán nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A20. század második felétől Győr lakossága fokozatosan növekedett, egészen1990-ig, majd utána stagnálni kezdett. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben2011-ben éltek a városban, 129 527-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Győrben, mint 2011-ben. Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása. Az alacsonyabb halandóság is közrejátszik a lakosság országos átlagnál kisebb csökkenésében. Amíg a halálozások száma nem változik jelentősen, addig nagymértékben csökken az élve születések száma. A házasságkötések fogyatkozó száma és akorfa azt mutatja, hogy a csökkenő születésszámot a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okozza. Arendszerváltási időszak döntő változásokat hozott az ország, és így a város társadalmi szerkezetében is. A változás oka a tulajdonszerkezet megváltozása, az állami tulajdon visszaszorulása. A magántulajdon részben az állami tulajdon intézményeinekprivatizálásával, részen új beruházások létrehozásával jött létre. Az új beruházások jelentős része külföldi. A gazdasági szerkezet megváltozása, benne a tulajdonosi kör átalakulása, a piaci szereplők körének gyors megváltozását is okozta. A folyamatok kedvezőtlen eredménye, amunkanélküliség gyors kialakulása és tartósan magas szintje Győrt kevésbé érintette. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A folyamat azurbanizáció amásodik világháború után felgyorsuló hatású volt, ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A növekedésben a falusi lakosság városba költözésén túl a környező községek városhoz csatolása(Révfalu,Pataháza,Bácsa Kisbácsa,Sziget,Pinnyéd,Győrszentiván,Kismegyer,Ménfőcsanak,Gyirmót) is szerepet játszott.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló győriek túlnyomó többségerómai katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még azevangélikus és areformátus.
A2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 129 412 fő volt, ebből a válaszadók 125 791 fő volt, 123 241 főmagyarnak, míg 731 főcigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy amagyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 995 főnémet, 313 főhorvát, 82 főszlovák és 82 főromán etnikumnak vallotta magát.[41]
A2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 129 527 fő volt, ebből a válaszadók 114 736 fő volt, 109 475 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[42] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül jelentősebben a cigányok (1072 fő) száma nőtt Győrben. A német (1922 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött, míg aszlovák (249 fő) és a román (227 fő) megháromszorozódott.[43] Horvátnak vallók száma (199 fő) jelentős mértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Győrben él a legtöbb magát románnak,orosznak,bolgárnak éslengyelnek valló nemzetiségi.
A2001-es népszámlálási adatok alapján, Győrben a lakosság több mint háromnegyede (79%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.[46] A legnagyobb vallás a városban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (66,9%). A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 86 591, míg agörögkatolikusoké 540 fő. A városban népesprotestáns közösségek is éltek, főlegevangélikusok (7860 fő) ésreformátusok (6658 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (40 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működött. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 82 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,2%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 10,4%-a vallotta magát.[46]
A2011-es népszámlálás adatai alapján, Győrben a lakosság már csak alig több mint fele (54,7%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.[38][nincs a forrásban] A két népszámlálás között eltelt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (45,2%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 58 152 fő, míg agörögkatolikusok 339 fő volt. A városban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegevangélikusok (5599 fő) ésreformátusok (5308 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (34 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 72 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,1%), tíz év alatt megháromzorozódott a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 18,3%-a vallotta magát.[38][nincs a forrásban]
Győr Magyarország dinamikusan fejlődő térsége, amely aBécs-Pozsony-GyőrAranyháromszögben helyezkedik el.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Győr ipara és gazdasága a20. század elején hatalmas fejlődésnek indult aRába Magyar Vagon- és Gépgyár létrehozásával. A rendszerváltozás után Közép-Európa első ipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen. Egyetlen ipari parkkal rendelkezik. Többmultinacionális vállalkozás Győrt választotta közép-európai központjának. Ilyenek például azAudi Hungaria Zrt., a Hägleitner Büchl, aPhilips. Gazdaságát erősíti, hogy autópályáról minden városrész elérhető. Fejlesztik a vízi szállítás kirakódóállomását (Győr-Gönyű kikötő), amelynek jelentősége folyamatosan növekszik aRajna–Majna–Duna-csatorna hajózhatóvá tételével, és a légi szállítás lehetőségeit (Győr–Pér repülőtér). Itt van a megyeiKereskedelmi és Iparkamara székháza.
A vezetékes vízellátásra a városban1883-banrészvénytársaság alakult. A következő évben megkezdte működését a kiskúti vízmű, amely napjainkban már csak tartalék szerepet játszik. Ma a város közműves vízzel való ellátottsága 100%-os, a vízfelhasználást illetően pedig szabad kapacitásokkal rendelkezik. A kilencvenes években a csatornahálózat fejlesztése volt soron.1992-ben kezdődött meg az elmaradott területek és a peremkerületekcsatornázása.2000-ben a város 233 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezett. A mai fő feladat az elöregedett és a vegyes hálózat cseréje, ugyanis jelenleg a város közel egyharmad területén a szennyvíz főgyűjtőcsatornába vezetik a belvízelvezető csatornákat. Így folyamatos esőzés esetén a főgyűjtőcsatornák nem tudják elnyelni a csapadékvizet, és a keveredett szennyvíz sok helyen visszafolyik az utcákra. AMosoni-Duna és aRába összefolyásánál van a városi strandfürdő, rendkívüli szép természeti környezetben. Első medencéi1931-benHajós Alfréd tervei alapján készültek el.
A város regionális szolgáltatók székhelye. Győr villamosenergia-ellátását azE.ON Áramszolgáltató Zrt. biztosítja, gázszolgáltatója azÉGÁZ Zrt.(Észak-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.)[47] A több vezetéken érkezőföldgázt a tibormajoriátadóállomás fogadja.
A közvilágítás a belvárosban földkábeles rendszerű. A külterületen szabadvezetékes rendszer légvezetékekkel együtt halad. A felújítások során, ahol lehetséges, földkábellel váltják ki a légvezetékes rendszert.
A Győri Hőszolgáltató Kft. a városi önkormányzat tulajdonában van. A fűtőműből forróvíz, valamint gőz hordozójú távhőszolgáltatást végeznek. Valamennyi hőközpontban hőmennyiségmérő van beépítve, melyet távleolvasással olvasnak le, így nem szükséges a mérőt látni fizikailag. A fogyasztókkal a tényleges fogyasztás alapján számolnak el, ezért itt nincs átalánydíj.
A városrészek határait a folyók jelölték ki. A különböző időpontokban keletkezett városrészek eltérő módon jelenítik meg a városképet. Amásodik világháború bombázásai a várost hadipotenciálja miatt érték. A helyreállítható házakat a következő években felújították.1954-ben az árvíz aszigetköziRévfalu városrész képét formálta át: családi házas lakónegyeddé alakult át.
Ahatvanas évekig az új építkezések színtereNádorváros volt. A lakásépítés ahetvenes évektől vett nagy lendületet. Aházgyári technika alkalmazásával új városrészek alakultak ki. ElőszörSzabadhegyen, Dél-Nádorvárosban, majdMarcalváros két ütemben épültek meg a szovjet technológiájú magasházak. Szinte minden városrészben épültek azonban kisebb-nagyobb lakótelepek. A hetvenes években átlagosan évi 1400 darab házat adtak át. A kedvező kamatozású lakáshitelek megszűnése és a gazdaságirecesszió erőteljesen éreztette hatását. Győr lakásállománya akétezres évek elején 50 000 körüli volt. A kétezres évek elején az önkormányzat a családi házas építkezést elősegítve hozzájárult a kerteknek építési telekké történő átalakításához. Erre azért került sor, mert az önkormányzati beépíthető telekállomány lecsökkent, a lakosság viszont rendelkezik erre alkalmas telkekkel.
A városüzemeltetési feladatokat1987-től a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.(Komszol) látja el. A város1997-ben nevezett be először a virágos városok versenyébe. A nagyvárosi kategóriában2000-ben nyert, az európai városok versenyében második helyezést ért el2001-ben. A Virágos Magyarországért Mozgalomtól Aranydiplomát kapott a város kiváló település- és környezetszépítő munkájáért2007-ben.[48] 2011-től a városüzemeltetési szervezeteket összevonták több más magyarországi városhoz hasonlóan, az új cég Győrszol (Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.) néven működik tovább.
A győri szakemberek hisznek a nemzetikultúra megőrzésének fontosságában, és abban, hogy a városban folyó, és a megyére is kiható tudományos kutatás színvonala éppúgy meghatározó, mint a művészi alkotómunka helyi megjelenítése. Sőt még e kettő különös találkozására is találni példát: aMagyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja évek óta helyt ad aNemzetközi Mobil MADI Múzeum kiállításainak. A megyei feladatkörű, közgyűjteményi tevékenységet végző intézmények szolgáltató-bemutató tevékenysége ismert a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség előtt.
A város egyben fontos vallási központ is. Akatolikus egyház és azevangélikus egyház egyikpüspöki székhelye a magyar református egyház pápai egyházmegyéjének esperesi hivatala található Győrben,[49] s Győr észak-dunántúliunitárius egyházközség központja. A városban más vallások hívei is megtalálhatók. A rendszerváltás kezdetekor1992-ben az egyházak által visszaigényelt ingatlanokat és a rajta lévő építményeket az önkormányzat többségében visszaadta jogos tulajdonosainak. A város egyházi épületei olyan kultúrkincsek, amelyekSzent István koráig visszavezetik az itt élők vallástörténetét.
A lakosság vallási összetétele (2011)A püspökvár a KettőshíddalA karmelita templom
A lakosság vallásosságát a kereszténység jellemezte és jellemzi most is. Legnagyobb számban a katolikusok vannak. Tíz esperesi kerület működik a városban.1997-benII. János Pál pápa a székesegyházatbazilika rangra emelte.1997.november 9-én voltRómábanApor Vilmos püspök boldoggá avatása.2001-ben a győri Hittudományi Főiskola csatlakozott a római Lateráni Egyetemhez, ezzel magasabb tudományos fokozatot ad a papnövendékeinek.
A Győri Görögkatolikus Egyházközség Nyugat-Magyarország egyetlen görögkatolikus egyházközsége. Temploma aSzent Miklós-templom.
A Győri Zsidó közösség1700 óta folyamatosan jelen van. Istentiszteletekkel és ünnepeik betartásával biztosítják a városban és a város környékén élőzsidó vallásúak hitéletének gyakorlását. Azsinagógát és iskolaépületeit a hitközség1970-ben a városnak adományozta.
A városban működő kisebb felekezetek:
Baptisták Hajnalcsillag gyülekezete
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza keresztény egyház (missziós egyház)
A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000–1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257–1267) épültek. A14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386–1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke.1192-ben,I. László király szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke.
BáróApor Vilmos1892.február 29-én született székely főnemesi családból,1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész,1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor.1941.március 2-án győri püspökké szentelték föl. A második világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen.1945.április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben szovjet katonák agyonlőtték.
Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által1655-ben Győrbe menekített kép1697.március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.
Győr nagy hagyományokkal és kiváló adottságokkal rendelkezik a verseny- és a szabadidősport területén. A feltételek azonban a rendszerváltás óta mindkettő tekintetében romlottak, illetve nem fejlődtek megfelelően. Itt került megrendezésre a2017. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál.
A folyók városában korábban élénk szabadidős és vízi élet folyt. A korábban nagy hírű vízi versenysport egyesületei és telephelyei nagyrészt megszűntek. Veszni látszanak a nagy vízisport-hagyományok is. A versenysportban továbbra is évről évre kiemelkedően produkálnak a győri vagy győri származású versenyzők. AGraboplast Vízisport SE2007-ben érte el1981 után a legnagyobb sikereit.
A vízitúrázásnak már a20. század elején nagy hagyományai voltak. ADunára alapozva sorra alakultak acsónakházak és aklubok. A legnevezetesebb aRegatta volt. Győr a folyókhoz számos létesítménnyel csatlakozott. A vízitúrázás nem szűnt meg Győrött, napjainkban is lehet több helyen csónakot bérelni, illetve aMosoni-Dunán túrázni.
A városban és vonzásterületéről közel 50 000 gyermek, ifjú és felnőtt tanul a mintegy 100 intézményében. Közel 5000 dolgozó segíti atanulást, a továbbtanulást, sikeresen felkészítve őket az életre.
Az elmúlt évtizedekben kiszélesedett a nevelési-oktatási intézményekalapítóinak ésfenntartóinak köre. Erőteljesen csökkent a születésszám és ennélfogva az alkalmazhatóoktatási dolgozók száma is. Az óvodák és iskolák irányításában tért hódítottak a szülői szervezetek, a társadalmi igényeket, a gyermekek érdekeit jobban kiszolgáló szakmai,módszertani kezdeményezések. Részben az államinormatíva elégtelensége, és az önkormányzatintegrációs törekvéseinek következtében átalakult a győri oktatás szerkezete.
Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. ABécs ésBudapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak aromán alapokon álló barokk bazilikától azeklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belvárosbarokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelemEuropa Nostra-díjával ismerték el.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacaiNémetország (93 ezer),Románia (14 ezer) ésAusztria (10 ezer).[51]
A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezeréveskereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”,Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmibencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.
A város lakossága 2003-ban felállíttatta a lengyel katonák emlékművét (1939-1945).[52]
Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.
A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételűgyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat ahévízivel. Az újonnan megnyíltRába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.
↑I. Belváros, II. Újváros, III. Nádorváros, IV. Szabadhegy, V. Sziget, VI. Gyárváros, VII. Révfalu. Időközben csapták a többi körzethez (1954) Kismegyer, (1950) Pinnyéd, (1954) Likócs és (1959) Hecsepuszta) Ez a kerületi beosztás nem egyezik meg a hivatalos országos kerületi rendszerrel.
↑Összeolvadt a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-vel
↑"Ez a magas szintű elismerés azt jelenti, hogy Győr Magyarország azon nagyvárosai sorába tartozik, ahol a városias jelleg erősítése mellett, fontos szempont a környezeti értékek védelme, a virágosítás, a parkosítás, a természeti kincsek megóvása és megőrzése". (Kisalföld, (napilap) 2007. október 24.
CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004)ISBN 963-9089-94-X
Cenner Mihály dr. (színháztörténész)-Belicska Scholtz Hedvig (színháztörténész)-Cserhalmi György (színházigazgató)-Vincze Kálmán (építészmérnök): Győr színészetének vázlatos története (Győr, (Kisfaludy Színház) 1978) (az új színház megnyitására kiadott alkalmi kiadványból)
Sáry István: Győr és a vasutak (Győr megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa, 2001) ISSN 1419-1318
Somfai Attila, dr.: A domborzat és a folyómeder-vándorlás szerepe Győr római kori és középkori településszerkezetének alakulásában – Falu Város Régió, 2001/1. szám, 22–28. o.(internetes változat)
Villányi Szaniszló 1878: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században két ábrával. Győr
Villányi Szaniszló 1881: Győr megye és város anyagi műveltség története, különös tekintettel a szorgalmi néposztály társadalmi helyzetére 1000–1301. Győr
_2.jpg)
_5.jpg)
