Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Györgyi Dénes | |
 | |
| Született | 1886.április 25.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1961.november 25.(75 évesen) Balatonalmádi |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Györgyi Kálmán |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem(–1909, építészet) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
 AWikimédia Commons tartalmazGyörgyi Dénes témájú médiaállományokat. | |
Györgyi Dénes (Budapest,1886.április 25. –Balatonalmádi,1961.november 25.[4]) magyar építész, aGyörgyi-Giergl művészcsalád tagja. Tervezői pályája az 1900-as évek második felétől a második világháborút követő évekig tartott. Az első világháború előtt Kós Károlynépies stílusú köréhez tartozott, később neobarokk, art deco, végül modernista épületeket tervezett. AzIparművészeti Főiskola rektora1945-ben.
A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze
Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, a tiroli származásúGiergl Alajos (1793–1868) a biedermeier korszak ezüstművese. Apai nagyapjaGyörgyi Giergl Alajos festőművész (1821–1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. ÉdesapjaGyörgyi Kálmán iparművész és művészeti író (1860–1930), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Nagybátyja,Györgyi Géza (1851–1934) korának szintén neves építésze volt:Ybl Miklós, majdHauszmann Alajos munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a Budavári Palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében. A közeli rokonsághoz tartozottGiergl Kálmán (1863–1954) – Györgyi Kálmán unokaöccse – is, aki a család legismertebb tervező építésze volt: a pesti Klotild-paloták, a Zeneakadémia, Kolozsvár, Debrecen és Budapest jó néhány egyetemi épülete és még sok más eklektikus alkotás tervezője. A rokonsághoz tartozottGiergl Henrik (1827–1871) is; az ő Váci utcai üvegáru-kereskedésének kirakatában saját művészi tárgyai is díszelegtek.
Györgyi Dénes középiskolai tanulmányai elvégzése után a budapesti József Műegyetem építészkarára iratkozott be. Még egyetemi hallgató korában került kapcsolatba a nála néhány évvel idősebbKós Károllyal, akinek szellemi köre egy évtizeden át meghatározta tevékenységét. Kóssal együtt tervezték a Városmajor utcai iskolát. 1919-ben vette feleségül a pápai származású Grofcsik Emíliát, egy közös gyermekük született. Önálló munkája a Hangya Szövetkezet irodaháza, 1920-ból.
Részt vett aSváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol több iskolaépületet tervezett (Bácskeresztúr, Okolicsnó, Újbánya, Újlehota, Vágmogyoród).[5]
Több iskolát, középületet tervezett vidéki városokba, legjelentősebb adebreceni Déri Múzeum copf stílusú épülete. Tervei alapján épült fel több világkiállítás magyar nemzeti pavilonja,1929-benBarcelonában, 1935-benBrüsszelben, 1937-benPárizsban. Számos épületet tervezett a Székesfővárosi Elektromos Művek számára. Az első, az 1926-ban tervezett art deco elemeket mutató Honvéd utcai bérház és üzemépület volt, míg az 1938-ban épült Attila úti épületegyüttes már modern stílusú volt.
1945 novemberében Teleki Géza kultuszminiszter kinevezte Györgyit az Országos Magyar Iparművészeti Iskola igazgatójává, és egyúttal megbízta az intézet főiskolává való átszervezésével is.Györgyi innen vonult nyugdíjba, helyét Kozma Lajos vette át.1945-ben elveszíti egyetlen fiát. Utolsó munkája az akkori lakóhelye,Balatonalmádi számára1948-ban tervezett általános iskola, amely ma a tervező nevét viseli.1950-ben még bekapcsolódott az állami tervezőirodák tevékenységébe is, betegsége azonban rövidesen megakadályozta a további munkát. Balatonalmádiban élte le utolsó éveit.
Érdekesség, hogy ő tervezte aMagyar Mezőgazdasági Múzeum belső berendezését 1912-ben.[6][7][8]
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap