Agyógyfürdő olyangyógyintézmény, amelygyógyvíz,gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (példáulgázelőfordulás) felhasználásávalbalneoterápiás fürdőkezelést nyújt. A gyógyfürdők széles körűfizikoterápiás ellátást is biztosíthatnak, amelybe a fürdőkezelés mellett az elismertásványvíz,termálvíz, illetve melegített közműhálózativíz felhasználásával végzett kezelések és egyéb fizikai gyógymódok alkalmazása is beletartozik.
Gyógyfürdőket általában természetes vagy mesterségesen fúrthőforrások vagyásványvizesforrások mellett létesítenek. A gyógyfürdőhöz igen gyakranuszoda ésgőzfürdő, néhastrand ésszálloda is tartozik, ahol nemcsak a betegek, hanem mindenki élvezheti a gyógyvíz jótékony hatását.
A gyógyfürdőkkel abalneológia (gyógyfürdőtan) tudománya foglalkozik. Agyógyfürdőhely olyan település, ahol gyógyfürdő található.
Mivel az ember levegőkörnyezetben él, a vízbe merülő emberi testre olyan szokatlan erők hatnak, amelyek azt nagy mértékben befolyásolják. A közönséges vízben fürdőző szervezetére a vízfizikai tulajdonságai (súlya,hőmérséklete,felhajtóereje) hat. Ezeket a tulajdonságokat használja avízgyógyászat a beteg szervezet kezelésére. Főleg a közönséges vízzel történő kezeléseket a nagyobb vagy kívánt hatásfok elérése érdekében ásványi anyagok, mint a fürdősók,gyógyszerek, és nem utolsósorbangyógynövények vagy ezek kivonata (tinktúra), keveréke (mixtúra) hozzáadásával egészítik ki.
A gyógyvizekben oldott állapotban találhatókémiai anyagok fokozzák a fürdő gyógyító hatását. Egyes anyagok a bőrt izgatják vagy a bőrön át felszívódnak, a bennük elnyelt gázok egyrészt ingerlik a bőrt, másrészt felszívódnak, vagy belélegezve a légutakon keresztül hatnak a szervezetre. Az ilyen kémiai hatások erősítik a szervezetimmunrendszerét.
Orvosi feladat annak a meghatározása, hogy a beteg számára mely gyógyfürdőkúra előnyös, hatásos. Orvos írja elő a gyógyfürdő alkalmazásának minden feltételét (hőfokát, időtartamát, gyakoriságát, a fürdők számát, módját stb.), csupán az orvosi utasítások betartásával várható pozitív eredmény.
A gyógyfürdőkúrát állandó orvosi felügyelet mellett végzik, már a beutalást végző orvos figyelembe vesz néhány alapvető szabályt, mert nem minden beteg alkalmas a gyógyfürdői kezelésre:
Szervi szívbaj esetén a meleg fürdő káros is lehet.
Reumás beteg nem részesülhet gyógyfürdőkezelésben, ha gyulladásos tünetek állnak fenn, ha ízületei gyulladtak, vagy hőemelkedése van.
Tilos a gyógyfürdő kezelés tüdőtuberkulózis, idült vesegyulladás,magas vérnyomás, súlyosvérszegénység, az erek betegségei, vagy vesezsugorodás, illetve legyengült állapot esetében is.
Bármilyen, heveny lázzal járó betegség (influenza, nátha, mandulagyulladás, gyomor-, és bélhurut) átmeneti szüneteltetést tesz indokolttá.
Egyéb, az orvos által nem ellenőrzött szabályok betartását is figyelembe kell venni:
Fürdésre a legalkalmasabbak a reggeli és a délelőtti órák.
Ha mégis a délutáni órákban van erre lehetőség, akkor az ebéd elfogyasztása után két óra elteltével fürödjön a beteg.
Meleg fürdő után ne távozzon a beteg felhevült testtel, hanem fokozatosan hűljön le, egyébként is javasolt, hogy a fürdőt pihenés kövesse.
A fokozódó fájdalmait feltétlenül jeleznie kell orvosának, mert a kúra kezdetén úgynevezettfürdőreakció következhet be, amely néhány nap alatt megszűnik, de a kúra módosítását (időtartam, gyakoriság), illetve a kúra befejezését is jelentheti.
Ha az orvosmasszázst rendelt, azt minden esetben a fürdő után vegyük igénybe.
Ha az orvosi tanács ellenére túlzottan sok fürdőt vesz a beteg, a szervezete kimerül és bekövetkezhet a "fürdőfáradtság", ami a kúra folytatását hatástalanná, vagy károssá is teheti.
Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi természetes gyógytényező felhasználásával folytatandó gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet végző intézmény gyógyászati jellegére utalógyógyfürdő megnevezés használatát.
Magyarországon a következőtelepüléseken található gyógyfürdő:
Magyar fürdőalmanach; szerk. Kiss Veronika, Nagy Zoltán; Magyar Fürdőszövetség–Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2003
Peralta Miguel Angel:Magyarország gyógyító vizei; Carita Bt., Budapest, 2004
Csiffáry Gabriella:Régi magyar fürdővilág; Helikon, Budapest, 2004 (Paletta)
Csapó Katalin–Ritter P. Tibor–Straub Dezső:Csodavíz. Vizek csodái, csodák vizei; fotó Felvégi Andrea, Siményi Gergely; Bookmarket, Budapest, 2007 (Világutazás kiskönyvtár)
Régi fürdők és egyéb mulatságok. Szentgyörgyvölgyi Péter előadásai a Belvárosi Polgári Szalonban; Tillinger Péter Műhelye, Szentendre, 2012
A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete; szerk. Horváth Szilvia, Tóth Mária; Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, 2015
Fürdővárosok környezete; szerk. Szabó Zoltán; Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület, Túrkeve, 2016 (MFVSZ könyvek)
Horváth Szilvia–Kiss Magdolna:Pannoniai fürdőkalauz; Rippl-Rónai Múzeum – GeniaNet, Kaposvár–Pécs, 2019 (Vivarium fontium)
S. Nagy Anikó–Spekál József:Fürdőélet a nagy háborúban; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2019
.JPG)
