Greta Garbo, születettGreta Lovisa Gustafsson, (Stockholm,1905.szeptember 18. –New York,1990.április 15.) svéd színésznő. A filmtörténet egyik legérdekesebb alakja, akinek méltóságteljes, melankolikus magatartása nemcsak a filmvásznon kreált mítosz része, de jellemének egyik legfontosabb vonása is volt.
Ő volt a legfiatalabb a testvérei közül, egy nővére és egy bátyja volt. 14 éves korában édesapja halála miatt ott kellett hagynia az iskolát és dolgoznia kellett, egy fodrászatban kapott kisegítői állást. Később egy stockholmi áruházban eladóként dolgozott, ahol felfigyeltek szépségére és fátyolos, mély hangjára: hamarosan feltűnt az áruház katalógusaiban, hirdetéseiben is annak termékeket reklámozva.1922-ben egyErik Arthur Petschler nevű férfi szerepet ajánlott neki aPeter The Tramp c. vígjátékban, ez volt első szerepe. 1922-24-ig tanult aRoyal Dramatic Theatre-nél, itt találkozottMauritz Stiller igazgatóval, és ő adta neki a Garbo művésznevet, állítólagBethlen Gábor erdélyi fejedelem után.[18] Közös filmjük, aGösta Berling (1924) sztárrá avatta Garbót. A német film nagysága,George Wilhelm Pabst hívta Németországba aBánatos utca főszerepére.
1925-ben aMetro-Goldwyn-MayerHollywoodba hívta Stillert, akinek sikerült kialkudnia, hogy Garbót is szerződtessék. Első némafilmje készítésekor a színésznő még alig beszélt angolul. Ám első hangosfilmje, azAnna Christie – amelyben egy cinikus, gyönyörű exprostituáltat játszott – után már Oscarra jelölték. Viszonylag rövid pályafutása izgalmas szerepekkel teli. Tragikus asszonysorsokat ábrázolt, többek közöttAnna Kareninát (néma és hangos változatban is),Mata Harit, a kémnőt, Camille-t, a párizsi kurtizánt, aGrand Hotel szomorú balerináját, és az európai történelem titokzatos figuráját,Krisztina királynőt.Ernst Lubitsch, a hollywoodi vígjáték királya sikeresen módosított Garbo imázsán, aNinocskában azt a folyamatot ábrázolta, hogyan válik a fegyelmezett komisszárnőből az élet örömeit élvező asszonnyá. Garbo ebben a filmben nevetett először. A film forgatókönyvétLengyel Menyhért írta.[19]
1931-ben találkozottMercedes de Acostával, akivel állítólag viszonyt folytatott. Sok verset írt neki Mercedes, kapcsolatuk végül véget ért, amikor De Acosta a leszbikus ügyeiről írt önéletrajzában. Az1939-ben Hollywoodban letelepedőTamara de Lempicka emigránslengyel festőre is nagy hatással volt ezekben az években.[20]
Szerencsétlen fordulat, hogy két év kihagyás után az MGM durva imázsváltó szándékának köszönhetően,A kétarcú nő (1941), egy félresikerültGeorge Cukor-vígjáték teljesen lerombolta Garbo imázsát. Ez lett hattyúdala. Sosem készített színes filmet. Visszavonulása a filmkészítéstől eleinte nem tűnt véglegesnek, időről időre felröppentek tervek, egy Cseresznyéskert-adaptáció lehetősége Alexander Kordával fellelkesítette a színésznőt.
1953-ban vett egy hétszobás lakástNew Yorkban az East 52nd Streeten, naponta több kilométeres sétákat tett. Baráti köre leszűkült, egy fiatal műkereskedővel telefonkapcsolatot tartott fenn, továbbá távoli óceánok szigetein, a franciaRiviérán,Svájcban ésOlaszországban pihentCécile de Rothschild(wd) bárónővel vagyArisztotélisz Onászisszal. „Egyedül akarok lenni” (I want to be alone) – mondta aGrand Hotelben (1932). Kívánsága beteljesedett. Utolsó éveiben kis számú baráti kapcsolatát is megszakította és teljes magányban élt.[22]
1990.április 15-én halt meg tüdőgyulladásban egy New York-i kórházban. Halála után a leszbikus írónőhöz, Mercedes De Acostához – Marlene Dietrich szeretőjéhez – írott szerelmes leveleit egy philadelphiai múzeumban állították ki. Hamvait szülőhelyén temették el. AHollywood Walk of Fame-en neki is van saját csillaga.[23]
