Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Grúz Fegyveres Erők | |
 | |
| Dátum | 1991 |
| Ország | Grúzia |
| Típus | fegyveres erők |
| Méret | 32 650 fő |
| Diszlokáció | Tbiliszi |
| Grúz Fegyveres Erők weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazGrúz Fegyveres Erők témájú médiaállományokat. | |
AGrúz Fegyveres Erők (grúz nyelven: საქართველოს თავდაცვის ძალები, magyar átírásban: szakartvelosz tavdacvisz dzalebi),Grúzia hadereje, amely két haderőnemből, a szárazföldi erőkből és a légierőből áll. A haditengerészet mint önálló haderőnem 2009-ben megszűnt, beolvasztották aGrúz Határőrsághez tartozó parti őrségbe.
A szárazföldi erők létszáma 8620 fő. A szárazföldi erők parancsnokságának összetétele: 2 gépesített lövészdandár, 1 nemzeti gárda dandár, 1 tüzérezred, 1 felderítő-zászlóalj, 1 különleges zászlóalj, 1 békefenntartó zászlóalj. Haditechnikai eszközök: 90 db T–55,T–72 típusú harckocsi; 185 db BMP–1, BMP–2, BRM–1,BTR–70/80, MT–LB típusú páncélozott gyalogsági és egyéb páncélozott jármű; 76 db tüzérségi löveg, 16 dbBM–21 típusúrakéta-sorozatvető, 17 db 120 mm-es aknavető és néhánySA–16 típusúlégvédelmi rakéta.
A légierő létszáma 1250 fő. Haditechnikai eszközök:Szu–17 vadászbombázó ésSzu–25 csatarepülőgépek;An–2, Jak-18/40, Tu–134 típusú szállító repülőgép; 3 db Mi–24, 4 db Mi–8/17, 8 db UH–1H; 75 dbSA–2,SA–3,SA–4,SA–5 légvédelmi rakétaindító.[mikor?]
A haditengerészet létszáma 1830 fő. Haditechnikai eszközök: 11 db őrhajó és partvédelmi hajó, 2 db deszanthajó.[mikor?]
Az ellenséges abház és oszét erők személyi állománya 7000 fő. Haditechnikai eszközök: 50-60 db harckocsi és 100 db tüzérségi löveg.[mikor?]
Harcászati egységek:
A Grúz Légierő alapvető csapásmérő erejét sokáig a Szu–25-ös csatarepülőgépek képezték. Hét gépet 1992-ben kapott a légierő aTbiliszi Repülőgépgyártól, amely a típus egyetlen gyártója volt az egykori Szovjetunióban. A 2000-es évek elején további 12 darab Szu–25-ös állított szolgálatba a Grúz Légierő. Ezeket a használt gépeket GrúziaCsehországtól vásárolta. A 2010-es évek elején további gépeket vásárolt Grúzia (egyes hírek szerint Bulgáriából). A gépek üzemképessége folyamatosan esett. Több gép (2 vagy három) elpusztult a grúz-orosz háborúban. Egyes források szerint 2017-ben tervezték a kivonásukat és a földi támadó funkciót a jövőben pilóta nélküli repülőgépekkel akarják megoldani.[1]
Az 1997–2008 közötti időszakban Grúzia jelentős mennyiségű használt haditechnikai eszközt , köztük repülő és légvédelmi eszközöket szerzett beUkrajnából. Ekkor került Grúziába 10 db egykori ukránL–29 Delfín, 14 dbL–39 Albatros, valamintMi–8 ésMi–14-es helikopterek ésMi–24-es harci helikopterek.[2]
Grúzia már elkezdte a tárgyalásokatCsehországgal 10-12 darab szubszonikus könnyű vadászrepülőgép,L–159 ALCA vásárlásáról, jelentette beMartin Bartak cseh védelmi miniszterhelyettes. (Ezek a gépek Grúziának fontosak, hiszen Grúzia vezetése szeretne aNATO-hoz csatlakozni, miközben orosz támogatású Dél-Oszétiával és Abháziával is foglalkozniuk kell. Folyamatban volt 15 darabUH–60 Black Hawkszállító helikopter és 5C–130 Herculesteherszállító repülőgép beszerzése is.[3]
Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
