Gouda (kiejtéseⓘ),holland város és közigazgatási egység (község,gemeente)Dél-Holland tartományban, aRandstadkonurbáció központi zöldövezete, aGroene Hart szélén, aminek a második legnagyobb települése, jelentős regionális funkciókkal. A nagy múltú város jelenleg csak az ország 48. és Dél-Holland tartomány 12. legnagyobb városa.
Természetföldrajzilag aGouwe és aHollandse IJssel összefolyásánál található. A két hajózható folyó találkozása alapozta meg a középkori város fejlődését. Lakóinak száma szerint a középkorban az első öt holland város között tartották számon.1272-ben kapott városi jogokat. Nevét világszerte ismertté tette az innen származógouda sajt.
Mára gazdasági jelentősége a közeliRotterdam mögött háttérbe szorult, belvárosa emiatt is sokat megőrizhetett középkori arculatából. A belvárosban számos nagy múltú történelmi épület áll, közülük a legismertebb a gótikus városháza, valamint a hatalmas Szent János-templom. Főterén nyaranta ma is megrendezik a sok turistát vonzó híres heti sajtpiacot.
Goudát a középkorban egy sor más néven is említették, mintGolde,Die Goude,Ter Goude ésTergouw, de ezek mind aGouwe-folyó nevére vezethetők vissza. A Gouwe folyó első írásos említése 1139-ből maradt fenn, latin formában:Golda egy oklevélben:nove culture juxta Goldam (új földek a Gouwe mentén). Egy 1178-as oklevél pedig „biztos földekről” szól a Gouwe mellett(terram quandam juxta Goldam).[2]
Magának aGouwe folyónévnek az eredetére vonatkozóan is többféle elmélet létezik. Származhat agouw(e) szóból, ami olyan folyóvizet jelent, amelynek mentén út húzódik. Egy másik elmélet szerint a tőzeges területen kanyargó folyócska vize aranyszínűen csillogott, így keletkezhetett neve az ógermángulda (arany) ésahwõ (vízfolyás tengeri agyagos területen) összetételéből.[3]
Érdekes, hogy Gouda egyetlen holland városként a középkori latinos formában őrizte meg nevét napjainkig, annak ellenére, hogy az idők során párhuzamosan több más, holland nyelvű formában is élt a neve.
Gouda lakóit „sajtfejűeknek”(Kaaskoppen) is csúfolják, bár ezt a nevetAlkmaar lakóira és általában a hollandokra is előszeretettel alkalmazzák. Ez az elnevezés eredetileg valószínűleg a közeliStolwijkből származik, ahonnan adatok vannak arra, hogy konfliktusok idején a lakosok a sajtok készítésére szolgáló kis hordókat tették a fejükre sisak gyanánt.[4]
A római időkből a város területén csak szegényes leletek kerültek elő.[5] Valószínűleg a mai Bloemendaal városrész területén volt egy vagy kétrómai villa. A3. század végén azonban, az időjárás nedvesebbé válása és a talaj elmocsarasodása miatt, a lakosság elhagyta a területet.[6][7]
A mai város helyén ezután tőzegmocsár terült el, kis vízfolyásokkal, köztük a Gouwe folyócskával, egészen a 11. századig, amikor megindult a Gouwe partjain elterülő földek megművelése, beleértve a mai belváros területét is.[8]
1139-ben említik először írásban Gouda nevét, azutrechti püspökség egyik dokumentumában. A13. században a Gouwe folyócskát csatornával kötik össze aRajna régi főágával, azOude Rijn-nal. A Gouwe és a Hollandse IJssel folyók összefolyásánál a Gouwe torkolatát kibővítették, hogy alkalmassá tegyék hajók kikötésére. A kialakult hajózóutat a Franciaországgal és Flandriával, valamint aBalti-tenger térségével folytatott kereskedelem céljaira használták.1272-benV. Flórián holland gróf városi jogokat adományozott az időközben fontos településsé vált Goudának. A várost1361-ben és1438-ban súlyos tűzvészek pusztították. Az utóbbi esetében mindössze négy ház maradt épen.[9]
Már a12. században említenek a források egymotte típusú – mesterséges dombra fából épített erődítmény – várkastélyt Goudában, amelynek lakói aVan der Goude család tagjai voltak. Röviddel 1300 előtt azonban ezt a várat lerombolták, valószínűleg azért, mert urai V. Flórián holland gróf politikai ellenfelei voltak, és az ő meggyilkolása után nekik is felelniük kellett ezért a tettért. A helyBlois grófjának tulajdonába került, és ez a család1361 és1384 között egy új kastélyt építtetett a város szélén, a Gouwe és a Hollandse IJssel összefolyásánál, a kikötő védelmére is alkalmas helyen.[10]
Gouda látképe a Hollandse IJssel felől a kastéllyal (jobbra). Frans Hogenberg alkotása, 1573 körülGouda egy 1652-es térképen. Balról érkezik a körcsatornát tápláló Gouwe, a képen alul a Hollandse IJssel látható
1350 körül ásták ki a várost övező csatornákat, védművekkel kiegészítve, ezzel véglegesítve is a belváros határait. A körcsatorna szakaszai a Fluwelensingel, Blekerssingel, Kattensingel és Turfsingel neveket kapták. (Singel hollandul a városmagokat körülölelő, védelmi célokra is épült csatornák neve.) A15. század végére az egész belvárost körülvették várfalakkal, kapukkal és tornyokkal. A kastély ennek a védelmi rendszernek a részévé vált. A19. században azonban, miután katonai jelentőségét elvesztette, az egész falrendszert lebontották.[11]1365-ben a város vezetősége megvásárolta a piac területét a Van der Goude családtól, hogy ott felépítse a városházát. Maga az építkezés azonban anyagi okok miatt csak 1448-ban kezdődött el. A ma is álló épület a város jelképévé vált.
A Szent János-templom mai formájában Cornelis Frederickszoon van der Goude tervei alapján épült fel1552-ben, miután több elődjét tűz pusztította el.
A14. században alakultak meg a város kézműveseit tömörítőcéhek. Ezek a szakmai szervezetek gazdasági érdekvédelmi feladatokat láttak el, de emellett gondoskodtak rászoruló tagjaik temetéséről, támogatták az özvegyeiket és árváikat, illetve a céhek öreg és beteg tagjait. A reformáció előtt a legtöbb céhnek saját oltára volt a Szent János-templomban. A céhek egészen 1815-ös felszámolásukig a város gazdasági életének főszereplői voltak.[12]
Anyolcvanéves háború kezdetéig (1568) Gouda jelentős szerepet játszott a sör és a posztó kereskedelmében. Sört nagyrészt Németországba exportáltak hajóval,Hamburgon keresztül. A háború miatt a sörexport lehetetlenné vált, és a legtöbb sörfőzde tönkrement.
1572-ben az ellenfeleik által „koldusoknak” elnevezett protestáns felkelőkAdriaen van Swieten vezetése alatt elfoglalták Goudát. Fosztogatásokra is sor került, és a városi vezetés aképrombolás megakadályozása érdekében bezáratta a Szent János-templomot. A felkelők egyik vezetője, a szélsőséges cselekedeteiről ismertWillem II van der Marck Lumey két papot megkínzott és megölt.[13]1573-ban a Szent János-templomot átadták a reformátusoknak.1577-ben megkezdték a kastély lebontását.
A nyolcvanéves holland függetlenségi háború első szakaszában, a tizenkét éves fegyverszünet (1609–1621) időszakáig Goudában – a köztársaság más területeitől eltérően – a vallási tolerancia klímája uralkodott. Nagy szerepe volt ebben a széles látókörű Herman Herbers prédikátornak. A neves humanista,Dirck Volckertszoon Coornhert nagyra értékelte ezt, és egyik művét (De synodus van der consciëntiën vryheydt, A lelkiismereti szabadság szinódusa) a város vezetőségének ajánlotta.
A goudai prédikátorok ezen az alapon a holland kálvinista egyházon belül a megengedőbbarminiánusok (remonstránsok) és ellenfeleik, a szigorú kálvinisták (kontraremonstránsok, gomaristák) közötti küzdelemben az előbbiek pártjára álltak. Adorti zsinaton (1619) azonban a kontraremonstránsok győztek, és a három goudai arminiánus prédikátornak el kellett hagynia a várost. Helyükbe az „eretnekvadász” Anthony Cloots lépett, aki éveken át aktívan üldözte a másként gondolkodókat.Móric orániai herceg halála után (1625) enyhültek az üldöztetések. Az ezt követő időszakban a goudai egyházközségen belül állandósultak a belső küzdelmek. Teret nyert a városban azellenreformáció is, különösen Petrus Purmerent lelkipásztor munkássága nyomán.[14][15]
A pestisben szenvedők számára felépítettek egy külön karantént. A fertőzöttek házait lezárták, ágyneműjüket és hulladékaikat a városon kívül kellett elégetni, a betegeknek fehér pálcát kellett magukkal hordaniuk, és csak azzal mutathattak a piacon a megvásárolni szándékozott árura. A járvány általában először a szegényeket sújtotta, de elterjedése után a gazdagabbakat sem kímélte.[17]
A16. század súlyos politikai és gazdasági gondjai után a17. század első felében a város magára talált,1665 és1672 között pedig egy kimondottan virágzó korszakot élt át, amelynek azonban az 1672-ben kitört háború és az 1673-as nagy pestisjárvány véget vetett. A következő fellendülés csak 1700 körül indult meg, és 1730-ig tartott. Utána azonban, egészen a 19. század derekáig, Gouda újra a gazdasági fejlődés perifériájára szorult.[18] A város ebben az időszakban az ország egyik legszegényebb települése volt, a „goudai” és a „koldus” szinte szinonimák voltak.[19]
A várost először1832-ben sújtottakolerajárvány. A betegek számára külön kórházat hoztak létre. A hiányos higiénia és a rossz minőségű ivóvíz (gyakran a csatornák vizét itták az emberek) miatt a járványok újra meg újra megismétlődtek.Willem Frederik Büchner városi orvos erőfeszítései nyomán azonban1872-ben megkezdődött a városi szennyvízcsatorna-hálózat létrehozása, és1883-ban rákapcsolták az első házakat az ivóvízvezetékre. Ennek nyomán a kolerajárványok fokozatosan megszűntek.[20][21]
1830-tól elhordták a városfalakat. Az utolsó városkapu-épületet, amely addig börtönként is szolgált,1854-ben bontották le. A 19. század második felében javulni kezdett a gazdasági klíma. Új gyárakat hoztak létre, mint a gyertyagyár (1853) és a gépi fonoda (1862), amelyek a város gazdaságának húzóerőivé váltak. 1855-ben avatták fel a goudai vasútállomást az újonnan épült Rotterdam-Utrecht vasútvonalon, bár a városi elöljáróság csak nehezen ismerte fel az új közlekedési eszköz előnyeit.[22]1869-re azonban már felépült egy nagyobb állomásépület, és kialakították a megfelelő utcai kapcsolatokat is a belvárossal.1870-reHágával is létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés,
Három városi kisvasút is kiépült, bár tényleges városivillamosvasút soha nem jött létre.[23] Az első vonalon gőzmozdony járt 1882 és 1892 között, majd ezutánlóvasútként üzemelt 1917-ig. A másik gőzvontatású kisvasút vonala 1883 és 1907 között üzemelt. A harmadik 1914-től 1942-ig működött, amikor is a német megszállók felszedték síneit.[24] A várost érintő utolsó vasúti vonalfejlesztésre1934-ben került sor azAlphen aan den Rijnbe vezető vonal megnyitásával.
A 19. század második felében kezdődött meg a gondolkodás a városnak a csatornák gyűrűjén túli kibővítéséről. Az első tényleges ilyen lépésre1901-ben került sor. Addigra ugyanis a városban alapított új gyárak, üzemek számára több munkáskézre, nekik pedig munkáslakásokra volt szükség. Így épült meg nyugaton aKorte Akkeren, keleten pedig aKort-Haarlem negyed.
James goudai polgármestert a németek már közvetlenül az ország lerohanása után,1940 júniusában letartóztatták, és1941-ben a holland náci párt (Nationaal-Socialistische Beweging) tagját, Lierát ültették a helyébe. James a felszabadulás után azonnal újra elfoglalta hivatalát.
Gouda fontos vízi, vasúti és közúti közlekedési csomópontként a szövetségesek bombázásának célpontjává vált. Különösen a vasútállomást és a csatornák zsilipjeit érték súlyos támadások, amelyeknek összesen 46 polgári áldozata is volt. Az utolsó bombatámadásokat 1944. november 6-án és 26-án intézték a város ellen, ezek legalább 25 halott és számos sebesült áldozatot követeltek.[25]
A város zsidó lakosságának nagy többségét a megszállók elhurcolták a megsemmisítő táborokba; mindössze 40-en élték túl aholokausztot. Összesen 328 goudai zsidó esett áldozatul az üldöztetésnek.[26]
A második világháború után további jelentős bővítésekre került sor, először északi irányban az északi városi csatorna (Stadskanaal-Noord) mentén, majd megépültOosterwei keleten, a város bekebelezte a kisBloemendaal helységet északnyugaton, létrejöttPlaswijck negyed északkeleten ésGoverwelle, Oosterweitől keletre. Ezekre a fejlesztésekre már nagyrészt azért volt szükség, mert Gouda bekerültRotterdam ésHága vonzáskörzetébe. Bloemendaal negyed közművesítése nagy pénzügyi nehézségeket okozott a tőzeges altalaj miatt. Egészében azonban a fejlesztések hozzájárultak a város új gazdasági-társadalmi felvirágzásához.
A belvárosban már1940-ben megkezdődött a csatornák feltöltése, ami a háború után folytatódott. A lakosság azonban tiltakozott a városkép megváltozása miatt, és ezért a folyamat hamarosan abbamaradt.
1977-ben megszüntették a heti sertéspiacot, ami a legnagyobb volt az országban. A csütörtökönként megrendezett sajtpiac azonban fennmaradt, és fontos turisztikai látványossággá lényegült át.
Goudába a 70-es évektől kezdve sokmarokkói vendégmunkás érkezett, akiknek nagy része letelepült. Ennek eredményeképpen mára a városképet hárommecset is színesíti.
Gouda aRandstad, a nagy holland központikonurbáció déli részén terül el, kissé benyúlva a Randstad által körülvett zöld zónába (Groene Hart, Hollandia „zöld szíve”). A szomszédosközségek északról kezdve, az óramutató járásával egyező irányban:Bodegraven-Reeuwijk,Vlist ésOuderkerk,Zuidplas ésWaddinxveen. Legfontosabb szomszédai délnyugatra Rotterdam és nyugatra Hága.
Gouda területe csak 18,10 km², amiből 16,92 km² szárazföldi, a többi vízfelület. Gouda, mintközségi közigazgatási terület határai egybeesnek a város határaival. A 2000-es évektől vita folyik a közigazgatási terület bővítéséről szomszédai rovására; erről végső soron a holland parlamentnek kell majd döntenie.
Gouda belvárosaagyagos talajon fekszik. A többi városrész azonban főleg a korábbi, lecsapolttőzegmocsár helyére épült, ezért folyamatosan küzdeni kell a talajsüllyedéssel. A lakott területet rétek éspolderek veszik körül.
Gouda két jelentősebb vízfolyás találkozásánál fekszik: a várost délről aHollandse IJssel határolja, míg nyugatra aGouwe folyik. Mindkét folyó nagy szerepet játszott Gouda fejlődésében, mivel közlekedési kapcsolatot biztosítottak egyrésztFlandria, másrészt Hollandia többi tartománya felé. A belső víziutak a középkorban biztonságosabb közlekedési szállítási útvonalat jelentettek, mint a viharos, illetve a gyakori nemzetközi konfliktusok által érintettÉszaki-tenger. A kereskedelmi hajók így áthaladtak Gouda belvárosán és nem csak vámot fizettek, hanem az áruforgalom révén a helyi kereskedelem és ipar fellendüléséhez is hozzájárultak.
A 20. századra aztán a természetes víziutak és a régi csatornák már alkalmatlanokká váltak a modern teherforgalom lebonyolítására, ezért új csatornákat és zsilipeket építettek a város körül. Azonban a Gouwe és a Hollandse IJssel lehetőségeit ma is használja mind a teherhajózás, mind a népszerű vízi turizmus.
Gouda amérsékelt övióceáni éghajlat hatása alatt áll, időjárása szeles, enyhe, csapadékos. A mintegy 30 kilométerre fekvő De Bilt meteorológiai állomás alábbi hivatalos éghajlati adatai Goudára is érvényesek.
Gouda közigazgatási területe kilenc kerületre oszlik. A történelmi városmag a Belváros(Binnenstad). E csatornákkal körülvett területen sok üzlet és vendéglátóipari létesítmény található.
A belső csatornagyűrűn kívüli városrészek közül a legrégebbi aKorte Akkeren, ami1900-ra készült el. Ez a városrész a centrumtól nyugat-délnyugatra fekszik, csaknem teljesen vízzel van körülvéve. Itt vanKromme Gouwe ipari terület. Távolabb nyugatra már polderek találhatók.
Szecessziós stílusú épületek aNieuwe Park (Új park) városrészben
A centrumtól északnyugatra található aNieuwe Park (Új park) városrész, ami közigazgatásilag a Belvároshoz tartozik. Itt van a városi főpályaudvar és aGouwe Spoor ipari negyed. A névadó park környékén különböző stílusú nagypolgári házak találhatók.
A vasútvonal túloldalán található aBloemendaal kerület, ami az 1970-es években épült, és mintegy 9100 lakosa van. Itt van még a goudai kikötő ipari területe, egy nagy sportkomplexum és a környék nagy kórházának(Groene Hart Ziekenhuis) főépülete.
A szomszédosPlaswijck kerületnek van a legtöbb lakosa, csaknem 13 000. Bloemendaal, Plaswijck és a vasúttól északra elterülőAchterwillens adják együttesen Gouda északi részét.
A vasútvonaltól délre terül elKort Haarlem negyede. Bár a házak nagy része a 20. század elejéről származik, néhány történelmi jelentőségű épület is látható itt. Ennek a része aGouda Oost városrész, aminek továbbá részét alkotja azOosterwei. Ez a városrész aHollandse IJssel folyóra támaszkodik, ami elválasztja a szomszédosStolwijkersluis negyedet Gouda többi részétől. Ez utóbbi, mindössze 410 lakóval, nagyon ritkán lakott.
A legújabb lakónegyed a nyolcvanas és kilencvenes években Gouda délnyugati részén épültGoverwelle. Ez a város legsűrűbben lakott területe.
A további fejlesztésekre elsősorban a város nyugati széle alkalmas(Westergouwe), valamint a pályaudvar környéke. Ez utóbbi városrészben tervezik az új városháza felépítését is.
Bár Gouda környékén sok a nyitott, természetes táj, magában a városban, különösen a sűrűn beépített történelmi városmagban az országos átlagnál kevesebb a zöldfelület. A közigazgatási területen belüli zöldterületek főleg a város határán helyezkednek el, mint aNoorderhout (Északi erdő) és az A12-es autópálya melletti, a hangvédőfal szerepét is betöltő növényzet. A város keleti részén fekszik aGoudse Hout (Goudai erdő), egy felparcellázott zöldterület.
A várostól északkeletre a 18. századi tőzegkitermelés helyén sekély tavacskák láncolata, aReeuwijkse plassen alakult ki, amely most rekreációs célokat szolgál. Nyaranta a város lakói itt úszhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, kemény teleken pedig korcsolyázni lehet.
A belváros parkjai közül említésre méltó a Szent János-templom mellettiVroesentuin, ami 1832-ig temető volt, és aCatharinatuin, a korábbi Catharina-vendégházból kialakított múzeum kertje az állandó szoborkiállítással.
Albertus Adrianus van Bergen IJzendoorn polgármester a 19. század végén saját kertjét örökül hagyta a városra, ebből alakult ki aVan Bergen IJzendoornpark.
A középkorban Gouda Hollandia nagy és jelentős városává növekedett. 1477 körül a lakosság száma elért egy átmeneti csúcspontot, mintegy 10–13 ezer lakossal. Ezután a lakosságszám csökkent és egy alacsonyabb szinten állandósult. 1622-ben elérte a 14 880 főt, de ezután sem növekedett lendületesen. A város lakossága csak a 20. század elejére érte el a 20 000 főt.
A második világháború előtti 30 000-es létszámhoz képest a háború utáni évtizedekben gyorsabb növekedés indult meg. Újabb csúcspontját 2004. január 1-jére érte el 71 999 lakossal.
A város terveiben további növekedéssel számol: 2020-ig 6290 új lakás építését irányozták elő, ebből 3740-ét Westergouwe negyedben. Ezek szerint az elképzelések szerint 2020-ra a lakosság száma 79 578-ra és 2025-re 81 613-ra nőne.
Gouda lakosságának származás szerinti összetétele 2010. január elsején[30]
Etnikum
Lakók száma
Belföldi eredetű lakosság
55 208
Nyugati külföldi eredetű lakosság
5 352
Nem-nyugati külföldi eredetű lakosság közülük marokkóiak közülük törökök
10 555 6 606 431
Összesen
71 115
A város lakóinak 25%-a 19 éves vagy fiatalabb. 18%-uk 19 és 35 év közötti, 22%-uk 35-től 49 éves. Húsz százalékuk tartozik az 50–64 éves kategóriába, és 15%-uk 65 éves vagy idősebb.[30] Gouda sok év után először 2009-ben tapasztalt pozitív migrációs mérleget (+171 fő), és a születések száma is meghaladta a halálozásokét 247 fővel.[30]
Gouda lakosságának 22%-a rendelkezik külföldi állampolgársággal (is). Ez valamelyest meghaladja a holland átlagot (20%).[30] Közülük 7% nyugati, 15% pedig nem-nyugati eredetű. 2010. január 1-jén Goudában 54 magyar állampolgár élt, közülük 21 fő magyar-holland kettős állampolgár volt.[30] A külföldiek száma és aránya a városban fokozatosan növekszik.
Származás szerint a külföldiek marokkóiak (6606), Holland-Indiából érkeztek (1215), németországiak (1014), suriname-iak (909), a volt Jugoszlávia területéről érkeztek (521), illetve törökök (431). A marokkóiak a város lakosságának mintegy 10%-át adják.[30]
Városrész szerint a legtöbb külföldi a keleti részen lakik (52%).Oosterwei negyedben a külföldi származásúak 71%-ot tesznek ki, közülük a marokkóiak 51%-ot.[30]Korte Akkeren negyedben a lakosság 26%-a külföldi eredetű.
Magának a városnak a vallási helyzetéről nem állnak rendelkezésre konkrét adatok, de a Goudát is magába foglaló régió,Dél-Holland tartomány keleti része lakóinak vallási megoszlását a mellékelt ábra mutatja.[31] Goudát hagyományosan a vallásos holland városok, a „Biblia-övezet” részének tekintik.[32] A választásokon a vallási irányultságú pártok az országos átlagnál jobb eredményekre számíthatnak. Itt található a kevés hollandiai középfokú református egyházi iskola egyike is.
Gouda a vallásosság mellett történelme során a toleranciájáról is ismert volt. A középkorban gyakran telepedhettek meg itt a vallási „másként gondolkodók”.[32]
A 18. század végén, röviddel az egyenlő polgári jogok megkapása után, Goudábanzsidó közösség jött létre. Száz évvel később, 1899-ben ez a közösség mintegy 400 tagot számlált, zsinagógával és idősek otthonával rendelkezett. A zsidó lakosságot azonban a második világháborúban nagyrészt elhurcolták és megölték. Az elhagyott zsinagógát az evangélikus közösség, az idősek otthonát a holland református egyház vette meg. 1964-ben a maradék helybéli zsidók a rotterdami zsidó közösséghez csatlakoztak.[33]
Gouda védőszentjeKeresztelő János. A Szent János-templom neki van szentelve, és az ő hagyományos fehér és vörös színei találhatók a város címerében és zászlaján. Ezeket a színeket használta egyébként a középkori helyiVan der Goude nemesi család is.
A városban régebben számos kolostor is működött. Ezekre ma már leginkább csak az utcanevek emlékeztetnek. Számos templom fennmaradt azonban. Az utóbbi években három mecset is épült az iszlám hívei lelki szükségleteinek kielégítésére, a Nour, az Assalam és az El Fath. A Korte Akkeren negyedben nemrégiben mégszabadkőműves páholy is működött„De Waare Broedertrouw” (Az igazi testvéri hűség) néven, de honlapja már nem elérhető.
A középkorban Goudában is, mint Hollandia legtöbb más nagyobb városában, aholland nyelv helyi dialektusát beszélték. Az eredeti goudai városi dialektus egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy egyáltalán nem ejti a „h” hangot.[34] A 20. század során azonban a közoktatás, majd a központi tömegtájékoztatás fejlődésével a helyi tájszólás háttérbe szorult, és mára, legalábbis tiszta formájában, alig beszélik.
Goudának három hivatalos külföldi partnervárosa van. A legrégebbi partnerkapcsolatKongsberg norvég várossal jött létre 1956-ban. Egy évvel később a németSolingen is Gouda testvérvárosa lett.Gloucester angol várossal 1972-ben kötöttek ilyen kapcsolatot.[35]
E három testvérvárosról utcákat is neveztek el a városban. A város központjában felállítandó karácsonyfát minden évben Kongsberg városától kapják.
E hivatalos kapcsolatokon túl Gouda baráti kapcsolatokat ápol mégImzourenmarokkói várossal, ahol a 2004-es földrengés után hozzájárultak az iskola újjáépítéséhez.Elminaghánai várossal, a hollandrabszolga-kereskedelem egykori központjával is kapcsolatot tartanak. Itt, szintén2004 (a rabszolga-kereskedelemről és annak eltörléséről való megemlékezés nemzetközi éve) óta, a helyi hulladékkezelés problémájának megoldását segítik.[35]
Légifelvétel az óvárosról. Balra a városháza kicsi, de jól érvényesülő épülete, jobbra a hatalmas templom, ami szinte elvész az épületek között.
A Szent János-templom tornya
A Szent János-templom látképe a goudai kikötő felől
A 't Slot malom
Sajtkészítő parasztlány szobra
Gouda történelmi központjában számos nevezetes épület látható. A belvárost körülvevő csatornarendszer egy részét a 20. század 30-as, illetve 60-as éveiben területnyerés érdekében betemették. A 2000-es években vita indult arról, hogy ezek egy részét helyre kellene állítani.[36] A korábbi védművekből csak kevés maradt fenn. Ennek ellenére a városban 330 országosan elismert műemlék van, amelyek közül a városháza és a Szent János-templom a legismertebbek. A belváros legmagasabb pontja a neogótikus Gouwe-templom 80 méter magas tornya.
A jellegzetes, piros fatáblás ablakokkal díszített városháza a belváros központjában elterülő piactér centrumában áll. A palota az utolsó nagy tűzvész után,1448 és1450 között épültbelgiumimészkőből, és az egyik legidősebbgótikus városháza Hollandiában. A körbejárható, minden oldaláról megcsodálható épület falait szobrok és domborművek ékesítik. Az egyik oldalán a 60-as években készült harangjáték látható, amely félóránként a városi jogok megszerzésének történetét eleveníti fel röviden.
A városháza építője a nevezetesbrabanti Keldermans építőmester-család, amecheleni Jan (III.) Keldermans volt.[37][38][39] Alapozásához nem cölöpöket vertek le, hanem nehéz tölgyfagerendákból összeállított „tutajokat” alkalmaztak.
1497-ben az épületet felújítottákSzép Fülöp látogatása alkalmából,1517–1518-ban átépítették.1603-ig az épületet vizesárok vette körül és felvonóhídon lehetett megközelíteni. Az árok betemetésével egy időben épültek a reneszánsz teraszok,Gregorius Cool városi szobrász munkái.
További jelentősebb átépítésekre került sor1692–1697, valamint1946–1952 között, amikor is az elöregedett, fából készült alapozást is ki kellett cserélni. Az eddigi utolsó restauráció1996-ban történt.
1712 körül készült metszet
Az első fotó az épületről, 1867 körül
A városháza 2003-ban
A városháza jelenlegi belső berendezése a 17. és 18. századból származik. A házasságkötő terem faliszőnyegeit David Ruffelaer, a híresoudenaardei szőnyegkészítők leszármazottja készítette 1642-ben,Bourbon Henrietta Mária angol királyné látogatása alkalmára. A faliszőnyegeket 1948 és 1952 között azamszterdamiRijksmuseum műhelyében restaurálták.[40]
AKeresztelő Jánosnak, Gouda védőszentjének szentelt gótikus templom mai alakjának fő részei a 15. és 16. században épültek, korábbi előzményekre alapozva. Ez a leghosszabb hollandiai templom 123 méteres külső hosszal. A holland műemlékvédelem hivatalos listáján az UNESCO által elismert 4–5000 hollandiai kulturális örökség közül az első száz között szerepel. A templom különösen híresfestett üvegablakairól.
Az első írásos emlék egy ezen a helyen álló templomról 1278-ból származik.[41] A templom a következő évszázadokban újra meg újra leégett, illetve újjáépítették. Az utolsó nagy tűzvész 1552-ben történt, az ezt követő újjáépítés után már sikerült elkerülni a további katasztrófákat. A hatalmas festett üvegablakok 1555–1603 között készültek.
Areformáció és aképrombolások idején a templom sértetlen maradt, mert a városi kormányzat kitartottII. Fülöp spanyol király mellett. Később azonban fokozatosan Goudában is teret nyert a holland reformáció és a szembenállás az egyre brutálisabb spanyol uralommal. A belső nyomás eredményeképpen a városi kormányzat hajlandónak mutatkozott átállniOrániai Vilmos herceg oldalára, de feltételként szabta a teljes vallásszabadság fenntartását. Bár az átállás után történt kisebb rombolás a templomban, az igazi értékeket sikerült megmenekíteni. A templomot bezárták, majd 1573-ban – amikor egész Hollandiában betiltották a katolikus vallás gyakorlását – mégis átadták a holland reformátusok számára.
Más németalföldi városokhoz hasonlóan Goudában is számoshofje, zárt udvarocska épült jótékony adományokból egyedülálló, szegény sorú nők számára, akik parányi épületekben laktak ezekben. 1750-ben 21 hofje volt Goudában,[42] de egy részüket időközben lebontották. A három leghíresebb fennmaradt udvar aHofje van Cincq, aHofje van Letmaet az Újpiac mellett, valamint aSwanenburgh's hofje a belváros másik végén.
Számos korábbi csatorna betemetése ellenére sok érdekes zsilip látható a fennmaradt csatornákon mind a belvárosban, mind a kissé távolabb eső városrészekben, köztük aWaaiersluis, aJulianasluis és aMallegatsluis. A már felszámoltHavensluis mellett fennmaradt a korabeli vámház(Het Tolhuis) a hozzátartozó zsilipőrházzal. Itt hagyták el a várost a hajók Rotterdam felé.
Goudában korábban több mint húsz hagyományosszélmalom működött. Ezekből négy maradt fenn, a Vörös Oroszlán(de Roode Leeuw), a 't Slot, aHaastrechtse Molen és a 2010-ben helyreállítottMallemolen.
2007-ben aMuseumgoudA nevű szervezeti egységbe vonták össze aCatharina Gasthuis-t, egy korábbi vendégházból kialakított bemutató helyet, ahol többek között16. századi oltárok részei láthatók festmények, helyi gyártású agyagpipák és modern műalkotások mellett, valamint aDe Moriaan Nemzeti Gyógyszerészeti Múzeumot.
A MuseumgoudA mellett nevezetes a város egyik kikötőjében kialakított múzeum, ahol monumentális, muzeális hajók láthatók. A városban található aDél-Holland tartomány második világháborús ellenállásának múzeuma is. A piactéren aWaag, azaz a mázsálóház épületében sajt- és kézműipari múzeum található.
Nem csak a múzeumokban, hanem a közterületeken is számos műalkotás látható a városban. Néhány szobor a belvárosban még a17. századból származik. A 20. századi műalkotások a város egész területén fellelhetők.[43]
A városhoz kötődő írók a tevékenységének nagy részét itt végzőRotterdami Erasmus, a sokoldalú humanista művészDirck Volkertsz. Coornhert. A 19. században itt alkotóAnna Barbara van Meerten-SchilperoortotMultatuli is jelentős írónak nevezte.[44]Ignatius Walvis, bár nem itt született,1713-ban megjelentette a város történetét(Beschryving der stad Gouda), ami mindmáig a helytörténet egyik legfontosabb forrása, az ismert hazafi,Cornelis Johan de Lange van Wijngaerden várostörténetével(Geschiedenis der Heeren en beschrijving der stad van der Gouda) együtt.
A régi holland költők körülFlorentius Schoonhoven és későbbHieronymus van Alphen születtek Goudában. A 20. századbanLeo Vroman szerzett költészetével nemzetközi hírnevet. 2003 óta a város közigazgatása új hollandiai szokás szerint évről évre kinevez egy városi költőt is, Gouda hírének öregbítése érdekében.
Goudában egy színház, két nagy mozi és két könnyűzenei előadóterem van. A színház a történelmi belvárosban helyezkedik el, de modern épület, 1992-ben avatták fel; két előadóteremmel rendelkezik.
Június közepétől augusztusig hetente megtartják a 300 éve hagyományos sajtpiacot Gouda főterén, aWaag (mázsálóház) épülete előtt, csütörtökönként délelőtt 10 és 12.30 között.[35] A környék parasztjai speciális lovaskocsikon hozzák árujukat a piacra, ahol azt lemérik, értékelik, majd eladják. Tényleges üzletkötés is folyik a kereskedők között, nem csak a turisták számára árusítanak. A lapos, kerék alakú sajtok súlya legalább 15 kilogramm, de kínálnak kisebb, ún. bébi-sajtokat is. A sajtpiac körül kézművesek is tartanak bemutatót arról, miképpen készítették a múltban a facipőt, az irót és a gyertyát a városban.
A híres sajtpiacon kívül sok más rendszeresen visszatérő eseménnyel igyekeznek a városba csábítani a turistákat. Ilyen a májusi kerámia-napok, amikor a helyi kerámiaipar remekeit kínálják a látogatóknak, a szeptemberi éves nagyvásár, a decemberi gyertya-este, amikor gyertyákkal világítják meg a történelmi belvárost. Ugyancsak decemberben és januárban több napon át művészi mesterséges fénnyel is megvilágítják az óváros homlokzatait. Télen műjégpályát is kialakítanak a piactéren.
Gouda kialakulásához és felvirágzásához elsősorban kedvező közlekedési helyzete vezetett. A fontos belső hajózási útvonalak találkozásánál több zsilip állította meg a hajókat, ami hozzájárult a kereskedelem kialakulásához. A 15. században Goudában fellendült aposztógyártás, majd asöripar is. Az 1400-as évek végére a városban több mint 150 sörfőzde működött.[45][46] A sajtgyártás és -kereskedelem az 1500-as évektől virágzott fel.
A 16. század vége felé a város gazdasági hullámvölgybe került. Anémetalföldi szabadságharc idején a sörfőzdék az exportlehetőségek elvesztése miatt bezártak, leállt a posztógyártás és -kereskedelem is. A város gazdaságilag csak a következő században talált magára, elsősorban apipagyártás éskerámiaipar, valamint atextilipar segítségével. 1730 után újabb súlyos gazdasági visszaesés következett. Az újabb fellendülés a 19. század végéig váratott magára, amikor is a vegyipar (gyertyagyártás) és a gépipar is teret nyert a városban.
A 21. század elején is jelen van a városban a modern vegyipar, valamint sokféle egyéb ipari és szolgáltató tevékenység, elsősorban a város központjától délre és nyugatra, a csatornák mentén elhelyezkedő ipari területeken.
Gouda nemzetközi hírnevét elsősorbansajtjának köszönheti, de jól ismert még a helyigyertyagyártás, a kerámiaipar, astroopwafel- és a pipagyártás is.
A környéken termelt gouda sajtot a középkor óta városi heti vásárokon forgalmazták. A16. században „sajtháborúra” is sor került a közeliSchoonhoven és Gouda között, amikorV. Károly német-római császár előbbinek is engedélyt adott a sajtkereskedelemre. Az elhúzódó konfliktus Gouda győzelmével ért véget.[47] A helyi sajtvásároknak a20. század derekáig gazdasági szerepe is volt. A mérlegelés helyszíne a mázsálóház (Waag) volt, és a városi hatóság gondoskodott a minőség szigorú ellenőrzéséről is.
Az ipari jellegű tejfeldolgozás kiépülésével a házi sajtgyártás és a városi piac fokozatosan elvesztette gazdasági jelentőségét, azonban a minden csütörtöki sajtpiac fennmaradt, rendszeresen látogatók ezreit vonzó turistalátványosságként.
A gouda sajt nem részesül márkavédelemben, ezért ma már sokfelé gyártanak és forgalmaznak sajtot ezen a néven. Erősödik a törekvés arra, hogy e híres helyi termék számára jogi védelmet biztosítsanak.
A sajt után a goudai gyertyagyártás a leghíresebb.1853-ban alapították helyi vállalkozók azt a gyertyagyárat, ami hosszú időn keresztül az egyik legfontosabb helyi munkaadó volt, és jelentős exportot is lebonyolított. A kerámiagyártás a17. században megindult pipagyártással összefüggésben fejlődött, de a 20. században nagyrészt megszűnt. A stroopwafel, azaz a szirupos ostya a 18. század vége óta híres helyi sütemény, ami ma is „titkos”, hagyományos receptek alapján készül.
Gouda évente mintegy 1,4 millió látogatót fogad. A Szent János-templomot 2008-ban körülbelül 50 000-en keresték fel. A városi múzeum, a MuseumgoudA ugyanabban az évben 40 000 látogatót számlált.[48] A sajtpiac, a gyertyafényes kivilágítás és a többi nagyobb esemény is sok látogatót vonz. AGouda bij Kunstlicht nevű fényfesztivál 2008-ban 65 000 vendéget vonzott.[49] A sajtpiacot ugyanabban az évben 70 000 ember kereste fel.[50]
A turisták nagyrészt a közeliRotterdamból,Hágából,Amszterdamból, vagy ezeken a városokon keresztül érkeznek Goudába egynapos látogatásokra. 2010-ben mindössze három szálló működött a városban, két- és három csillagosak, összesen 85 szobás kapacitással. Két új négycsillagos hotel építését is tervezik.
Gouda centrális helyzete és a kitűnő holland közlekedési infrastruktúra miatt jól elérhető a közeli nagyvárosokból mind vasúton, mind közúton. Az országos autópályák közül az A12 és az A20-as érinti. A csatornákat ma már csak teherszállításra illetve szabadidős hajózásra használják. A csatornázott Gouwe folyó egy helyen „vízi felüljárón”,akvadukton halad át az A12-es sztráda felett.
Goudának két vasútállomása van. A főpályaudvar Intercity járatokkal összeköttetésben állAmszterdammal,Hágával,Rotterdammal,Utrechttel ésLeidennel. További könnyű és gyors, de sok helyen megálló vonat-összeköttetéseket terveznek, amelyek közelítik egymáshoz a városok közötti vasúti közlekedést és a városi tömegközlekedést, sok vita közepette.[51]
Goudában közel 40 alapfokú, illetve speciális iskola működik. Az állami oktatáson kívül alapfokú katolikus, protestáns, református és iszlám oktatási intézmények is vannak. A hét középiskola hasonlóképpen állami illetve felekezeti kezelésben működik. Az egyik goudai kórház, aGroene Hart egyben fontos regionális egészségügyi intézmény.
Goudában számos sportegyesület működik, de közülük csak kevés tartozik az országos élvonalba. Egyike ezeknek aGZC Donk vízilabdaegyesület. Két sportcsarnok és három uszoda nyújt sportolási lehetőséget. A várostól délre található az IJsselweide golfpálya.
A városhoz kötődő legismertebb személyiségRotterdami Erasmus, aki maga választotta előneve ellenére mindössze négyéves koráig élt Rotterdamban, és ezután Goudában járt a latin iskolába.Cornelis ésFrederik de Houtman goudai testvérpár voltak az első hollandok, akik Indiába hajóztak.Hieronymus van Beverningh holland diplomata és államférfi a 17. században, Hollandia aranykorában több fontos béketárgyaláson képviselte országát.Roemer Vlacq admirális azosztrák örökösödési háborúban tüntette ki magát a franciák elleni harcban. A nevesebb mai személyiségek közülAd Melkert munkáspárti politikus ésLeo Vroman költő született Goudában.
↑Pálfy 1980:Pálfy József.Benelux államok (nagyútikönyv). Panoráma (1980).ISBN 9632431847
↑Harmans 2000:Harmans, Gerard M.L..Nederland - ANWB Reisgids, 2. kiadás (holland nyelven), Van Reemst; ANWB; Dorling Kindersley Ltd (2000)
↑Abels 2002:P. H. A. M. Abels: Duizend jaar Gouda: een stadsgeschiedenis (holland nyelven). Oudheidkundige Kring "Die Goude." Hilversum, 2002.. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
↑Berg 1993:Berg, B. van den.Gouda en haar markten - Handel en wandel in Gouda (holland nyelven). Gouda: Stichting Open Monumentendag (1993)
↑Berg 2008:Berg, Bianca van den.De Sint-Janskerk in Gouda: Een oude stadskerk volgens een ruimtelijk plan (holland nyelven). Verloren, Hilversum (2008).ISBN 978-90-8704-059-8
↑Helbers 1952:Helbers, G.C..De geschiedenis van het gebouw en zijn voorgangers in: Zevende verzameling bijdragen Oudheidkundige Kring "Die Goude", blz. 83 t/m 156 (holland nyelven). Gouda (1952)
Ez a szócikk részben vagy egészben aGouda című holland Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben aGeschiedenis van Gouda című holland Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
