Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Gornji Hrastovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Majur |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44434 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 56″,k. h. 16° 33′ 09″45.2989,16.552545.298900°N 16.552500°EKoordináták:é. sz. 45° 17′ 56″,k. h. 16° 33′ 09″45.2989,16.552545.298900°N 16.552500°E | |
 | |
Gornji Hrastovac faluHorvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagMajurhoz tartozik.
Sziszek városától légvonalban 25, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északra, aSunja középső folyásánál, a folyó jobb partján, a Sunjáról Kostajnicára menő főút mentén, Donji Hrastovac és Graboštani között fekszik.
Hrastovac első írásos említése1400-ban történt„possessio Karasth”[2] néven.1486-ban„Harasth”,1526-ban„possessio Hrasthye ad Blynyawywar”[2] alakban szerepel a korabeli forrásokban. A vidéket15. századtól többször támadta a török. A török támadások különösen1463, Bosznia török kézre jutása után erősödtek fel.1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat akarlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község területére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett.
A falu1773-banaz első katonai felmérés térképén„Dorf Hrasztovacz” néven szerepel. Lipszky János1808-ban Budán kiadott repertóriumában„Hrasztovacz (Gornyi)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos1829-ben kiadott művében„Hrasztovacz (Gorna)” néven találjuk. A két Hrasztovacnak ekkor együtt 131 háza és 646 lakosa volt.[4] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése utánZágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.
A településnek 1857-ben 449, 1910-ben 623 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága aII. világháború alatt.1941-ben a németbarátFüggetlen Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. Adélszláv háború előtt csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. AKrajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 209 lakosa volt.
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 449 | 408 | 445 | 581 | 619 | 623 | 636 | 671 | 509 | 547 | 563 | 501 | 448 | 427 | 313 | 209 |
