Gorica Svetojanska
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Jastrebarsko
Jogállás	falu
Polgármester	Mihael Zmajlović
Irányítószám	10453
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	114 fő(2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	58,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	275 m
Terület	2,36 km²
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 48″,k. h. 15° 37′ 48″45.68,15.6345.680000°N 15.630000°EKoordináták:é. sz. 45° 40′ 48″,k. h. 15° 37′ 48″45.68,15.6345.680000°N 15.630000°E
Sablon Wikidata Segítség

Gorica SvetojanskafaluHorvátországbanZágráb megyében. KözigazgatásilagJasztrebarszkához tartozik.

Zágrábtól 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra aPlešivica-hegység egyik délnyugati nyúlványának platóján és lejtőin fekszik.

A falu a középkorban a podgorjei várispánsághoz tartozott, melynek központja a közeli Podgorja, vagy más néven Turnja vára volt. Első említése1327-ben történt"Gorcha" alakban, mint a lipoveci uradalomhoz tartozó települést. Szent Anna tiszteletére szentelt plébániatemplomát már1334-ben említiIvan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában, majd1501-ben az egyházlátogatás is megemlíti. A plébániatemplomot a korabeli források csak a17. századig említik, ekkorra azonban tönkrement és1757-ben le is bontották. A plébániatemplom funkcióit1735-ben, majd a Szent Anna titulust is1767 körül az1687-ben épített Szűz Mária kápolna vette át. A falu maga a dombon emelkedő templomhoz vezető gerincen menő út mentén alakult ki, mely a templom előtt kiszélesedik. A18. században itt három szakrális épület is állt, a Szent Mihály, a Szűz Mária és a Szent Anna templom. Ezen a helyen a19. század második feléig temető is volt, melyet később a templom mögé délkeletre a lejtőre helyeztek át. Ennek a kis térnek a délnyugati részén áll ma a tűzoltószerház, a község területi irodája, a bolt és a vendéglő. A falu magaslati fekvésének köszönhetően házaitól messzire ellátni és szép kilátás nyílik a környékre. A falunak1857-ben 166,1910-ben 209 lakosa volt. Trianon előttZágráb vármegye Jaskai járásához tartozott.2001-ben 137 lakosa volt.

• Szent Anna tiszteletére szentelt plébániatemploma^[3] még Szűz Mária kápolnaként épült 1687-ben. 1868-ban és 1877-ben is földrengés sújtotta, melyek után újjá kellett építeni. Különösen értékes a 18. századi Szent Anna főoltár felül az Atyaisten és az angyalok szobraival, a szentségtartóval és késő barokk ornamentikájával, valamint Jézus és Mária Szíve szobraival. A hajóban található a barokk Szent Borbála és Háromkirályok oltár. Szépek a kórus a kapu kőfaragványai, valamint a szenteltvíztartó is. A harangtorony a homlokzattól északra áll. Zsindelyfedését 1902-ben kerámialapokra cserélték át.

• A falu legmagasabb kiemelkedő helyén áll az Erdődyek egykori vadászkastélya. Egyemeletes alápincézett épület, kőportálján az 1656-os évszám áll. Az 1980-as években végzett átépítéssel az épület eredeti harmóniáját megbontották. Ma az erdészet központja van benne, de nemrég még tágas külső terasszal rendelkező étterem is üzemelt itt.

• Jasztrebaszka város hivatalos oldala
• A sveta janai plébánia honlapja
• Jasztrebarszka turisztikai egyesületének honlapja^{[halott link]}

• Zágráb megye települései

• Fotó nélküli Horvát település infoboxot tartalmazó lapok
• Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal
• Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2019 februárjából
• Lapok térképekkel