Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Gordisa | |||
 | |||
| református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Ginat Lior (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7853 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 285 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,88 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 47′ 54″,k. h. 18° 14′ 20″45.798319444444,18.23888055555645.798319°N 18.238881°EKoordináták:é. sz. 45° 47′ 54″,k. h. 18° 14′ 20″45.798319444444,18.23888055555645.798319°N 18.238881°E | |||
  Gordisa Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazGordisa témájú médiaállományokat. | |||
GordisaközségBaranya vármegyében, aSiklósi járásban.
Siklóstól délre,Harkánytól délkeletre fekszik, aDrávától és ahorvát határtól mindössze 2 kilométerre. A további szomszédos települések: kelet felőlMatty, nyugat felőlDrávaszabolcs, északnyugat felől pedigIpacsfa. Községhatára délen egy rövid (pár száz méteres) szakaszon egybeesik az országhatárral, abban az irányban a legközelebbi szomszédos település ahorvátországiAlsómiholjáchoz(Donji Miholjac) tartozóSzentgyörgy(Sveti Đurađ).
Csak közúton közelíthető meg, Siklós vagy Drávaszabolcs felől, az5712-es úton.
AzÁrpád-kori település Gordisa (Geredistye,Gradistye,Hídvég) nevét az oklevelek1251-ben említették előszörGradustan,Gradistan alakban írva, majd1256-banGradiscam,1296-banGueredystha írásmóddal fordult elő.[3] Más forrás szerint az első említés 1332 és 1336 között történt,Gerdesse,Kerdiste alakban.[4]
A település aHaraszt nemzetség birtoka volt,1251-ben és1266-ban Miklós bán fiai osztoztak meg rajta, ekkor Miklós, Salamon és Vajda kapta.1296 előtt a Haraszt nemzetséghez tartozóSági Benedek a lakatlanGeredistye, illetveHídvég földet nővérével együtt sógorának,Rendi Tamásnak adta át. Az1332-es összeíráskor a falu papja 100,1334-ben 25,1335-ben 30 báni pápai tizedet fizetett.
Lakói a történelem során végig magyarok voltak, többségében katolikusok és reformátusok.[4]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 263 | 265 | 274 | 253 | 266 | 271 | 290 | 304 | 285 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,4%-a magyarnak, 25,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (32,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 10,1%, felekezeten kívüli 6,3% (35,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 32,1% cigánynak, 0,4-0,4% németnek, bolgárnak és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 7,7% református, 3,3% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 22,9% felekezeten kívüli (19,9% nem válaszolt).[14]
